Előfizetés

Kisajátítás ellen nincs apelláta

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.07.06. 07:02
A Facebookon szerveződő civilek menekülteknek osztanak ételt a Keletinél FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Kivételes eljárásban vitatkozik, majd dönt ma a Ház a belügyminiszter javaslatcsomagjáról, amely a kormány magyarázata szerint elsősorban a menekültügyi eljárás lerövidítését, illetve az országot megvédő határzár telepítését szolgálja. Ezzel szemben Pintér Sándor törvénymódosításai egyebek mellett lehetővé teszik, hogy bizonyos esetekben a menekültek fizessenek ellátásukért és közmunkára is foghassák őket. Az LMP viszont a kivándorlásról indított az interneten konzultációt.

Pintér Sándor a múlt hét elején több törvényt módosító csomagot adott be az Országgyűlésnek, amelyeket ma kivételes eljárásban egyetlen nap alatt megtárgyalnak, majd elfogadnak a képviselők. A belügyminiszter az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta a csomagot. A javaslat korlátozza "az ismételt menedékkérők területen maradási jogát", azaz, hogy az eljárás vgéig az országban maradhassanak. Részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásárt, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik. Ha életbe lépnek a szabályok, lerövidül a menekültügyi eljárás. A szándékos károkozást az illegális bevándorlóknak meg kell téríteniük, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget is megfizettetik velük. Az indítvány értelmében az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott lehet, így biztosan tud majd fizetni az ellátásáért. Aki a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja, biztosan nem kap menekült státuszt.

Orbán hálás
Orbán Viktor kifejezetten hálás azért, hogy azok, akik nem találják helyüket és megélhetésüket a hazában, inkább jó messzire mennek. A miniszterelnök nem akarja, hogy a a százezerszám kivándorolt tudatos, aktív fiatalok visszatérjenek, ugyanis csak minimális esélyük lenne a munkavállalásra, elégedetlenkednének, talán még tüntetéseket is szerveznének "mindannak biztosítását követelve, amit a nagybetűs nyugaton láttak". Erről szokásos vasárnapi nyílt levelében írt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az MSZP alelnöke. Az ellenzéki politikus, akinek irányításával érdekvédelmi hálózat épül a külhoni magyaroknak, továbbra is kötelességének érzi, hogy az Európai Bizottsággal a fiatalok munkavállalását segítő programokról tárgyaljon. Ujhelyi szerint nem elég őket hazahívni, arra kell ösztönözni őket, hogy lássanak világot, de a megszerzett tapasztalatukat otthon kamatoztassák.

A csomagban szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg, erre van szükség ahhoz, hogy felépíthessék a vasfüggönyt. A határmenti ingatlantulajdonosokat kártalanítani fogják, a kisajátítás ellen viszont nem tiltakozhatnak.

Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára pénteken a törvényalkotási bizottság ülésén arról beszélt, a közfoglalkoztatott migránsok nem veszik el "a magyar emberektől a kenyeret", mert a tárca kötelessége, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, biztosítson közmunkát. A Nemzetgazdasági Minisztérium döntése alapján viszont a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg az előző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. Ebbe a közfoglalkoztatottak, illetve a nálunk dolgozó az Unión kívülről érkezők nem számítanak bele. A rendelet értelmében, amit még a mai parlamenti szavazás előtt elfogadtak, az egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számára vonatkozó létszámadatot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben először 2015. augusztus 1-jéig, majd minden év február 1-jéig teszi közzé.

Gyűjtenek Iványiék
Vizet, cipőt, ruhát, bébi tápszert, pelenkát, kötszert, takarót, nem gyorsan romló gyümölcsöt, valamint pénzt gyűjt a menekülteknek a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az Iványi Gábor vezette egyház már több alkalommal segített a migránsokon, most viszont önkéntes támogatókat keresnek. A természetbeni adományokat az egyház portáján, a Budapest, VIII. kerület, Dankó utca 11. alatt a nap 24 órájában fogadják. Az adományokat elkülönített számlán gyűjtik. Pénzt az Oltalom Karitatív Egyesület; K&H Bank - 10400140-00026699-00000006; "Menekültügy" megjegyzéssel lehet küldeni.
Hét végén a cseh és morvaországi katolikus püspökök segítséget ajánlottak a cseh kormánynak a bevándorlók problémájának megoldásában. A püspökök arra kérték a plébániákat, hogy a helyi önkormányzatokkal való megállapodás alapján fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat. A Csehtestvér Evangélikus Egyház pedig arra szólította az állam képviselőit, hogy mihamarabb tárgyaljanak a migránsok megsegítéséről, és "ne ijesztgessék az embereket" a menekültekkel.

