Nagy dohány zsebelhetnek be, bagóért

Nem egy dicsőséges évforduló: két esztendeje, hogy megnyíltak a nemzeti dohányboltok. A több ezer kisvállalkozó kisemmizésével járó trafiktörvény haszonélvezői elsősorban Fidesz-közeli vállalkozók lettek. A dohány-biznisz újraelosztása a napokban vált teljessé azzal, hogy dohányelosztás monopóliuma is kizárólag baráti kezekbe került.

Két esztendeje már, hogy hatályba lépett az új trafik-törvény, ugyanis 2013. július 1-jétől kezdhették meg működésüket a nemzetinek nevezett dohányboltok. Akkor sokan azt mondták, ezeket a kis üzleteket a Fidesz-talpasoknak szánta az Orbán-kormány, mert a zsíros falatokat már elosztogatta például az uniós földalapú támogatások miatt igencsak kifizetődő állami földbérlet pályázatok során. Az azonban téves elemzésnek bizonyult, hogy az egyszerű fideszesek kapták hűbérbirtokul 20 éves koncesszióba a trafikokat. Főleg azok között, akik több dohányboltot is nyertek, feltűnően sok a vezető Fidesz politikusokhoz közel álló személy. Orbán Viktor kormányfő, Rogán Antal mostani frakcióvezető vagy Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter szűk belső köréhez tartozó emberek is szerencsés pályázónak bizonyultak.

A trafikok tehát "megbízható" kezekbe kerültek. A dohány-biznisz betetőzéseként most a trafikok ellátásának koncessziós jogát olyan cég kaphatja meg 20 évre, amelynek két alapítója közül az egyiknek a tulajdonosa Sánta János. Róla tudni kell, hogy érdekeltségébe tartozik a Continental Dohányipari Csoport, amelynek tagja, - egyebek mellett - a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi központtal és ami ennél is érdekesebb, a Tabán Trafik Zrt. is, amely Hódmezővásárhelyen székel.

Talán nem véletlen, hogy a trafik-törvény 2012. júniusi benyújtóját Lázár Jánosnak hívták, aki akkor Hódmezővásárhely polgármestere és nem mellékesen a Fidesz frakcióvezetője volt. Az is roppant furcsa volt, hogy a törvény szövegét sajtó értesülések szerint Sánta János számítógépéről küldték Brüsszelbe.

Lázár János erre érdekes módon reagált. Közölte, hogy a Fidesz parlamenti frakciója írta a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot, annak megalkotásában azonban, mint szakértő, szerepet játszott a Continental Dohányipari Zrt. is. Sánta János - aki abban az időben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke is volt - a Népszabadságnak akkor tagadta, hogy ő írta volna a tervezetet, de elismerte, hogy részt vett a kidolgozásban.

Kronológia

2012. szeptember 11. Az Országgyűlés elfogadta a trafiktörvényt

2013. július 01. Megkezdik működésüket a "nemzeti dohányboltok"

2014. május 31-én Kitiltották a trafikokat a benzinkutakról, bevásárlóközpontokból

2015. június (?) Titokban aláírják a szerződést az új központi dohányelosztóval

2015. június 25. a fejlesztési tárca elutasítja a koncessziós dohányelosztói pályázatból kihagyott három dohányipari cég a győztesénél tízszer magasabb ajánlatát

Az sem feltétlenül a véletlen műve, hogy a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.és a Tabán Trafik megalapította az Országos Dohányboltellátó Kft.-t, amelyet a cégbíróság 2015. június 19-én be is jegyzett. Nagyon előrelátóak lehettek az alapító atyák, mert a kormány egy olyan állítólagos tenderen választotta ki a frissen bejegyzett céget, amelyről a versenytársak, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt., valamint a Philip Morris International Hungary nem is tudott. A BAT "éleslátásához" az is hozzájárulhatott, hogy idén tavasztól felügyelő bizottságában helyet kapott a kormányfő nem hivatalos tanácsadójának, Habony Árpád cégének ügyvezetője, Lánczi Tamás, a Századvég Zrt. vezető kutatója.

