A lap szerint a nem szavazatok győzelme politikai diadal ugyan Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára, de az ismeretlenbe taszítja Görögországot, amelyet az euróövezetből történő kilépés és a bankcsőd veszélye fenyegeti.
A konzervatív Le Figaro szerint "Görögország hatalmas lépést tett az eurózóna kijárata felé". "A referendum veszélyeivel szembeni ünnepélyes figyelmeztetések semmin nem változtattak: a görögök követték Cipraszt az őrült kalandba" - olvasható Gaetan de Capele szerkesztőségi írásában. A lap szerint "a görögök a végsőkig az összetűzést szeretnék, ami az ismeretlenbe való ugrás előjátéka", mindez ugyanakkor "az ő demokratikus választásuk, amelyet tiszteletben kell tartani".
A baloldali Libération címlapján "Zeusz nemet mondott" felirattal jelent meg. "El akarunk-e egy népet taszítani, amely a szenvedésével legitimizálta a lázadását? Meg akarjuk-e szakítani az egységes Európa álmát, amelyet a humanista értékekre építve a háború óta több generáció képviselt?" - teszi fel a kérdést szerkesztőségi írásában Laurent Joffrin, aki szerint "most a megszorítás és a politikai szétesés között kell választani", s az a kérdés, hogy "az európai vezetők megmentik-e Európát". A főszerkesztő szerint a görögök most végre megmutathatnák, hogy valódi adórendszert szeretnének, az európaiak pedig "végre elismerhetnék hivatalosan, hogy az egész kontinensre rákényszerített túl durva megszorításnak olyan katasztrofális politikai következményei lettek, mint a görög nem. Csökkenthetnék az adósságot, amelynek visszafizetését az IMF is lehetetlennek ítéli meg, s ilyen feltételek mellett lehetséges megállapodás".
A brit Financial Times értékelése szerint a Sziriza párt vezette kormány katasztrófába vitte Görögországot. Tony Barber, a londoni gazdasági napilap európai ügyekért felelős szerkesztője szerint a népszavazási eredmény után Görögország arra ítéltetett, hogy hosszú évekre Európa gyámsága alatt éljen, csakúgy, mint annak idején Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó.
Alekszis Ciprasz miniszterelnök és kormánya örökké viselni fogja annak felelősségét, hogy a januári választások megnyerése után elpocsékolták a legjobb lehetőséget egy új mentőcsomag elérésére a hitelezőkkel. Görögországnak erőteljes érvei voltak arra, hogy megállapodásra jusson az adósságkönnyítésről, és arra is, hogy az új megállapodásban a hangsúly átkerüljön a megszorításokról a gazdasági növekedés ösztönzésére.
A Sziriza vezetése azonban az összes többi euróövezeti országot maga ellen fordította. Nem akármilyen eredmény egységbe terelni Európa civakodó politikusait - elég csak a menekültválsággal kapcsolatos dühödt vitára gondolni -, Ciprasznak és kollégáinak azonban ez is sikerült, ám ezzel katasztrófát zúdítottak országukra - áll a Financial Times kommentárjában.
A lap szerint Görögország európai hitelezői közül néhányan titkolt, vagy nem is annyira titkolt örömmel figyelik majd, ahogy Ciprasz feje a porba hullik. Arra a kérdésre azonban, hogy a görög katasztrófának milyen következményei lesznek az európai egység ügyére és a Balkán stabilitására, nekik sem lesz meggyőző válaszuk.
A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera Európa és a görög labirintus című vezércikkében úgy vélte, 5 év pénzügyi agónia után a Ciprasz vezette Görögország a legnagyobb törést okozta az európai integráció 65 éves történetében. A kommentár szerint a népszavazás eredménye meghaladt minden jóslatot és megijesztette Európát. “Görögország pofont adott a szabályok Európájának (...)“, de ezzel Athén még inkább egyedül maradt kiszámíthatatlan távlatokkal. A közös európai lakásban az EU és Athén "különélőként" lakik mostantól együtt.
