Előfizetés

Nemet mondott Assange-nak Párizs

Publikálás dátuma
2015.07.04. 07:31
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Kikosarazta az Elysée-palota a kiszivárogtató portál, a WikiLeaks alapítóját. Julian Assange, aki három éve menekült Ecuador londoni nagykövetségére, s azóta is ott él, nem tudja elhagyni az épületet, Francois Hollande francia államfőhöz folyamodott menekültstátusért.

Erre a kérelmére válaszolt tegnap elutasítóan az elnöki hivatal. A palota közleménye szerint azért utasították el a beadványt, mert Assange helyzete nem jelent azonnali veszélyt és emlékeztet arra is, hogy a kérelmező ellen európai elfogatóparancs van érvényben.

A Le Monde napilap közölte Assangenak a francia államfőhöz intézett levelét, amelyben a WikiLeaks alapító "egy, a hivatásos tevékenységei miatt az (amerikai) hatóságok által üldözött és halálosan megfenyegetett újságírónak” nevezi magát.

Assange franciaországi menedékkérelmének időzítése minden bizonnyal nem véletlen, hiszen néhány nappal azután történt, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatta, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) három francia elnököt is lehallgatott, a hivatalban lévő Hollandon kívül Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi államfőket is.

Olasz külügyminiszter: az embercsempész bandákat kell felszámolni

Gyorsabb és hatékonyabb megoldás az illegális bevándorlás megfékezésére az embercsempész bandák felszámolása, mint a jelenség kiváltó okainak megszüntetése - jelentette ki Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter pénteki pozsonyi látogatásán.

Gentiloni, aki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter meghívására érkezett egynapos hivatalos látogatásra a szlovák fővárosba, az illegális bevándorlásról újságírói kérdésre válaszolva beszélt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a két vezető diplomata közös tanácskozása után rendeztek.

Arra a kérdésre, hogy megoldás lehet-e az európai uniós külügyminiszterek által a múlt héten felvázolt elképzelés, amely szerint az illegális bevándorlást a Földközi-tengeren végzett katonai műveletek révén próbálnák meg feltartóztatni, Gentiloni azt válaszolta: az embercsempészek kiiktatása válasz lehet a problémára, mert sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mint az, ha a kivándorlás olyan okait próbálnák megszüntetni, mint a háborús helyzet és a szegénység.

Egy másik, a menekültkvóták elutasítása kapcsán feltett kérdésre Gentiloni azt mondta: Olaszország, ahová az elmúlt hónapban 27 ezer migráns érkezett, tisztában van azzal, hogy az ebből adódó gondok megoldása érdekében neki kell a legtöbbet tenni, Európától csak részvételt kérnek a helyzet megoldásában. Közös kötelezettségvállalásra van szükség az Európai Unió részéről, fontos osztozni a problémában, mert az hamarosan más országokat is érinthet - szögezte le.

Lajcák a tanácskozás után elmondta: biztosította olasz kollégáját Pozsony szolidaritásáról a bevándorlás problémájának rendezésében. Rámutatott: meggyőződése, hogy sikeres lesz az a filozófia, amely az önkéntesség elve mentén megvalósított szolidaritásra, ugyanakkor az egyes uniós tagországok egyéni lehetőségeinek figyelembevételével kidolgozott megoldásokra épít. Hozzátette, hogy a helyzetet és annak okait is kezelni kell, a probléma kialakulásának helyén is, valamint meg kell vizsgálni azt is, hogy milyenek a bevándorlók visszaküldéséről szóló megállapodások, s azok mennyire működnek hatékonyan.

A két külügyminiszter két bilaterális szerződést is aláírt. Ezek egyike egy egyetértési megállapodás, amely a két ország diplomáciáinak jövőbeni együttműködéséről szól, egyebek mellett diplomaták továbbképzése ügyében, a másik pedig egy kormányközi megállapodás, amely a kultúra, oktatásügy és tudomány terén történő együttműködés kiszélesítésére teremt keretet.

Olaszország a negyedik legjelentősebb befektető Szlovákiában, az elmúlt tíz évben megközelítőleg 4 milliárd euró értékű tőkét fektetett be az országban, ugyanakkor a két ország közötti kölcsönös árucsere is jelentős.

Görögország: pánik nincs, csak düh

Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt érzékelhető Görögországban, a politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is - mondta Fokasz Nikosz szociológus Athénből.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának professzora személyes benyomásait ismertetve változó képről tudott beszámolni. Elmondása szerint az újságok korábban is cikkeztek arról, hogy az emberek aggódnak és kiveszik a pénzüket a bankokból, de ennek nem volt látható jele egészen múlt szombatig, amikor Alekszisz Ciprasz kormányfő bejelentette a népszavazás kiírását a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ekkor kígyózó sorok jelentek meg a bankok előtt, az emberek azonban egy-két nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pénzkiadó automaták előtt, nem olyan hosszú, mint korábban.

A fordulat szerdán következett be, ekkortól érzékelhető radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikról még mindig nincs szó, csak dühről. "A politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is" - mondta a professzor, aki szerint a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket.

A szociológus azt valószínűsítette, hogy az "igen" szavazat hívei, azaz a hitelezőkkel való megállapodás támogatói fognak győzedelmeskedni a vasárnapi referendumon, hangsúlyozta azonban, hogy a különbség mindenképpen nagyon csekély lesz.
Fokasz Nikosz úgy véli, hogy az igenek győzelme esetén sem teljesen biztos, hogy új választásokat fognak kiírni, a szociológus egy szakértői kormány megalakításának a lehetőségét sem zárta ki.

A népszavazáson meglehetősen bonyolult kérdést tesznek fel a szavazópolgároknak. Ez így hangzik: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?" A szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll, és feltüntetik a terv két fejezetének címét. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe.