Január elején besétált a gyulai városházára Arató István nyugdíjas asztalos, és emberbaráti segítségből felajánlotta: a megmaradt, jó minőségű anyagaiból 12 koporsót ingyen ad a nehéz sorsú gyulaiaknak. Olyanoknak, akik a családban bekövetkezett halál esetén nem tudják előteremteni a temetés költségeit. Ilyenkor a köztemetés költségeit az önkormányzat megelőlegezi, majd utóbb részletekben behajtja az érintettektől.
Tavaly Gyulán csaknem 120 köztemetés volt 130-150 ezer forintos áron, amelynek legalább a felét a koporsó tette ki. A mester jó szándékú felajánlását nem akarta, vagy nem tudta kezelni az önkormányzat, ugyanis hosszú ideig nem történt semmi. Március közepén az asztalosmester felkereste Görgényi polgármestert, majd a megbeszélésük után Arató írásban ajánlatot tett. Megerősítette, hogy 12 koporsót ingyen leszállít, s ha van igény, akkor a továbbiakat önköltségi áron adja. Ez az ár fele-harmada lenne annak, amellyel ma a köztemetéseken a gyulai önkormányzat egy vállalkozással dolgoztat.
Ám minden ígéret dacára az ügy hosszú hónapokig nem mozdult előre. Az asztalos hiába kereste az illetékeseket, vissza sem hívták. A városvezetés hozzáállása elkeserítette az asztalost, aki június 16-án figyelemfelhívó bejegyzést tett ki facebook-oldalára. Ebben azt kérdezte, tuja-e a város, hogy a gyulai az ország leggazdagabb önkormányzata? A köztemetéseknél közpénzekből fizetnek, és azt sem fogadják el, hogy valaki, csak úgy, ebben támogatást adjon. Kilátásba helyezte, hogy végső elkeseredésében elégeti a koporsókat. Na, ez már felkeltette az országos sajtó figyelmét is, de a gyulai és a Békés megyei sajtó ingerküszöbét nem érte el a történet. Az Együtt elnöke is tartott egy sajtótájékoztatót, ahol megemlítette ezt a történetet, hozzátéve, ha nem is korrupcióról, de a közpénz herdálásának felháborító formájáról van szó.
Az országos sajtóban megjelent híradások cselekvésre sarkallták Görgényi Ernő polgármestert, akik június 19-én levelet írt Arató Istvánnak. Ebben elfogadta az ingyen felajánlott 12 koporsót, ám nem reagált a további - üzleti érdektől mentes -, önköltségi áron biztosítandó koporsókra. Görgényi a levélben sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódott az ügy, de meg sem próbált a majdnem fél éves csúszásra magyarázatot adni.
A legutóbbi, június végi gyulai képviselő-testületi ülésen – ezek után – egy interpellációban megkérdeztem: miért tartott fél évig a "koporsó-ügy" eldöntése? Erre a szokásoknak megfelelően megkaptam az ismert és unalmas fideszes ledorongolást: Gyula jó hírét rontom. A gyulai Fidesz "ökle", az egyébként közpénzekből működő „közszolgálati” Gyulai Hírlap főszerkesztője, a testületi ülésről szóló tudósításában „koporsóügynöknek” nevezett. A dehonesztáló megjegyzés semmilyen értelemben nem volt igaz, mert még a koporsókat felajánló asztalos sem akart keresni és kereskedni. Felajánlása ingyenes és önköltséges volt, de az ügynek ez a "mellékszála" már kimaradt a dörgedelemből.
Az eset pikantériája, a hogy gyulai képviselő-testületi ülésen a Fidesz pártkatonái a magyarázhatatlan magyarázatot nagy többséggel mégis elfogadták. Mert nekik ennyit ér a jó szándék, a segítőkészség.