Dohányipari szakértők szerint a trafik-mutyival, majd a dohányelosztó központtal a kör bezárult: a dohányboltok után a dohányelosztás is a kormány, illetve a kormánypárt meghatározó politikusainak ellenőrzése alá került. Vannak olyan vélekedések is, hogy a dohányelosztót kárpótlásként adja az Orbán-adminisztráció Sánta Jánosnak, mert az érdekeltségi köréhez tartozó vállalkozások, illetve rokoni szálakkal hozzá kötődő személyek összességében - ahogy arra a hvg.hu 2013. június 20-i írása felhívta a figyelmet - 500 trafikhoz juthattak, csakhogy a dohányboltok mégsem jelentettek akkora üzletet, mint előzetesen várták. Persze a nagyokat nem kell sajnálni, mert a jó érdekérvényesítő erejű nyertesek a legforgalmasabb pontokon jutottak trafikhoz, de rengeteg kisvállalkozó éppen csak vegetál, vagy a bedőlés szélén egyensúlyoz. Sánta viszont most már biztosan jól jár, ha a dohányelosztó központ koncessziója is nála landol.

Valami bűzlik

Hogy nem csupán az ellenzék és a kisemmizett trafikosok megalapozatlan vádakosásról volt szó, azt Hadházy Ákos akkor még a Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselője is igazolta. (Hadházy jelenleg az LMP-ben politizál. Ő hozta nyilvánosságra egy hangfelvétellel, hogy a Fidesz helyi frakcióülésén dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot, és kik nem. A polgármester és a képviselőtestület tisztában volt azzal, hogy Szekszárdról kik jelentkeztek trafikért, pedig a pályázók adatait elvileg csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tudhatta volna. Horváth István polgármester és a kormánypárti képviselő-testület által "elkötelezett jobboldalinak" nevezett pályázók később mind trafikot nyertek, köztük Horváth István polgármester testvére is.Hasonló ügy pattant ki Hajdúszoboszlón is. Ott Kocsis Róbert, a hajdúszoboszlói Fidesz helyi elnöke Bodó Sándornak, a megyei közgyűlés fideszes tagjának írt levele, amiben osztályozták a pályázókat, hogy van-e fideszes kötődésük. Akinek nem volt, a vesztesek közé került. A jó "pedigrével" rendelkezők viszont nem hiába pályáztak.

Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, mert a magyarországi dohánybotrány nemzetközivé vált. Igaz, egyéni bozótharcosok már vívtak sikeres csatát a kormánnyal szemben. Egy volt soproni dohányboltos, aki a trafik-mutyi miatt veszítette el az egzisztenciáját, pert nyert Strasbourgban, de az Európai Bizottság mostani fellépése már egészen más szintre emelte az ügyet.

Elżbieta Bieńkowska belső piaci szabályozásért felelős biztos szerint sehol nem ennyire feltűnő Európában, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal. Ezzel egyébként vitába szállt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, aki azt találta mondani, hogy a trafik nyertesek 90 százaléka nem köthető a Fideszhez. Mindenesetre, ha az Európai Bizottság biztosa olvasta is Lázár megnyilatkozását, nem hatódhatott meg tőle, mert meglebegtette, hogy kötelezettségi eljárás indulhat piaci diszkrimináció miatt. A dohányellátó központ körüli vihar csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot.

Nem kis üzletről van szó, hiszen a trafiktörvény következtében ugyan a nagyjából 40 ezer dohányárusító helyből 6300 maradt, de a cigaretta és dohányáru piacot a szakértők még így is mintegy 500 milliárd forintosra becsülik. A koncessziós nyertesei pedig évi 600 millió forintos koncessziós díjért - a teljes összeget 2021-ig kell elérniük - 10-11 milliárd forintos éves haszonra tehetnek szert. A két évtized alatt nagyjából 200-220 milliárdos nyereségre jut nem egészen 9 milliárd forintos koncessziós díj. Erősödik a gyanú, hogy szakmai helyett ismét politikai döntés született.

Az azért elgondolkodtató, hogy míg az Országos Dohányboltellátó Kft.-t még fele-fele arányban alapították, a nyereséget már 75-25 százalék arányban osztják majd el. A 75 százalék azonban nem a Sánta cégénél összehasonlíthatatlanul nagyobb multi, a BAT könyvelheti el a bevételi oldalon, hanem a hozzá képest törpe Tabán Trafik, illetve a mögötte álló Continental.

