Páratlan párosok a porondon

Publikálás dátuma
2015.07.08. 07:54
Cristiano Ronaldo és Lionel Messi a pályán ellenfelek, de nem ellenségek FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A nagyvilágban több példát is találunk arra, hogy egy-egy sportágat két kiemelkedő klasszis ural. Az egészséges rivalizálás nemcsak a főszereplőknek tesz jót, hanem az egész sportágnak is. Gyakran heteken, hónapokon, sőt, Ronaldo és Messi példájából kiindulva éveken át róluk írnak a lapok, beszélnek az emberek, ők vannak reflektorfényben. Lapunk összegyűjtötte azon atlétákat, akiknek a csatározása nélkül nem lenne ugyanolyan egy-egy nagy rangadó.

Cristiano Ronaldo és Lionel Messi

Ki a világ legjobb labdarúgója? Vetődik fel a kérdés szinte minden nap. Számtalan könyv és újságcikk foglalkozott már Cristiano Ronaldo és Lionel Messi nagyságával. A két klasszis uralja a futball világát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2008 óta vagy a portugál vagy az argentin játékos hódítja el az Aranylabdát, s szinte biztos, hogy jövő januárban is kettőjük közül kerül ki a győztes.

Ebben a statisztikában jelenleg Messi vezet eggyel (4-3). Ami pedig a gólokat illeti. Ronaldo a Manchester Unitedban és a Real Madrdiban összesen 543 tétmérkőzésen lépett pályára, s 416-szor eredményes is volt. Míg argentin riválisa a Barcelonában 481 húzta magára a gránátvörös-kék mezt, s 412 alkalommal be is talált.

Trófeák terén hasonlóan eredményesek. Messi hét, Ronaldo négy alkalommal nyert bajnokságot, igaz utóbbi két klubbal, míg a Bajnokok Ligájában az argentin négyszer, a portugál pedig kétszer emelhette magasba a serleget. Kettőjük hasonló kvalitását az is bizonyítja, hogy a transfermarkt.de mindkét labdarúgó értékét 120 millió euróra taksálja.

Floyd Mayweather Jr.-Manny Pacquiao 

 

„Az évszázad mérkőzése”- így harangozták be kettőjük május 2-ai összecsapását. A felejthető mérkőzésen végül könnyedén nyert Floyd Mayweather, s pontot tett egy régi ügy végére, miszerint melyikük a jobb bunyós. Kettőjük összecsapása minden idők legnagyobb bevételt hozó egynapos sporteseménye lett.

A jegybevételekből, a televíziós közvetítések jogdíjából, szponzori díjakból megközelítőleg 600 millió dollár (közel 168 milliárd forint) folyt be a szervezőkhöz, ám a két küzdő fél sem járt rosszul. A győztes Mayweather 240 millió dollárt (67,2 milliárd forint), Pacquiao pedig 125 millió dollárt (35 milliárd forint) tett zsebre. De ne szaladjunk ennyire előre. Mindkét ökölvívó rendkívül fiatalon lett profi világbajnok.

A Fülöp-szigeteki bunyós mindössze 19 éves és 11 hónapos korábban hódította el a WBC légsúlyú bajnoki övét, ezzel minden idők harmadik legfiatalabb világbajnoka lett. Amerikai riválisa 21 esztendősen ért fel először a csúcsra, így Mayweather éppen csak „lemaradt” a top tízből.

Pacquiao hát súlycsoportban (légsúly, kispehelysúly, nagypehelysúly, könnyűsúly, váltósúly, nagyváltósúly) szerzett világbajnoki címet, míg a „Money” becenevű amerikai öklöző ötben (nagypehelysúlyban, könnyűsúlyban, kisváltósúlyban, váltósúlyban és nagyváltósúlyban). Mindkét bunyós szerepelt a súlycsoportoktól független világranglista élén, sőt a jelenlegi listavezető Mayweather.

Tom Brady és Peyton Manning


Az észak-amerikai profi amerikai futball-liga (NFL) sztárjai elsősorban irányítók. Ők az igazi hősök, akik fazont adnak egy csapat játékának, róluk beszélnek a szurkolók, s az ő formájuktól függhet az egész gárda teljesítménye. Ez a kiemelkedő szerep jutott két élő legendának, Peyton Manninggel és a négyszeres bajnok Tom Bradyvel is.