A balközép La Repubblica úgy látta, a görög népszavazás politikai üzenet, amelyre Európának politikai választ kell adnia. A legsúlyosabb hiba az lenne, ha Athén sorsáról ismét az Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutatalap döntene, márpedig az újság szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő hétfői párizsi találkozója pont erre utal.
A napilap a közvetítőnek felkínálkozó Matteo Renzi olasz kormányfőt idézte, aki szerint az Athén és a trojka között megállapodás továbbra is a küszöbön áll, attól függ minden, hogy Merkel miként kíván szerepelni a német közvélemény előtt. A La Repubblica szerint Görögország lett az EU-ellenes bal- és jobboldali pártok példaképe, amely “értelmezhetetlen és hibrid Európát” teremtett.
Görögországnak újrakezdésre van szüksége, ehhez a népszavazás mutatja az irányt - olvasható a Der Standard osztrák napilap kommentárjában. A referendum emlékeztető Európának, hogy számos dolog tönkrement az utóbbi hetekben, ehhez mindkét oldal hozzátette a magáét - írta a szerző. A véleménycikk szerint a megszorítási intézkedések elmélyítették a görögországi recessziót valamint a szociális egyenlőtlenségeket. A nemzetközi szervezetek által sürgetett intézkedések nem hoznak nagyobb eredményt akkor sem, ha minden áron véghezviszik őket. A "nem" kimondása azonban nem elég - sem Brüsszel, sem Athén számára - véli a szerző és hozzáteszi: a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetségnek is asztalra kell tennie egy javaslatot.
A Die Presse című osztrák lap kommentárja szerint vagy Görögországnak kell bevezetnie olyan strukturális lépéseket, amely eredményeképpen középtávon lábra tud állni az ország, vagy az eurózóna országainak kell meglátnia, hogy miképpen tudják a lehető leggyorsabban és a károk minimalizálásával megoldani a helyeztet. A szerző szerint a korrupcióval és a protekcióval átitatott állam következmény nélküli fenntartása nem opció.
Lengyel, orosz, horvát, román és szlovák sajtó
Az adósságokat vissza kell fizetni, de nem úgy, hogy egy társadalmat kétségbeesésbe kergetnek, és kiszámíthatatlanná tesznek - írta a lengyel baloldali liberális Gazeta Wyborcza hétfőn a görög népszavazás kapcsán. Ez nagy kockázat az egész unió számára is. Ebben a görög thrillerben, amelynek részesei vagyunk, nemcsak a görögök veszíthetik a legtöbbet, hanem azok is, akik egy egységes és egyesült Európa felé tartanak. Ennek az Európának a példátlan válságát éljük át, amely a döntéshozók önzésének, a bátorság és képzelőerő hiányának és a hibás kalkulációnak a következménye. Mind az unió, mind Görögország részéről - állapította meg a Gazeta Wyborcza kommentátora.
A "nem" szavazatok 61 százalékos arányával Alekszisz Ciprasz kormányfő nemcsak a görög ellenzéket, hanem a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), az Európai Uniót és az Európai Központi Bankot (EKB) is rendre utasította - írta hétfőn a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilap. "A kicsi, de büszke dél-európai ország a referendumon eldöntötte saját, és az egész eurózóna sorsát" - fogalmazott az újság. Hozzátette: habár Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke korábban még egyszer nyomás alá helyezte a választókat, Ciprasz és a lakosság többsége nem hallgatott rá. A Rosszijszkaja Gazeta ugyanakkor megjegyezte, ha a görög gazdasági problémák a népszavazás után továbbra is megmaradnak, a Ciprasz vezette kabinet népszerűsége hamar zuhanni kezdhet.
A Kommerszant című orosz lap szerint a görög kormányfő "hatásos" győzelme az, hogy a görög választók 61 százaléka elutasította a nemzetközi hitelezők ajánlatát. Megjegyezte azonban, néhányan úgy vélik, ez talán csak egy pirruszi győzelem, amelynek katasztrofális hatásai lehetnek a görög gazdaságra és az ország eurózónabeli tagságára. "A kormánypárt a populista kampányban a nemzeti érzelmekkel játszott, és azt az érzetet keltette, hogy ha (a görögök) nemet mondanak, akkor minden jó lesz" - írta az újság.
