Megszavazták: sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közérdekű adatokhoz

Az Országgyűlés 123 igen és 66 nem szavazattal elfogadta el az igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést, vagyis: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá egyes más törvények módosítása alapján a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért a közfeladatot ellátó szerv előzetes költségtérítést állapíthat meg. Más fontos ügyekben is simán átment minden, amit a kormány eltervezett, így például - alig hisszük el, de mégis - valóban Papcsák Ferenc felügyeli eztán a jegybank költekezését.

Fizess, ha tudni akarod, mire költjük a pénzed

A törvény szerint a költségtérítés az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban felmerült költség mértékéig állapítható meg, annak pontos összegéről az igénylőt előzetesen tájékoztatni kell. Az adatigénylőnek 30 napja van nyilatkozni arról, hogy az igénylést fenntartja-e. Ha fenntartja, akkor a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.

Ennek a módosítónak egyértelműen az a célja, hogy a közpénzköltés ne legyen átlátható - ezt Bodoky Tamás, a héten negyedik születésnapját ünneplő Átlátszó.hu főszerkesztője nyilatkozta a Népszavának. Szerinte a kormányoldalnak az fáj, hogy egyre többen foglalkoznak az állami szervek gazdálkodásával. A retorikai szinten hangoztatott antikorrupciós programok és stratégiák ellenére ugyanis nem érdekelt abban, hogy a közpénzek gyanús, vagy ténylegesen korrupt elköltése nyilvánosságra kerüljön.

Az LMP is az Ab-hez fordulna

A párt szerint az információszabadságról szóló törvény módosítása indokolatlan mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát és ezért alaptörvény-ellenes. Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfőn közleményben tudatta: pártja a törvény kihirdetése esetén az Alkotmánybírósághoz fordulna, és az erről szóló indítvány támogatására kéri a többi ellenzéki frakcióvezetőt. Egy közérdekű adat vagy nyilvános, vagy tartalma miatt mégsem az, ha azonban nyilvános, akkor semmilyen technikai szabállyal nem lehet korlátozni az ahhoz való hozzáférhetőséget - szögezi az LMP.

Az MSZP szerint a tolvajokat védi, korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzájutást, újabb kormányzati korrupciós cselekmények elkövetését teszi könnyebbé az információszabadságról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítása. Ezt Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke mondta még múlt keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A törvény mai megszavazása után az Együtt közleményben jelezte nehezményezését, miszerint az MSZP aláírásai hiányoznak ahhoz, hogy az Ab-hez lehessen fordulni az infotörvény ügyében. A dokumentum szerint a párt sajnálatosnak tartja, hogy az MSZP nem hajlandó aláírni a pártnak a közérdekű adatigénylés fizetőssé tétele elleni alkotmánybírósági beadványát. Szigetvári Viktor kiemelte: az Együttnek - amely a köztársasági elnököt arra kéri, hogy ne írja alá a hétfőn elfogadott törvényt - ötven aláírásra lett volna szüksége a parlamenti képviselőktől ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson az infotörvény módosítása miatt, az MSZP azonban nemet mondott az alkotmányossági kezdeményezésre.

A távirati iroda híre szerint Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese az MTI érdeklődésére elmondta: az alkotmánybírósági beadványnak a közérdekű adatigénylés költségtérítését érintő részével teljes mértékben egyetértenek, a többi részletkérdésben azonban szakmai kifogásuk van, ezért nem írták alá a kezdeményezést. További egyeztetésre azonban készek az ügyben. Mindeközben az MSZP sajtóirodája a következő közleményt juttatta el a Népszava szerkesztőségébe:

Az MSZP nem támogatta az infotörvény módosítását

Az MSZP nem támogatta az infotörvény módosítását a parlament hétfői ülésén. Az MSZP együttműködik az ellenzéki pártokkal abban, hogy a közérdekű adatok igényléséért az állampolgároknak a jövőben se kelljen fizetniük ( kiemelés: a szerk), ezért természetesen az aláírásainkkal is támogatjuk az Együtt alkotmánybírósági beadványát.A jogszabály többi részének alkotmányosságáról pedig egyeztetést kezdeményezünk annak érdekében, hogy ez az átláthatóságot korlátozó törvény lehetőleg hatályba se léphessen.

MSZP

Múlt héten négy civil szervezet tiltakozott az információszabadságról szóló törvény módosítása ellen, mondván: a közérdekű adatigénylés fizetőssé tételével az adatkezelők leküzdhetetlen akadályt gördíthetnek a közérdekű adatok megismerésének útjába. A Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub által jegyzett közlemény szerint a javaslat az információszabadság ombudsmani védelmének felszámolását és a számlaszintű adatigénylés bevezetését követően újabb súlyos csapást mérne a közérdekű adatok hozzáférhetőségére.

Elfogadták az egészségügyi alapellátási törvényt

Az ígéret szerint a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését is rögzíti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelyet szintén ma fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály lehetőséget biztosít a jövőben arra, hogy ha a háziorvos, házi gyermekorvos, az alapellátást nyújtó fogorvos a meglévő szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, akkor az egészségbiztosítóval arra is finanszírozási szerződést köthet, amennyiben azt kezdeményezi.

Törvényben szabályozták az online kaszinójátékot

A 126 igen szavazattal, 65 ellenében elfogadott jogszabály rögzíti: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást - a lóversenyfogadás kivételével - kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést. Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti.