A három hoppon maradt dohánypiaci szereplőt hideg zuhanyként érte a dohányelosztó koncessziójának a színfalak mögötti suttyomban történt kiosztása. Az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. a múlt héten közleményben tudatta, hogy a kormány által kért évi 600 millió forintos koncessziós díj helyett hajlandók annak tízszeresét, évi 6 milliárdot fizetni. Akik azt várták, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint az illetékes tárca kapva kap a lehetőségen, az téved. A minisztérium formai hibákra hivatkozva lemondott a 20 évre szóló 9 milliárd helyett felkínált 100 milliárd forintos koncessziós díjbevételről. Az elutasítás 5 pontja közül az egyik például az üzleti terv hiánya volt, csakhogy mivel a jogszabályi előírások ellenére még mindig nem ismert, milyen szerződést írt alá az NFM az Országos Dohányboltellátó Kft.-vel, így azt sem tudni, hogy abban szerepel-e például üzleti terv. Ráadásul mivel nem volt nyílt pályázat, így nehezen, vagy sehogyan sem értelmezhető a formai hibák emlegetése, mert ahhoz az kellett volna, hogy legyenek mindenki számára világos követelmények, feltételrendszer. A kijátszott dohányipari vállalatok jogászai lapunk információi szerint egyelőre tanulmányozzák a szaktárca elutasítását, s azt követően dőlhet el, hogy milyen lépéseket tesznek az érintett cégek. Ha a magyarországi dohánypiac ügye végül Strasbourgba kerül és a nemzetközi bíróság a "elmeszeli" a magyar államot, az a magyar adófizetőknek nagyon sok "dohányába", adóforintok milliárdjaiba kerülhet.

Kiszolgáltatott trafikosok

A trafiktörvénnyel újabb sérelem érte a tulajdonjog biztonságát, hiszen akinek elvették a lehetőségét a kereskedelemtől, egzisztenciálisan tönkretették - vélte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Éppen ezért egy kormányváltás után nem szabad elvenni a jelenlegi koncessziós tulajdonosoktól a jogot, mert akkor velük ugyanaz ismétlődik meg, mint a most kisemmizettekkel. A rendszert viszont lehetne finomítani, például a nagykereskedőknek, vendéglátóhelyeknek vissza lehetne adni a dohánykereskedelmi lehetőséget. A szakember megemlítette, a monopólium soha nem jó egy piacgazdaságban. A kiváltságos helyzetbe kerülő központi elosztó a kiskereskedőkkel finanszíroztathatja meg a működését a fizetési határidők módosításával.

Dávid Ferenc is hangsúlyozta, hogy a trafiktörvény bevezetése óta jelentősen visszaesett az államnak a dohánykereskedelemből származó jövedéki adó bevétele. Ennek oka a fekete kereskedelem újbóli elburjánzása. Ezt a folyamatot csak még kezelhetetlenebbé teheti a kormány legújabb ötlete, a cigaretták egységes csomagolása, a márkajelzések eltüntetése. Ez ugyanis megkönnyíti a csempész áruk behozatalát. Dávid Ferenc arra is figyelmeztetett, a monopolhelyzetben lévő dohányelosztó akár a trafikok választékát, üzletpolitikáját is befolyásolhatja.

Kárvallott kisvállalkozók

Egyenlő versenyfeltételeket javasolt 2012-ben, a trafiktörvény ügyében az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Azt szerették volna egyebek mellett elérni, hogy az országban egyenletesen legyenek elosztva a dohányboltok. Ehelyett egyes területeken akár fölös számban találhatók, míg ma is több tucat településen egyetlen egy sincs.

A kistelepüléseken viszont vízválasztó volt, hogy a boltosok közül ki jutott koncesszióhoz és ki nem - jegyezte meg a Népszavának Vámos György. Az OKSZ főtitkára hozzátette, ahol két-három kisbolt van, ott jelentős hátrányba került az a kereskedő, aki nem kapott dohány koncessziót. Az egyik statisztika szerint csak tavaly 1200 kis élelmiszerbolt szűnt meg, s ebben már szerepet játszhatott a trafiktörvény hatása is. Vámos György azonban az objektivitásra törekedve azt is elmondta, az élelmiszerboltok száma már a dohánykoncesszió előtt is csökkent. Azt ő is megerősítette, hogy a trafikok árukínálatának többszöri bővítése főleg a kistelepüléseken okozta a versenytársak bedőlését, ahol a törvény szerint a bolt megosztásával is lehet cigarettát is árusítani.

A szakember azt is óriási gondnak látta, hogy a dohányárusító helyek drámai megfogyatkozása miatt jelentősen megnövekedett az illegális cigaretta, illetve dohánykereskedelem. Szavait a nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai is alátámasztják: 2014-ben másfélszer annyi csempészcigarettát foglaltak le, mint 2013-ban. Az adatsorok szerint egyébként 2003-ban a hazai cigaretta piac 20 százalékát adta a fekete kereskedelem. Ezt 2012-re sikerült 6-7 százalékra mérsékelni, de a legutolsó felmérések szerint az illegális piac aránya már 12 százalék.