A jobboldali kötődésű Romania Libera című bukaresti lap szerint a görög kormányfő és "kommandósai" valójában Vlagyimir Putyin "zöld emberkéi", az orosz elnök pedig nem annyira Görögországot akarja általuk romba dönteni, hanem az Európai Uniót próbálja aláaknázni. A vezércikk írója szerint Alekszisz Ciprasznak nincs semmilyen "varázslatos megoldása" a görög válságra, ellenben könnyen meglehet, hogy eleve az volt a terve, hogy kivigye országát az euróövezetből, amivel Görögország kizárná magát Európából és NATO-ból is. A Romania Libera megjegyzi: Görögországban a politikai korrupció évtizedei termelték ki azt a "kritikus tömeget", amely győzelemre segítette a Sziriza-féle populizmust, s azért fontos a román igazságszolgáltatás korrupcióellenes harca, hogy Románia ne jusson maga is Görögország sorsára.
A liberális kötődésű román Adevarul című lap szerint a görögök valójában nem Európára, hanem a kontinens észak-déli megosztottságára mondtak nemet. A cikkíró szerint a válság könnyen átterjedhet Olaszországra, Spanyolországra és Portugáliára is, mivel valamennyi mediterrán állam az iparosított északot másolva "erején felül" költ szociális juttatásokra és nagyon közel áll a Görögországéhoz hasonló adósságválsághoz. Az Adevarul szerzője szerint az nem lehet megoldás, hogy "Görögország az északiak napozóágya legyen", hiszen hosszú távon fenntarthatatlan, hogy a görög gazdaság 80 százalékban szolgáltatásokra épüljön. A román lap szerint Görögország egyenlő szeretne lenni a többi uniós országgal, és azt akarja, hogy Európa közösen keressen ellenszert súlyosbodó megosztottságára.
A Vecernji List vezető horvát napilap kommentárja szerint a „diadalmaskodó nemek győzelme” a népszavazáson vagy az Európai Unió (EU) megszorító politikájának teljes csődjéhez vezet egész Európában, vagy kiviszi a görögöket az euróövezetből. „Bármelyik forgatókönyv is következik be, többé már semmi sem lesz ugyanolyan. Egy valami marad csak a régi. Az adósság gondja. Vajon a demokrácia megsemmisítheti-e az adósságot: dönthet-e A és B személy arról, hogy C személy – akarata ellenére – pénzt adjon kölcsön vagy elengedje a tartozást?” – teszi fel a kérdést szerző, s az euróövezetből való kilépést valószínűsíti.
A liberális hangvételű Jutarnji List napilap arról cikkezett, hogy van valami jó is a görög kormányfő „dicsőséges győzelmében”. Görögország sokkal súlyosabb drámán megy majd keresztül, mint a trojka által követelt megszorítások előidézték volna. Ez a lap szerint nagyon jó lecke lesz más európai uniós országokban a Sziriza mozgalommal rokonszenvező választók, politikusok és pártok számára. „A görög dráma még csak most kezdődik. A hitelezők jóindulatára és az EU megértésére a görögök ezek után már nem igazán számíthatnak” – írta Jutarnji List.
A szlovák Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap "Ciprusi rémálom vár a görögökre" című írása szerint a következő napok egyik fő kérdése az, hogy a görögök mennyi idő alatt és mekkora hányadában veszítik el banki megtakarításaikat a helyi pénzintézmények likviditási hiánya illetve bankbetétfedezetek alacsony szintje miatt. A HN szerint bár több forgatókönyv is lehetséges, a legkisebb arányú veszteségek akkor valószínűek ha Görögország megegyezik a hitelezőivel, s a bankokat újratőkésítik.