Az LMP viszont a kivándorlásról indított internetes konzultációt, mert az ellenzéki párt szerint a kormánynak inkább ezzel kellene foglalkoznia, mint a bevándorlással. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a fiatalok külföldre távozását nevezte "valóságos nemzeti problémának" szombaton. Közölte, a párt saját honlapján közzétett kilenc "őszinte kérdésre" azoktól vár "őszinte választ", akik már külföldre távoztak, továbbá azoktól is, akik itthon maradtak, de megértik a kivándorlók döntését. A konzultáció eredményeivel szembesíteni akarják a kormányt, mert szerintük nem igaz, hogy a magyar emberek kalandvágyból mennek külföldre. Nem "álkonzultációkra", hecckampányokra, kormányzati manipulációra van szükség, hanem jó szándékú és cselekvőképes politikára - fogalmazott a politikus. Hozzátette, a Gyere haza fiatal-kampány semmire se jó, és annak szlogenjéhez őszintébb lenne hozzáírni, hogy "vár itthon a közmunka".

Ötszáz határsértőt, köztük 112 gyermeket tartóztattak föl a rendőrök Csongrád megye déli részén szombaton. A legtöbben Afganisztánból, Irakból és Szíriából érkeztek. Országszerte tiltott határátlépés miatt összesen 661 embert fogtak el a rendőrök ezen a napon. Két gyanúsított ellen embercsempészet büntette miatt indult büntetőeljárás.

Newsweek: nincs mentség
Közép-Európa szégyenletes módon elutasítja a menekülteket – írja az amerikai Newsweekben Judy Dempsey. Mint a szerző rámutat, az EU összes vezetői közül azok tudják jobban, hogy mi az a besorozás és hogy az emberek mennyire gyűlölték a kötelező katonai szolgálatot, akik megélték a kommunizmust. Nos, ezeknek a politikusoknak össze kellene vetniük saját tapasztalataikat azzal, ami manapság Eritreában folyik. Akkor talán megfordulna negatív hozzáállásuk azok ügyében, akik Eritreából és Szíriából, a háború és az elnyomatás elől menekülnek el. Az Etiópiából kivált országban minden férfit és független lányt berántanak, a legtöbbjüket gyakorlatilag életfogytiglanra, vagyis aktív életük teljes időszakára. Kényszerítik őket, hogy a nemzeti szolgálat keretében civil munkát végezzenek. A csaknem két héttel ezelőtti uniós csúcson a legtöbb közép-európai államfő reakciója mégis szégyenletes volt, úgy hogy az olasz kormányfő meg is jegyezte: ha ez a szolidaritás, akkor ne vesztegessük rá az időnket. Ami azt illeti, az Orbán-kormány tényleg nem is vesztegeti, kerítést akar emelni a szerb határ mentén. Magyarországnak programja van az ilyen intézkedésekre, mert ki akarja fogni a szelet a szélsőséges, idegengyűlölő Jobbik vitorlájából, nehogy a rivális napirendre tűzze a menekültek kérdését. A magyar álláspont azért is lehangoló, mert az ország 89-ben lebontotta a határzárat és ezzel nagyban hozzájárult a Vasfüggöny leomlásához. Hogy a térség politikusai így viseltetnek a menekültekkel szemben, abban a populizmuson túl a II. világháború és az utána eltelt időszak a bűnös. 1945 táján ugyanis megszűnt ezeknek az államoknak a soknemzetiségű jellege, majd az embereknek évtizedeken át nem volt kapcsolatuk külföldiekkel. Mindez azonban nem menti fel őket az alól, hogy a térséget most erőddé változtatják és nem fogadják be azokat, akik a saját erődjüket hagyják ott - írja a Klubrádió honlapja a Newsweek cikkét ismertetve.