Előbbi igazi "futballcsaládból" származik, édesapja Archie nagyszerű játékos volt, míg öccse, Eli is eljutott az NFL-be, a legidősebb testvér, Cooper pedig csak sérülése miatt nem játszott a legmagasabb szinten. Ezzel szemben a 37 éves Tom Brady eleinte baseball játékosnak készült, később mindössze a 6. kör 199. választottjaként vitte el a 2002-es játékosbörzén első és egyetlen csapata, a New England Patriots.

A 39 esztendős Manning első klubja az Indianapolis Colts volt, mellyel 2007-ben megszerezte egyedüli Super Bowl-győzelmét, 2012-ben igazolt át a Denver Broncoshoz. A két világklasszis irányító eddig tizenhat alkalommal találkozott egymással, tízszer a karrierje során 392 touchdownnál járó Brady hagyta el győztesként a pályát, azonban a legfontosabb összecsapásukon, a 2007-es konferenciadöntőn az ötször a liga legértékesebb játékosának választott Manning nyert.

LeBron James és Stephen Curry

 

Az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) trónján jelenleg a 27 éves Stephen Curry ül, hiszen megnyerte az idei bajnokságot a Golden State Warriorsszal, de az igazi "királynak" a három esztendővel idősebb LeBron Jamest nevezik.

Curry pályafutása legjobb szezonján van túl: megválasztották az alapszakasz legértékesebb játékosának (MVP), az NBA legjobbjaként 91,4 százalékkal büntetőzött, eszméletlen hatékonysággal szórta a pontokat a hármas vonalon kívülről is, és amint már említettük, a bajnoki trófeát is a magasba emelhette, ráadásul a Golden State-tel pont a LeBron fémjelezte Cleveland Cavalierst győzték le.

Míg a friss aranygyűrűst technikai adottságai emelik a legjobbak közé, addig a kétszeres nagydöntő-, és négyszeres alapszakasz-MVP James hihetetlen atletikussága és ereje miatt vált élő legendává, minden poszton megállja a helyét. Eddig kétszer nyert bajnoki címet 2012-2013 között a Miami Heattel, azonban kétszer vesztesként hagyta el a finálét a tizenegyszeres All-Star válogatott kosárlabdázó a floridai csapattal és a clevelandiekkel is. Már tizenháromszor találkozott James és Curry, ebből hetet az előbbi nyert meg.

Frissítve: 2015.07.07. 22:19

Milliárdokkal csábítanak

Publikálás dátuma
2015.07.08. 07:53
A német Podolski itt még a Galata ellen harcolt, ma már a török bajnok játékosa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JAMIE MCDONALD
Beleerősítenek a török topklubok, és eurotízmilliókat költve igyekeznek lépést tartani a spanyol, az angol, vagy éppen a német riválisokkal. Az elmúlt hetekben sztárok egész sora választotta Törökországot, és: hol van még az igazolási hullám vége? Robin van Persie napokon belül a Fener focistája lehet, Dzsudzsák Balázst, az egyetlen piacképes magyar játékost pedig a Besiktas vinné.

Dől a pénz a török fociba, s a jelek szerint a három isztambuli klubóriás egymást túllicitálva igyekszik megerősíteni az együttesét. A portugál Nani hétfőn az orvosi vizsgálatokon is megfelelt, így immár hivatalosan is a Fenerbahce játékosa lett, és hamarosan befuthat a korábbi manchesteri csapattársa, a holland Robin van Persie is, kinek klubváltásáról állítólag a háta mögött egyezett meg a MU és a Fener.

Naniért hatmillió eurót fizettek a törökök, Van Persie piaci értékét 25 millióra becsülik, s minden bizonnyal a fizetésük is az egekben jár majd. Nem kell félteni a Fenert, az ország egyik leggazdagabb embere, az építőipari cégcsoportot működtető Aziz Yildirim áll mögötte.

Nem maradhat le a versenyben a bajnok Galatasaray sem, amely a német világbajnok csatárt, Lukas Podolskit csábította magához négymillió euróért. A harminc éves labdarúgót az Arsenal adta kölcsön az Internek, most pedig végleg búcsút intett az „ágyúsoknak”. Ami a Besiktast illeti, Fikret Orman elnök a múlt pénteken tárgyalt Moszkvában Dzsudzsák Balázsról és a brazil Douglasról.

