Gál Mária;

Szerbia;nemzetközi bíróság;ENSZ Biztonsági Tanácsa;Aleksandar Vucic miniszterelnök;Srebenica;

2015-07-06 07:38:00

Damaszkuszi úton a szerb kormányfő

Aleksandar Vucic szerb kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülése után dönt arról, hogy részt vesz-e a srebrenicai mészárlás 20. évfordulójára rendezett megemlékezésen. Korábban szándékát felülírni látszik a világszervezethez beterjesztett brit javaslat kapcsán kibontakozott vita. A szerb miniszterelnök már több olyan gesztust tett, amelyhez komoly politikai bátorság kell, de vannak határok, amelyek átlépésére talán még nem képes.

Július 11-én Srebrenicában a 20 évvel ezelőtti tömegmészárlásra emlékeznek. Aleksandar Vucic szerb kormányfő június közepén bejelentette, hogy részt vesz a megemlékezésen. Ez történelmi pillanat lenne, amit meghiúsíthat egy ENSZ Biztonsági Tanács (BT) határozat. A szerb politikai vezetés, főképp Vucic vezetése alatt, de már Boris Tadic idején is komoly erőfeszítéseket tett a balkáni megbékélés érekében, de bizonyos szimbolikus erejű kérdésekben nem tudott túllépni az érzelmeken és önmaga árnyékán.

Ilyen kérdés nemcsak Koszovó de facto függetlenségének de jure elismerése, hanem a második világháború utáni Európában történt legnagyobb tömegmészárlás, a srebrenicai népirtás kérdése is. Belgrád nem tagadja a nyolcezer boszniai muszlim meggyilkolását, de nem fogadja el, hogy ezt népirtásnak nevezzék, noha a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben már kimondta: az 1995-ös srebrenicai vérengzés genocídium volt, Szerbia nem felelős a népirtásért, viszont felelős azért, mert nem akadályozta meg. (A boszniai szerb vezető, Milorad Dodik szombaton is hazugságnak nevezte a srebrenicai népirtást.)

Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, azt hangsúlyozta, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el", s hasonló álláspontot képvisel Vucic is. A szerb közvélemény hevesen tiltakozik az ellen, hogy népirtásnak nevezzék a népirtást, nem egyszer már utcára is vonultak emiatt. Azt kifogásolják mindenekelőtt, hogy a délszláv háborúk szerb áldozataival „senki sem foglalkozik”.

Vucic sajtótájékoztatón ismertette álláspontját a kérdésben. Úgy fogalmazott, hogy Srebrenicában súlyos bűncselekmények történtek, de a szerb kormány nem támogathatja az ENSZ Srebrenica határozatát. Ő miniszterelnökként "ha a bosnyákok is ezt akarják”, akkor kész leróni a tiszteletét a muszlim és bosnyák áldozatok előtt, hozzátéve, azért, hogy a szerbeknek "az a 99,9 százaléka, aki nem vett részt a bűncselekményekben, emelt fővel járhasson a világban".

A 20. évfordulóra készülve a britek nyújtottak be egy Srebrenica-javaslatot a BT elé, ami azért verte ki Belgrádban a biztosítékot, mert mint a szerb lapok hangsúlyozzák, 35-ször jelenik meg benne a genocídium kifejezés. A szerb kormányzat azt is kifogásolja, hogy Szerbiát még nem hívták meg a testület ülésére, miközben Bosznia-Hercegovinát igen. Tomislav Nikolic államfő levelet intézett a BT tagországainak államfőihez és Ban Ki Mun ENSZ főtitkárhoz, Vlagyimir Putyint arra kérte, hogy Oroszország éljen vétójogával.

Moszkva vélhetően ezúttal sem hagyja cserben hűséges szövetségesét, Szerbiát, (amely annak ellenére, hogy irdatlan erőfeszítéseket hoz az EU-integráció érdekében nem hajlandó csatlakozni az orosz ellenes szankciókhoz Brüsszel rosszallása ellenére sem) be is nyújtott egy ellenjavaslatot.

Az orosz dokumentum kerüli a népirtás kifejezést és általánosító hangnemet használ, nem konkrétan Srebrenicáról szól, hanem általánosságban a Jugoszlávia szétesését követő háborúkról, kiterjeszti a felelősséget a szerbek mellett a délszláv háborúkban atrocitásokat elkövető muszlim és a horvát bűnösökre is.

A BT-n belüli viszonyok ismeretében megelőlegezhető, hogy július 7-én nem fogadnak el Srebrenica határozatot, mert ha más nem is, de vagy Oroszország, vagy Nagy-Britannia élni fog vétójogával. Ez elméletileg azt jelenti, hogy Vucic részt vesz majd a megemlékezésen, ami viszont szimbolikus erővel bíró történelmi pillanat lehetne. Camil Durakovic Srebenica községi elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy a szerbiai kormányfő látogatása „nagy és bátor lépés lenne a megbékélés és a közös jövő felé”.

“Vucic jelenlegi politikája a bátorság politikája, s amennyiben eljön, én azt üdvözölni tudom”, mondta Durakovic. A srebrenicai vezető szerint azt sem kell taglalni, hogy nyomásra vagy önszántából teszi meg e lépést, mert mint fogalmazott, “amit azon a napon a világ szeme lát”, az lesz a szerb kormányfő üzenete Srebrenica és az ott történtek vonatkozásában.

Hozzátette: “Teljes mértékben tisztelem Vucic politikai elképzeléseit abban az időszakban, amikor Szerbiára meglehetős nyomás nehezedik a nemzetközi közösség és a nyilvánosság részéről Srebrenica megítélésében”, mondta a bosnyák helyi vezető.

Boris Tadic szerb elnök 2010-ben részt vett a srebrenicai áldozatokra való megemlékezésen. Ám Vucic jelenléte a július 11-i megemlékezésen igazi fordulópontot hozhat a szerb-bosnyák viszonyban, főképp annak fényében, hogy a boszniai háború idején még a Szerb Radikális Párthoz tartozó ifjú politikusként a mészárlás után néhány nappal még azt mondta „"ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg".

Igaz ugyan, hogy 2010-ben már "szégyenletesnek" nevezte a srebrenicai mészárlást, de részvétele a megemlékezésen új fejezetet nyitna. Tadic is azt hangsúlyozta, hogy nagyon jó döntés lenne Vucic részvétele. „Tíz évvel ezelőtt már jártam Srebrenicában, után voltam még egyszer. Leróttam kegyeletemet az áldozatok előtt, és bocsánatot kértem Szerbia elnökeként a bosnyákoktól, akik elveszítették hozzátartozóikat”, mondta a volt elnök, hangsúlyozva, hogy Vucicnak azért kell elmenni Srebrenicába, mert a múltban tett nyilatkozatai vitatottak voltak. Személyes tettként kell bizonyítania, hogy politikája megváltozott.