Bodoky: a civilek elszámoltak, most a kormány jön

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2015.07.06. 07:00
Szűkíteni próbálják annak a lehetőségét, hogy az adatigényléseket komolyan kelljen venni, meg kelljen válaszolni FOTÓ: TÓTH GERG
Ennek a módosítónak egyértelműen az a célja, hogy a közpénzköltés ne legyen átlátható - állítja Bodoky Tamás a közérdekű adatigénylések újabb korlátozását célzó, ma elfogadni tervezett törvényjavaslatról. A héten negyedik születésnapját ünneplő Átlátszó.hu főszerkesztője szerint a kormányoldalnak az fáj, hogy egyre többen foglalkoznak az állami szervek gazdálkodásával. A retorikai szinten hangoztatott antikorrupciós programok és stratégiák ellenére ugyanis nem érdekelt abban, hogy a közpénzek gyanús, vagy ténylegesen korrupt elköltése nyilvánosságra kerüljön.

- Mennyire átlátszóak a kormány tervei?

- Az információszabadsággal kapcsolatban elég átlátszóak, hiszen 2010 óta most második körben próbálják szűkíteni a törvényi lehetőségeket, hogy az állampolgárok adatot igényelhessenek az állam gazdálkodásáról, működéséről.

- Már az első körben is Lex Átlátszóként szerepelt a közbeszédben a visszaélésszerű adatigénylés jogfogalmát megteremtő törvénymódosítás. Most is nevezhetjük így Trócsányi László igazságügyi miniszter legújabb terveit?

- Azt gondolom, most is részben nekünk szól, igen. Korábban is fölmerült, hogy bizonyos sajtótermékek, amelyek sok adatot igényelnek a közintézményektől, ellenségként tűnnek föl a kormány számára, s állítólag meg is neveztek minket egy-két helyen. Persze nyilván nemcsak mi vagyunk érintettek, vannak más lapok is, amelyek gyakran nyúlnak ehhez az eszközhöz, de mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt megpróbáltuk kinyitni a nagyközönség felé, és az adatigénylő rendszerünkben, a KiMitTud oldalon bárki indíthat adatigényléseket. És jó munkát végeztünk ennek népszerűsítésében, mert egyre több állampolgár él ezzel a jogával, már nem csak profi újságírók használják a közérdekű adatigénylés eszközét. Nem hiszem tehát, hogy itt csak ránk céloznak, jóval inkább mindenkire, aki él a közpénzfelhasználás nyilvánosságát érintő jogával.

- A KiMitTud oldalon már túl vannak az ötezredik adatigénylésen. Vajon a közadatok iránti fokozódó érdeklődés miatt akarják ma sürgősséggel elfogadni a módosítást?

- Nem tudhatjuk, hogy kimondottan a már beadott adatigénylések miatt, vagy esetleg tervezett döntések, titkolni kívánt jövőbeni kormányzati intézkedések miatt lett ilyen sietős, de az biztos, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog kifejezetten kellemetlen a mostani hatalomnak. Az adatigénylés nagyon erős eszköz. Azt látjuk, hogy a fejlett demokráciákban rájöttek, a nyilvánosság növeli a közjót, miközben jelentősen csökkenti a korrupció kockázatát, ezért az államnak minél több adatot kell közzé tennie. Szerencsére Magyarországon is egyre több ember felismeri ezt. Ez az, ami nem jön be ennek a kormánynak. Épp ezért most nemcsak ránk, hanem mindenkire céloz, aki az adatok szabad és akadálymentes hozzáférését értéknek tartja és elősegíti. És ezért próbálják szűkíteni annak a lehetőségét, hogy az adatigényléseket komolyan kelljen venni, meg kelljen válaszolni.

- Ez a módosító kifejezetten erre szolgál?

