Ötszörösére nő a BEVA-kártérítés összeghatára
Az MNB-től kérhetők a részletes adatok
Az általános bizalmatlanságot kell feloldani
A pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését szolgáló törvénycsomagot fogadott el nemrég a parlament, ám ez legkevésbé sem tekinthető az innovatív megoldások tárházának, sokkal inkább a minden területen szigorítás jellemzi. A cél a befektetők védelme és nem titkoltan a pénzügyi szolgáltatók, valamint az őket kiszolgáló szakmák - könyvelők, tanácsadók, könyvvizsgálók - elrettentése, vagyonelkobzások kilátásba helyezése. Az a vád is megfogalmazódott a kormánnyal szemben, hogy bár az új szabályokkal szinte mindenkit büntetnek, a jegybankot felmentik az alól, hogy az ellenőrzési hiányosságok miatt bekövetkező károkért felelőssé lehessen tenni.
A jegybank már dolgozik a törvényben kapott többletjogosítványai részletein. Az egyik cél az, hogy a tőkepiaci ügyfelek folyamatosan követni tudják tartják befektetésük helyzetét, másfelől a pénzügyi felügyeleti hatóság megerősítése, amelynek révén megelőzhetővé válhat az ügyfelek megkárosítása. Meg kívánják akadályozni, hogy egy kockás füzetben vezessék az ügyfelekkel történő elszámolásokat, miképpen ez a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt - fogalmazott Binder István az MNB felügyeleti szóvivője. Ennek érdekében a jövő évtől a szolgáltatók kötelesek lesznek havonta értékpapírszámla-kivonatot küldeni az ügyfelek számára. Sőt ettől az időponttól a befektetők az MNB honlapjáról is le tudják majd kérdezni számlaegyenlegüket. A jegybank pedig ellenőrzi az MNB-nek küldött és a központi értéktár (KELER) által kezelt adatok egyezőségét, amely növeli az átláthatóságot - mondta a szóvivő.
Más forrásból úgy tudjuk, hogy a kormánypárt szerette volna, ha a törvény a KELER számára írja elő, hogy ott is egyénre lebontott adatokat tartsanak nyilván, mert jelenleg (és a jelek szerint a jövőben is), csak az egyes pénzügyi szolgáltatók összevont adatait tartják nyilván. A Fidesz azonban nem mert belevágni a Keler adatszolgáltatási bővítésének, mert ez kétharmados támogatást igényelt volna, ami a jelenlegi parlamenti erőviszonyok ismeretében aligha jött volna össze. Így kissé féloldalasra sikeredett az ügyfélvédelem.
Jelentős változás az, hogy 100 ezer euróra (mintegy 30 millió forintra nő) a Befektető-védelmi Alap kártalanítási (BEVA) kötelezettsége az eddigi 20 ezer euróról. A BEVA munkaszervezetét a továbbiakban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el, de a garanciaalapok - eltérő jellegük miatt - változatlanul elkülönülten működnek. Nyilvánvaló, hogy a kártalanítási összeghatár megemelésével a befektetési szolgáltatóknak az alapba történő befizetését is növelni fogják.
Binder István szót ejtett arról is, hogy szigorodnak a könyvvizsgálókra vonatkozó előírások: a pénzügyi szektorban a jövőben csak megfelelő ágazati minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók tevékenykedhetnek, akiket a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság felügyel. További szigorítást jelent a kibocsátói könyvvizsgálói minősítés bevezetése, és az, hogy egy adott kibocsátónál egy magánszemély legfeljebb öt évig végezhet könyvvizsgálatot. A könyvvizsgálóknak a jövőben súlyos jogsértés, bűncselekmény gyanúja esetén azonnal írásban jelezniük kell az általuk feltártakat az MNB-nek - mondta a szóvivő.
Az már nehezebben tartható be, hogy a befektetési vállalkozásoknál a vezető posztokra csak a jó üzleti hírnévvel rendelkező, legalább három éves pénzügyi-gazdasági vezetői gyakorlatot igazoló szakemberek választhatók meg. A Fidesz-kormány ugyanis eddig is sajátosan értelmezte a jó üzleti hírnév fogalmát, kinevezéseinél a párthűség meghatározóbb.
Az MNB eddigi rendszere is alkalmas lett volna a megfelelő színvonalú ellenőrzéshez, az új jogosítványoktól valamelyest javulhat a hatékonyság - fejtette ki a Népszavának az álláspontját Czelleng Ádám. A GKI Gazdaságkutató ZRT. kutatásvezetője szerint ennek ellenére nem tudni, hogy képesek lesznek-e az MNB munkatársai olyan munkát végezni, amely képes ellensúlyozni az ügyfelek általános bizalmatlanságát a bank- és brókervilággal szemben.