Az Európai Unió már a vasárnapi görög népszavazás utáni időszakra készül. A referendumon az a kérdés, elfogadják-e a görögök a hitelezők által javasolt programot, vagy sem. Hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróvezet pénzügyminiszterei, ami különösen akkor válik érdekessé, ha többségbe kerülnek a nem szavazatok.
Pierre Moscovici, euróért felelős uniós biztos azt közölte, abban az esetben is tárgyalniuk kell Görögországgal, ha a nemek győznek. Elismerte ugyanakkor, hogy ebben az esetben bonyolult helyzet állna elő. Valdis Dombrovskis gazdasági és pénzügyi bizottsági alelnök a német Die Weltnek elmondta, nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a hitelmegállapodás elutasítása erősítené a görögök tárgyalási pozícióját.
„Ennek éppen az ellenkezője igaz” – emelte ki. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Handelslbattnak elmondta, új választást kellene kiírni, ha az igenek kerülnek többségbe, s szakértői kormánynak kellene folytatnia a tárgyalásokat a hitelezőkkel.
Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője azzal fenyegette meg Athént, kizárják az euróövezetből, ha a nemek győznek. Előzőleg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy foglalt állást, akkor is az euróövezetben kell tartani az államot, ha elutasítják a hitelmegállapodást.
A referendum végeredménye megjósolhatatlan. A Macedonia Kutatóintézet által közölt felmérés szerint 43 százalék szavaz nemmel, 42,5 százalék igennel, a különbség tehát a 3 százalékos hibahatáron belüli. Múlt hétvégén, a referendum bejelentése után még 52-26,5 arányban voltak többségben a nemek. Arra a kérdésre, az euróövezetben kívánnak-e a maradni az emberek, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolt igennel.
Az ALCO intézet ezzel szemben az igeneket látja előrébb. A megkérdezettek 44,8 százaléka jelezte, megszavazná a hitelmegállapodást, s 43,4 százalék voksolna nemmel. Ám ez is hibahatáron belüli eredményt. A felmérés szerint 11,8 százalék a bizonytalanok aránya, így ők dönthetik el a voksolást. A kutatásból az is kiderül, hogy csak 15 százalék szeretne visszatérni a drachmához.
Nagyon szoros a különbség a NAI intézet szerint is. Itt szintén az igenek vezetnek, mindössze fél százalékkal. 45,5 százalékon állnak az igenek, 45-ön a nemek. Nikosz Marancidisz politológus szerint a referendum nagyon megosztotta a társadalmat.
Kiderült a valódi oka annak, miért írt ki népszavazást a hitelezők által javasolt reformprogramról Alekszisz Ciprasz akkor, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint már mindössze 60 millió euró volt az álláspontok között.
Euklid Cakalatosz, aki a görög tárgyalóküldöttséget vezette Brüsszelben, a SKAI tv-ben azt közölte, a görög miniszterelnök azt követően döntött a referendum kiírása mellett, hogy felmérte: a parlamentben nem menne át a hitelmegállapodásra vonatkozó előterjesztés. Cakalatosz később alapos fejmosást kaphatott, mert visszavonta kijelentését.
Ahogy közeledik a referendum napja, úgy nő napról lapra a hisztéria. Dimitrisz Papadimulisz, a Sziriza európai parlamenti képviselője úgy foglalt állást, hogy a magánkézben lévő média propagandája az igenek mellett őt „Észak-Koreára” emlékezteti. Tegnap tüntetést rendeztek Athénban a nem és az igen hívei is. A nemek megmozdulásán Alekszisz Ciprasz is felszólalt, s a szokásos érvekkel („megalázzák, térdre kényszerítik Görögországot”…) toborzott a hitelmegállapodás elutasítása mellett. A két tábor egyébként néhány utcányira egymástól tüntetett.
Miközben a kormány illetékesei egyre élesebb kirohanásokat intéznek a hitelezők ellen, közeledik a teljes pénzügyi összeomlás. Mint a brit Telegraph közölte, a helyzet annyira rossz, hogy sok bankautomatából már az eddigi 60 euró helyett csak 50-et lehet felvenni egy bankkártyával. 20 eurós már szinte sehol sincsen.
A benzinkutaknál és a kis üzletek többségében már nem lehet bankkártyával fizetni. Becslések szerint a jelenlegi pénzállomány még az 50 eurós limit mellett is jövő hétfőig elég. A PayPal internetes fizetési rendszer már nem működik Görögországban.
Konsztantin Mihalosz, a Görög Kereskedelmi Kamara vezetője azt közölte, az ország egyszerűen kifogy a pénzből. Mint mondta, a bankok pénzügyi tartaléka 500 millió euróra csökkent. „Álomba ringatja magát az, aki elhiszi azt, hogy jövő kedden kinyitnak a pénzintézetek” – közölte.
Ezt erősítette meg a Görög Bankunió vezetője is, aki azt közölte, a pénzintézetek likviditása hétfő reggelig biztosított. Ezután már az Európai Központi Banktól (EKB) függ a sorsa, vagyis attól, emelik-e az EKB sürgősségi likviditási alapját Athén számára. Ez a hír döntő jelentőségű a referendum szempontjából, s az igenek táborában kedvez.
A népszavazás bizonyos szempontból a generációk harcának is nevezhető. A fiatalabbak mintegy 60 százaléka kíván nemmel szavazni, az idősebbek ugyanilyen arányban az igenre. A nyugdíjasok 55 százaléka elfogadná a hitelprogramot, s csak 31 százalék utasítja el. Ez a pénzhiány nem tartható fenn sokáig. Tegnap anarchisták támadtak egy szupermarketre, majd kifosztották azt, s szétosztották a zsákmányt az emberek között.
Több cég próbál előre gondolkodni, s új utakat keresni, már amelyeknek megvan a lehetősége erre. Egy sor hajótulajdonos vizsgálja a lehetőségét annak, hogy érdemes-e Ciprusban leányvállalatot létrehozni. Mások a teljes üzletágat átvinnék a szigetre. A ciprusi kikötőkben lévő hajóállomány már negyven százaléka görögországi.