- Ami ebben a módosítóban szerepel, egyértelműen arra megy ki, hogy a közpénzköltés ne legyen átlátható. Mindezt egyrészt azzal az indoklással, hogy az állami intézményeknek rettenetes költség előállítani a közérdekű adatokat. Ezt hallottuk már Kocsis Mátétól a VIII. kerületben, aki „kiszámolta”, hogy több tízmillió forintba került az önkormányzatnak előállítani azokat az adatokat, amelyeket egyébként a saját működéséhez is elő kellett - volna - állítania és meg kellene, hogy legyenek a hivatalban. Ez abszurd indok, most mégis bekerült ebbe a módosítóba. Másfelől bekerült egy, a szerzői jog védelmére hivatkozó passzus is, amellyel például a tanulmányok nyilvánosságra hozatala alól igyekeznek kibújni. Hiszen a Századvég-megbízások miatt nagyon sok közintézmény adatigénylést kapott, hogy mutassa meg azokat a tanulmányokat, melyeket a kormányközeli elemzőcégtől rendelt, rengeteg közpénzért. Ezek az adatkezelők mindig arra hivatkoznak e tanulmányok esetében, hogy amit a Századvég előállított, az szerzői jogvédelem alá esik, vagy jövőbeni döntés megalapozását szolgálja, ezért nem lehet nyilvánosságra hozni. Micsoda véletlen, hogy mindkét indoklási lehetőség bekerült a mostani törvényjavaslatba, felmentést adva a közérdekű adatok közlésének kötelezettsége alól.

- Utóbbi ráadásul nyilvánvalóan gumiszabály, hiszen bármire rá lehet húzni, hogy döntést megalapozó, vagy jövőbeni döntéshozatalhoz szükséges adat, s így tíz évre titkos.

- Így van. De azért nem vagyunk nagyon megijedve ettől, mert a gyakorlatban már elbukott az előző, 2013-ban bevezetett szabály, miszerint nem lehet számlaszintű, részletes adatigénylést benyújtani, ami ugye azután merült föl, hogy kihoztuk a Jáksó László-féle Marslakók televízió sorozat kézzel írt, százmillió forintos számláit. Ezt a fajta adatigénylést – szerintünk alkotmányellenesen – tiltotta volna meg a kormány akkor, ám a bírósági gyakorlat fölülírta, hiszen a pereinkben eljáró bírák rendre kimondják: az adatok közérdekből nyilvánosak. És ugyanez a helyzet a szerzői jogvédelemre, s a döntés előkészítésre való hivatkozással is. A bíróság ezekben az ügyekben általában nem fogadja el ezeket az érveket és azt reméljük, hogy ezután sem fogják elfogadni. Ha mégis, akkor el lehet menni az Alkotmánybíróságra (Ab) és kérni, hogy vizsgálják meg ezeknek a szabályoknak az alkotmányosságát.

- Az alaptörvény elég világosan fogalmaz arról, hogy minden közpénzfelhasználással kapcsolatos információ közérdekű adat. Mégis: lehet bízni az alkotmányos kontrollban manapság?

- Eleve érdekes a kormányoldal hozzáállása, hiszen 2010 előtt, ellenzékből még nagyon harcosan védelmezték a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát és bátorították az oknyomozó újságírást is, sőt, akkoriban a közérdekű adatigényléseket is jó eszközöknek tartották a hatalom kontrolljára. Még az új alkotmányba is bekerült e jog, miután kormányra jutottak. Csak azután változott a hozzáállásuk, hogy rájöttek, őket is ellenőrzik. Ám az alaptörvényben akkor is védendő, alkotmányos szabadságjogként szerepel az információszabadság, s a közérdekű adatnyilvánosság. Úgyhogy lehet abban reménykedni, hogy az alkotmányosság próbáját a mostani, szűkítő szabályok nem fogják kiállni. Egyébként eddig is változatos indokokkal tagadták meg az adatigénylést különböző állami szervezetek. Ahogy ezekkel szemben, úgy az új módosítóra hivatkozó megtagadások esetében is a bíróságon fogjuk megtámadni az alkotmányellenes érveléseket. Mert ahogyan a 2013-as esetében eddig többször, úgy a mostani módosítás nyomán is a bírósági gyakorlatban és végső soron az Ab belátásán fog eldőlni, mennyire korlátozza, korlátozhatja, vagy nem korlátozhatja az átláthatóságot és az információszabadságot egy, az alaptörvénynél alsóbb szintű jogszabály. Ezzel egy probléma van, hogy amíg egy-egy ilyen ügy eljut az Ab-ra és adott esetben megállapítják, hogy maga a törvénymódosítás is alkotmányellenes volt, az hónapokig, akár évekig is eltarthat és ez idő alatt az állami intézmények könnyebben tagadhatják meg az adatigénylések teljesítését.

Szűkíteni próbálják annak a lehetőségét, hogy az adatigényléseket komolyan kelljen venni, meg kelljen válaszolni FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Szűkíteni próbálják annak a lehetőségét, hogy az adatigényléseket komolyan kelljen venni, meg kelljen válaszolni FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Említette Kocsis Máté most jogszabályra váltott érveit, s a fizetési kötelezettség aránytalan munkateherrel való indoklását. Lehet közérdekű adatigényléssel komoly költséget róni egy közintézményre?