Vajna nyugodtan alhat

Játékkaszinó üzemeltetési joga két vállalkozónak van Magyarországon: Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztosnak és Szima Gábornak, ők a jogot nem nyílt koncessziós pályázaton nyerték el, hanem egy, a kormány által speciálisan szerencsejátékra kitalált úgynevezett "megbízhatósági eljárás" keretében kapták. Az új, immáron elfogadott módosító javaslat lényege, hogy az online kaszinójátékok ezentúl külön szabályozási kategóriába esnek, melyet „kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet.” Ezt követi az majd egyénre szabás "az állami adóhatóság legfeljebb két online kaszinó működését engedélyezheti.” Vagyis Andrew G. Vajna és Szima Gábor nyugodtak lehetnek, ha a törvény elfogadásával bármely konkurens cég a törvény erejénél fogva eleve kizáratik ebből az évi 100 milliárd forintosra becsült piacból.

Tüntess csak nyugodtan, mi akkor megszavazzuk - módosult a felsőoktatási törvény

Az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is. Egyebek mellett így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet 123 igen és 65 nem szavazattal fogadtak el képviselők. Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testület, a konzisztórium jön létre. Az öt tagú testületbe hármat a miniszter delegál.

Vasárnap az Oktatói Hálózat és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport tartott demonstrációt Budapesten, az Országház előtt, tiltakozva a felsőoktatás központosítása, az egyetemi autonómia csorbítása ellen.

Változnak a házi segítségnyújtás szabályai

Változnak a házi segítségnyújtást érintő szabályok: a gondozottak a jövőben célzottabb szolgáltatásokat kapnak és erősödik az állami szerepvállalás a nagyobb ellátási szükséglettel rendelkező érintettek felé - döntött az Országgyűlés a szociális igazgatásról és ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosításával. A parlament azt is kimondta - az összegző módosító javaslatot elfogadva -, hogy családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. Ezzel létrejönnek majd a család- és gyermekjóléti központok.

A parlament támogatja az olimpiai pályázati szándékot

Támogatja az Országgyűlés a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. Erről 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. A határozat kimondja, hogy a parlament támogatja a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság szándékát, hogy megpályázza a XXXIII. olimpiai játékok és a XVII. paralimpiai játékok megrendezésének jogát.A képviselők felkérték a kormányt arra, hogy nyújtson támogatást az olimpia rendezési jogára pályázó Budapestnek, valamint a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítéséhez. A döntés szerint létrejön az Olimpiai Pályázati Bizottság, egy egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amelynek 24 tagját a házelnök jelöli ki.

Rövidülnek a menekültügyi eljárások

A menekültügyi eljárások lerövidítéséről is döntött a parlament. A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül. Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását - kivételes eljárásban - 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház.

Akkor nézzük, mit is jelenthet mindez:

PM: alapjogot sért a törvény módosítása

A menedékkérőktől nem lehet önkényesen elvenni a pénzüket és nem lehet azt mondani, hogy "menjenek el közmunkára, ha nekik úgy tetszik" - szögezte le Szabó Tímea. A PM-es politikus a jogorvoslat hiányáról is beszélt: a törvény alapján ugyanis nincs halasztó hatálya a másodfokú döntésnek, egy első fokon elutasított menekültkérelem után az érintettet a fellebbezése ellenére azonnal kitoloncolhatják, ez pedig sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A törvénymódosítás egyebek mellett lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben a menekültek fizessenek ellátásukért és közmunkára is foghassák őket.

A javaslat korlátozza "az ismételt menedékkérők területen maradási jogát", azaz, hogy az eljárás vgéig az országban maradhassanak. Részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásárt, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

Ha életbe lépnek a szabályok, lerövidül a menekültügyi eljárás. A szándékos károkozást az illegális bevándorlóknak meg kell téríteniük, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget is megfizettetik velük.

Elfogadták az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat

Elfogadta a parlament az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. Az új okmányt - ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat - felmenő rendszerben vezetik be idén.
A módosítás sarkalatos pontját 150 igen, 13 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg a többi passzus 151 igen és 42 nem szavazatot kapott. A változtatás rögzíti az e-kártyán szereplő adatok körét. Az okmányon emellett szerepel majd az érvényességi idő, a kiállítás kelte és helye, az, hogy mely hatóság állította ki, valamint - nem olvasható formában - az a tény, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását.

Visszaélésektől tart az MSZP

Az MSZP minden olyan kezdeményezéssel egyetért, amely egyszerűsíti és gyorsítja a közigazgatási ügyintézést az állampolgároknak, de csak abban az esetben, ha figyelembe veszik az emberek alapvető jogait, és megfelelő garanciákkal lehetetlenné teszik a visszaéléseket - írta még májusi közleményében Baja Feren. Az ellenzéki politikus jelezte: a szocialista párt nincs meggyőződve a szakmai és költségvetési megalapozottságról, továbbá hiányolja a személyiségi jogokat védő garanciális elemeket.

Papcsák és a jegybankra bízott közpénzek felügyelete

Az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát, amelyet így keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc kormánypárti parlamenti képviselő vezet - adja hírül a távirati iroda. A Jobbikos jelölt is bekerült a testületbe. Papcsákot 126 kormánypárti igen szavazattal, 60 nem ellenében választotta fb-elnökké a Ház, a tagokat pedig 148 igen szavazattal, 37 nem ellenében választották meg. Megbízatásuk az Országgyűlés megbízatásáig tart.Az Országgyűlés gazdasági bizottsága korábban három ellenzéki jelölt közül választotta ki a jobbikos delegáltat. Az MSZP Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminiszterét, az LMP pedig Róna Péter közgazdászt, az előző jegybanki felügyelőbizottság tagját indította - sikertelenül. Az LMP jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordul a jegybank felügyelő-bizottsági tagjainak megválasztási eljárása miatt, sérelmezve, hogy jelöltjéről az Országgyűlés nem szavazhatott.