A görögök egyértelműen kinyilvánították, hogy távozni akarnak az eurózónából - vélte a Szlovák Tudományos Akadémia vezető gazdasági elemzője a pozsonyi Sme összeállításában. A liberális szlovák lapnak nyilatkozó másik elemző úgy vélekedett, hogy a "görög nem" rövid távon mindenkinek fájni fog, ám hosszú távon a görög adósságválság minden érintettjének segítséget jelent.
Spanyol, izraeli és egyiptomi sajtó
A La Razón baloldali spanyol napilap szerint a görögországi referendum eredményében megmutatkozott a populizmus "rút arca". Nem Európára, igen a populizmusra című írásában a La Razón úgy véli, már az üres szavak sem rejtik el, hogy a cél Alekszisz Ciprasz kormányfő pozíciójának megerősítése volt. Bár Ciprasz nyert, de kétséges, hogy ez valóságos győzelmet jelent-e az országnak. A lap szerint a görögök most még jobban függnek Európa jóindulatától, mint valaha.
Az El Mundo című spanyol konzervatív napilap szerint Görögország az unió nagybetűs problémájává vált. A népszavazás pofon Németországnak és euró "keménymagjának". Ciprasz taktikája és nemzeti-populista tervei szomorú időszakot jeleznek az "európaiság" számára - véli az El País című liberális napilap, és felhívja a figyelmet arra, hogy a referendum eredményét a radikális görögöknek, az Aranyhajnal nevű náci párt tagjainak hangos tetszésnyilvánítása kísérte.
Az ABC című jobboldali újság szerint Ciprasz fegyverként használta a görög nemzeti szuverenitást Brüsszellel szemben. Véleményük szerint még egy referendumot kellene rendezni, hogy megkérdezzék a görögöktől, tudják-e valójában, mire szavaztak.
A Háárec című izraeli napilap gazdasági melléklete, a The Marker szerint a görög katasztrófa bonyolultabb annál, semhogy az igen vagy a nem választásával meg lehetne oldani. Az igennel szavazó elit tagjai attól féltek, hogy a nem szavazat elszakítja az országot Európától. Az igennel voksolók közt volt az ország öt legnagyobb, európai üzletekben érdekelt mágnása, valamint az értelmiségi elit is. A szerző, Noam Buxbaum másodlagosnak tartja, hogy a görögök megmaradnak-e az eurónál vagy ismét bevezetik a drahmát, a fő kérdés az, hogy végrehajtják-e a mélyreható gazdasági reformokat. Ezek sorában kiemeli a bürokrácia és korrupcióval fertőzött közintézmények átalakítását, a dolgozók elbocsájtását szinte ellehetetlenítő munkajogi törvények reformját, valamint a gyorsan változó adórendszer stabilitásának megteremtését. Ha ezeket a változtatásokat elmulasztja a kormány, akkor az Európai Unióval ápolt viszonyától függetlenül a továbbiakban sem lesz képes kivezetni az országot a válságból.
Az egyiptomi al-Vatan napilap honlapján hétfőn megjelent kommentár szerint az észak-afrikai országnak csak előnye származhat abból, ha Görögország kilép az eurózónából. Fahri el-Fikki, a Kairói Egyetem közgazdász professzora szerint amennyiben a görögök visszatérnek korábbi valutájukhoz, az a pénznem jelentős értékveszteségével járna együtt, Athén képtelen lenne az államadóság törlesztésére, az árak pedig az egekbe szöknének. Mindez viszont Fikki szerint több szempontból is kedvezően hatna az egyiptomi gazdaságra. Először is jelentősen nőne a Görögországba irányuló egyiptomi export mértéke, miközben a görög árak növekedésével párhuzamosan csökkenne az onnan származó import. A kommentár szerint az egyiptomi idegenforgalomra is pozitívan hatna az említett drágulás, amely a görögországi turizmus egy részét "a világ régészeti műkincseinek egyharmadával rendelkező" észak-afrikai országba irányítaná. A nemzetközi befektetők is szívesebben költenék pénzüket Egyiptomban, egyrészt az egyiptomi font árfolyamának csökkenése, másrészt például az augusztusban megnyitandó "új Szuezi-csatorna" kínálta beruházási lehetőségek miatt.