- Nyilván extrém esetben előfordulhat ilyen, de valójában nagyon sokszor az adatigénylők olyasmit kérnek, amit ezeknek a szerveknek az üvegzseb-szabályok értelmében proaktívan közzé kellene tenniük. Semmilyen aránytalan munkateherre, vagy az azzal járó költségekre való hivatkozás nem elfogadható akkor, ha az adatkezelő mulasztott és nem tett valamit közzé, amit egyébként rendszeresen közzé kellene tennie. Az is nyilvánvaló, hogy ma már minden dokumentumot, iratot elektronikusan tárolnak. Így például a szkennelési költség felszámolása is abszurdnak tűnik 2015-ben és arra sem illene hivatkozni, hogy az adatot elő kell állítani, össze kell gyűjteni, hiszen ebből arra lehet következtetni, hogy az érintett hivatal vagy intézmény nem megfelelően működik. Egy, a demokrácia és a felelős közpénzgazdálkodás szabályainak megfelelően működő állami intézménytől ugyanis nehéz lenne olyan adatot kérni, ami nincs meg a hivatalban számítógépen, vagy aminek ne kellene azonnal rendelkezésre állnia az elszámolásokból és beszámolókból.

- Akkor, mi ok lehet a titkolózásra?

- Az, hogy a retorikai szinten hangoztatott antikorrupciós programok és stratégiák ellenére a Fidesz nem érdekelt abban, hogy a közpénzek gyanús, vagy ténylegesen korrupt elköltése nyilvánosságra kerüljön. Kevesebb kínos, korrupciós ügyet szeretnének látni a médiában és ezeknek a módosításoknak ez a fő oka.

- Már az említett korrupcióellenes stratégia is inkább az ügyeket feltáró civileket regulázná meg, nem pedig a közpénzekkel gazdálkodókat. Pedig ha kevesebb korrupció lenne, akkor nyilván kevesebb is tudna kiderülni.

- Az már a norvég alapnál is kiderült, hogy a Fidesz a visszatámadásban hisz. Tehát ha őt azzal vádolja valaki, hogy korrupciós ügyei vannak, korrupt módon gazdálkodik, akkor ezt nem tisztázni és cáfolni igyekszik, hanem visszafordítja és megpróbálja besározni azokat a civil szervezeteket, amelyek antikorrupciós programokon dolgoznak.

- Csepreghy Nándor helyettes államtitkártól hallottuk rendszeresen a norvég ügyben, ők csak annyit várnak el, hogy a civilek ugyanúgy számoljanak el, ahogyan azt a kormánytól elvárják. De vajon elszámol-e úgy a kormány, ahogyan a civilek?

- Jogos elvárás, hogy a civil szervezetek legyenek átláthatóak és az antikorrupcióval foglalkozó civilek pláne legyenek azok. Mi az indulásunk, azaz 2011 óta minden bevételünket és kiadásunkat közzétesszük, s más, besározni kívánt civil társainknál is ezt vagy hasonlót tapasztalunk. Ugyanakkor a hatalom részéről ez enyhén szólva hagy maga után kivetnivalót.

- Az e héten négyéves Átlátszó.hu 2011 óta rengeteg botrányos ügyet tárt föl. Éppen olyanokat, amik talán fájó pontok a kormánynak. Nem pont így lett kvázi ellenség a civil szervezetekből?

- Nagyon sajnálom, hogy ők ezt ellenséges dolognak tartják, hiszen minden demokráciában szükség van a hatalom kontrolljára, fékekre és ellensúlyokra. Egy egészséges demokráciában a korrupcióellenes tevékenységet az állam, nemhogy nem támadja, hanem élénkíti vagy akár még finanszírozza is. Mi mindig megpróbálunk párbeszédet kialakítani; elmentünk például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, bemutattuk, mi az a KiMitTud, és mit akarunk vele csinálni. Konstruktívan állunk hozzá, keressük a partnerséget azokkal az állami szereplőkkel, amelyek szerint például az adatnyilvánosság értékes és fontos. Akik viszont „Soros-bérenceznek” és „norvég bűnözőznek”, azokkal ugye nem nagyon lehet tárgyalni.