Dzsudzsákot a Besiktas akarja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Dzsudzsákot a Besiktas akarja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Ahogy azt a Népszava már megírta, a magyar játékosnak több ajánlata is van, a Besiktas mellett hívja Dárdai Pál szövetségi kapitány német együttese, a Hertha is. Mehmet Basaran, a Magyarországon élő török újságíró úgy látja, a „fekete sasoknak” becézett alakulatnak égető szüksége lenne a szélsőre, ám a gazdasági megfontolás meghiúsíthatja az üzletet. Dzsudzsák szerződése az év végén jár le a Dinamónál, márpedig a Besiktast és a török labdarúgást jól ismerő kolléga szerint ebben a helyzetben a klub aligha akar több zsáknyi pénzt fizetni érte.

„A Besiktas inkább magas fizetést, akár évi kétmillió eurót adna Balázsnak, ám úgy tudom, négymilliónál többet nem akar utalni az oroszoknak – magyarázta Basaran. – Nem szórják a pénzt, az egyik legnagyobb sztárt, a szenegáli Demba Bát nemrég adták el tizenhárom millió euróért Kínába.”

A legutóbbi idény harmadik helyén záró Besiktas az Európa-ligában szerepelhet ősztől, és az ellenfeleit már a szupermodern Vodafone Arénában fogadja, melyet 80 millió dollárból húztak fel a korábbi létesítmény (Inönü-stadion) helyén. A komplexum új névadója nem sajnálta a pénzt, öt évre összesen 200 millió dollárt fizet a Besiktasnak. Hasonló összeggel kalkulálhatott a Galata is, amely a négy éve átadott, 52 ezres Türk Telekom Arenában szerepel.

„Óriási bevétellel számolhatnak az isztambuli sztárcsapatok a mérkőzések közvetítési jogait tíz évre megvásároló Digitürk csatornától is – tette hozzá a török újságíró. – Jellemző az erőviszonyokra, hogy a Besiktas, Fener, Galata triónak több pénz jut, mint a Süper Lig többi tizenöt csapatának együttvéve. Ez az elosztás csak annak furcsa, aki nem követi a három egyesület több mint száz éve tartó rivalizálását, illetve, aki nem tudja, hogy a nyolcvanmillió török ember kilencven százaléka a három klub valamelyikének szurkol.”

Irány a Süper Lig!
Ki?   Honnan?   Hová?
Lukas Podolski (német) Arsenal Galatasaray
Nani (portugál) Manchester United Fenerbahce
Stéphane Mbia (kameruni) Sevilla Trabzonspor
Samuel Eto’o (kameruni) Sampdoria Antalyaspor
A fenti focistákon kívül nagy esély mutatkozik arra, hogy a holland Robin van Persie a Manchester Unitedből a Fenerbahcéba igazol, Eto’o pedig a barcelonai évek után ismét együtt futballozhat a brazil vándormadárral, Ronaldinhóval, akit – egy harmadik „bombaigazolás” mellett - ugyancsak csábít az Antalyaspor. Csak a rend kedvéért: a török bajnokság egyik újoncáról van szó.

Szerző

Klímaalku: Párizs felé, félúton

Publikálás dátuma
2015.07.08. 07:34
Fogyatkozik az alaszkai jégtakaró – olvadó jégtömb a Spencer-gleccsernél FOTÓ: NÉPSZAVA
December elején, a francia fővárosban kellene aláírnia több mint 190 országnak a 2020-ban végérvényesen lejáró, úgynevezett Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímamegállapodást. „Ha a párizsi értekezlet kudarcot vall, nincs semmiféle B-terv, ez a végső állomás” – figyelmeztetett a felkészülési időszak nagyjából felénél tartva az Európai Unió új „klímacárja”, Miguel Arias Canete. Már majd ötven állam nyújtotta be a globális felmelegedés megfékezését célzó vállalásait.

Canete klímaügyi EU-biztos attól tart, hogy a tárgyalássorozaton résztvevő államok kifutnak az időből, ezért a The Guardian brit lapnak adott, hétfőn közzétett interjújában sürgette az érintett országok vezetőit, adják meg a felhatalmazást minisztereiknek a megegyezésre.