- Nem rúgott egyébként ezzel öngólt magának a kormányoldal, hiszen sokszor úgy tűnik, a megtámadottak csak népszerűbbek lettek?

- Annyit legalábbis elértek ezzel, hogy olyan civil korrupcióellenes szervezetek, amelyek korábban gyakorlatilag egymás versenytársai voltak - bár korántsem puszipajtások -, a támadások hatására szövetségessé váltak. A szervezetek, melyek korábban versengtek a közfigyelemért, az erőforrásokért, meg mindenért, most összezártak és már erős szövetségben, egymással egyeztetve adják ki az állásfoglalásaikat, lépnek föl bizonyos ügyekben, vagy dolgoznak például a korrupciót bejelentők védelmében. Ráadásul minden kormányzati támadás nagy közfigyelmet, így az általunk vitt ügyeknek is nyilvánosságot generál. A tavalyi „norvégüldözés” - amiről most már kezd végképp mindenki számára bebizonyosodni, hogy teljesen kamu volt, mert még a Polt Péter vezette ügyészség sem talált semmit - nekünk akkora médiafelületet generált, hogy gyakorlatilag megdupláztuk a támogatóink, előfizetőink táborát. Paradox módon a kormány ezzel minket reklámozott. Persze megvan a rossz oldala is, mert akik hajlamosak a gyűlölködésre, azok számára céltáblává váltunk. Ennek ellenére számunkra a tavalyi jó év volt, mert sok támogatóra leltünk.

- Akkor visszanyal a fagyi, hiszen egyre többen figyelnek a korrupcióra?

- Igen. Ráadásul a dolog azért is röhej, mert a megtámadott civil szervezetek összesített büdzséje nem éri el az egymilliárd forintot, amit egy jobb hónapban Tiborcz István, a kormányfő vejének eddig érdekeltségébe tartozó cég megkeres a közvilágítás korszerűsítésével itt-ott. Az emberek is egyre jobban érzik, hogy ez kicsit aránytalan, viszont mi álltunk elébe ennek a háborúskodásnak. Eddig is jog-, s törvényszerűen működtünk, ma is közterheket fizetünk, munkahelyeket tartunk fenn, az adóhatóság és a bíróság felé mindennel elszámolunk. Ha pedig most, a korrupcióellenes stratégia nyomán erre még plusz nyilvánosságot írnak elő a civil szervezetek működésében, az tök jó, csak akkor ugyanaz legyen érvényes az összes állami szereplőre is. A civilek elszámoltak, most a kormány jön.

Görög adósság - PM: új európai egyezség kell

A Párbeszéd Magyarországért (PM) a görög helyzet kezelésére és a hasonló esetek elkerülésére új európai egyezséget szorgalmaz, amely nemcsak Görögország és az EU között, hanem az egész unióban érvényesítené a szolidárist és fenntartható gazdaság- és társadalompolitikát.

Az ellenzéki párt ezt vasárnap este közölte, miután a görög népszavazáson a részeredmények szerint a többség nemet mondott a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra. A PM szerint az eurózóna a jelenlegi formájában nem fenntartható. "Európa vezetőinek fel kell hagyniuk a perifériaállamoktól megkövetelt, a szegényeket, a középosztályt és a közszolgáltatásokat sújtó, válságból válságba vezető megszorító politikával." A tagállamoknak közösen kell megoldást találniuk a számos országban, köztük Magyarországon is egyre mélyülő szociális válságra, a mind többeket sújtó bizonytalanságra, az alacsony bérek és foglalkoztatottság problémáira - írták.

A párt szerint Görögország története rávilágít arra is, "hogy a megrekedt integráció miatt nincsenek elégséges eszközeink a hasonló helyzetek kezelésére és megelőzésére". A PM ezért felhívja az EU vezetőinek figyelmét, hogy a közös pénzügyi intézményrendszer mellett nagyobb közös költségvetésre, több szolidaritást mutató, erős szociális Európára is szükség van.

A PM szerint az euró bevezetése Magyarországnak akkor lesz kívánatos, ha kialakul egy erősebb, egységesebb, szolidárisabb eurózóna, amely nem gátolja, hanem elősegíti a kevésbé fejlett országok felzárkózását - zárul az ellenzéki párt közleménye.