Két Celsius-fokos klímacél
Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése szerint a károsanyag-kibocsátást a 2010-es szinthez képest 2050-ig 40-70 százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést tartani lehessen. Ehhez a levegőbe kerülő széndioxid mennyiségét 2,9 ezer milliárd tonna alatt kellene tartani 2100-ig.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szintén megkongatta a vészharangot egy hete, amikor az ENSZ-ben az ügyben illetékes vezetőkkel áttekintette a tárgyalások állását.

„Csigalassúsággal haladnak a megbeszélések, s ha nem sikerül gyorsítani, nem tudunk erős klímamegállapodást aláírni Párizsban” – aggodalmaskodott a világszervezet főtitkára, bár borúlátó megállapításainak kissé ellentmond, hogy egy sor pozitív

fejlemény is történt az elmúlt hetekben. Rendkívüli jelentőségű például, hogy Ferenc pápa külön enciklikában állt ki a klímavédelem fontossága mellett. Ez volt az első alkalom, hogy a katolikus egyházfő környezetvédelmi témáról értekezett, rámutatva, hogy a globális felmelegedés káros hatásai a legszegényebbeket sújtják a leginkább.

Kedvező visszhangot váltott ki az is, hogy a G7 tagállamai júniusi, németországi találkozójukon megerősítették elkötelezettségüket a 2 Celsius fokos klímacél mellett, azaz a világ vezető gazdasági hatalmai azon fognak dolgozni, hogy sikerüljön az iparosodás előtti időszakhoz képest 2 Celsius fok alatt tartani bolygónk felmelegedésének mértékét. Ha viszont semmit nem lép a világ, akkor a század végéig akár 5 Celsius fokot is meghaladhatja a felmelegedés, s egyre nőnek a globális felmelegedés kockázatai, nagy szárazságok, a sarki jég olvadása, tengerszint emelkedése, pusztító tornádók, rendkívüli időjárási jelenségek.

A hét legfejlettebb állam – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia-, Német- és Olaszország, Japán, valamint Kanada – vállalta, hogy megvonják a fosszilis energiaforrások felhasználásától az állami támogatást, 2100-ig pedig teljesen „dekarbonizálják”, vagyis „tiszta energiára” állítják át energiatermelésüket. A G7 állam- és kormányfői emellett a 2010-es szinthez képest 40-70 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást, ez azonban csak átlagos vállalás: az Európai Unió jóval drasztikusabb, Japán és Kanada kissé visszafogottabb célokat tűz maga elé. A legszegényebb, s a globális felmelegedés káros időjárási hatásainak leginkább kitett államok támogatására 2020-tól évi 100 millárd dollár előteremtését ígértek be korábban a nagyhatalmak, de még a 2009-ban Koppenhágában kilátásba helyezett, 30 milliárdos segélyalapba sem igen gyűlik a pénz. A G7 mindenesetre e téren is megerősítette korábbi vállalását.

Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményét (UNFCCC) aláírt felek 21. utókonferenciáját tartják majd a francia fővárosban, a szakértők között csak COP 21 néven emlegetett tanácskozást hatalmas várakozás előzi meg. Ezúttal - okulva a koppenhágai monstre klímacsúcs (COP 15) negatív tapasztalataiból - nem állam- és kormányfők, hanem szakminiszterek tárgyalnak majd Párizsban, megkímélve főnökeiket a még mindig nem kizárható kudarc kockázataitól. Tavaly év végén, Limában már nagyjából készen állt egy szövegtervezet, de még mindig rengeteg munka vár a szakértőkre, mire a majd 90 oldalas egyezmény minden sorát sikerül véglegesíteni. Legutóbb Bonnban két hétig dolgoztak a szakértők és a kormányzati illetékesek, s a tervek szerint augusztusban és októberben a német városban még két alkalommal tartanak hasonló megbeszéléssorozatot. A klímaügyek előtérben lesznek az ENSZ szeptemberi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján is.

A formálódó Párizsi Egyezmény a globális felmelegedést elleni küzdelemben született első megállapodás, az 1997-ben megkötött, 2005-ben életbe lépett, 2012-ben lejárt, ám ideiglenesen 2020-ig meghosszabbított Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépne. Az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátásának korlátozását célzó, kötelező erejű vállalásokat tartalmazó új egyezményhez várhatóan az utolsó pillanatig nyújtanak be módosító javaslatokat. Christiana Figueres, az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének végrehajtó titkára a bonni tárgyalások végén úgy nyilatkozott, „lépésről lépésre” sikerült valamelyest haladni, s eljutottak odáig, hogy az országok szakértői már értik, mit tartalmaz az egyezmény, s melyek a szükséges további lépések.

Bíztató, hogy eddig már 44 állam nyújtotta be nemzeti vállalását a világszervezethez, s reményt keltő az is, hogy a korábban vonakodó két legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok és Kína szintén hajlandó a széndioxid-kibocsátás korlátozását célzó intézkedéseket elfogadni. Az Európai Unió, ahogy korábban, továbbra is komoly klímacélokat tűz maga elé. A 2013 októberi EU-csúcson vállalták, hogy 1990-hez viszonyítva 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentik. Célul tűzték ki azt is, hogy 2030-ra az energiatermelés és –megtakarítás legalább 27 százalékát megújuló energiaforrások teszik majd ki. Sőt, az EU már 2050-re tekint előre: addigra legalább 80 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást.

Barack Obama amerikai elnök már többször is megerősítette, hogy második hivatali ideje hátralevő másfél évének egyik fő célja a globális felmelegedés elleni küzdelem. Legutóbb éppen David Attenborough brit természettudóssal folytatott fehér házi beszélgetésén húzta alá, hogy „gyors és globális” megoldásokra van szükség a klímavédelem terén. Obama tavaly Hszi Csin-ping kínai elnökkel közösen nyilvánította ki készségét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Az amerikai felajánlás a 2005-ös szinthez képest a károsanyag-kibocsátást 26-28 százalékkal csökkentené 2025-ig. Tavaly az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) a levegőszennyezés csökkentését célzó Clean Air Act értelmében szövetségi államokra leosztva határozattervezetet tett közzé arról, milyen feladatokat kellene vállalniuk a klímavédelem terén.

A végső változatot az Obama-kormányzat augusztusra ígéri, de a republikánus kormányzók már jó előre közölték: meg akarják torpedózni az elnök tervét, noha nagy szabadságot kapnának abban, hogy milyen helyi módozatát találnák meg a karbonkibocsátási korlátozás betartásának.

Kína is benyújtotta már nemzeti vállalását, amely szerint a széndioxid-kibocsátás 2030-ig érné el tetőpontját. Addigra 20 százalékra emelnék a megújuló energiaforrások felhasználását az energiafogyasztásban, összességében évi 4,3 százalékos csökkentést vállalnak. Japán 2030-ig 26 százalékos széndioxid-terhelés csökkentést helyezett kilátásba. India szeptemberre ígéri vállalását, Ausztrália sem tette még közzé klímacéljait. Mexikó az első nagy fejlődő gazdaság, amely a károsanyag-kibocsátás 25 százalékos visszafogását vállalta. Brazília egyharmadra növelné 2030-ig a megújuló energiaforrások arányát.

Mindennek dacára több környezetvédelmi szervezet változatlanul aggódik, mivel szakértőik számításai szerint továbbra is komoly esély van rá, hogy az országonkénti klímavállalások, bármennyire ambíciózusak is, nem hozzák meg a várt "enyhülést". Így, még ha minden állam teljesíti is ígéreteit, nem kizárt, hogy a 3,5 Celsius-fokot is elérheti a globális felmelegedés. A párizsi megállapodást tehát sürgősen újabb tárgyalásoknak kell majd követniük.

Toplistás szennyezők
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén Kína megelőzte az Egyesült Államokat, a világ széndioxid-kibocsátásának 29 százalékáért felelős, míg az Egyesült Államok 16 százalékáért. Az EU 28 tagállama együttesen 11 százalékot „termel”, India 6 százalékkal a negyedik helyen áll, Oroszország 5 százalékkal az ötödik. India 2030-ra a második legnagyobb károsanyag-kibocsátó állam lehet, a jelenlegi szint megduplázódását jósolja a World Resources Institute kutatóintézet előrejelzése.



Szerző