Aki azt remélte, világosabban láthatunk majd a tegnapi euróövezeti csúcstalálkozó után, annak csalódnia kellett. A tisztánlátást nemcsak az nehezíti, hogy görög részről továbbra is hiányoznak a hiteles tárgyalópartnerek, akik képesek arra, hogy elfogadható programmal álljanak elő, a hitelezők, sőt, gyakran az euróövezet tagjai is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek.
Ami viszont tény, a görög kormány ígéretei ellenére tegnap nem állt elő új reformprogrammal, csak a régi javaslatokat ismételgette. Mondhatnánk erre azt, Euklid Cakalotosz új pénzügyminiszternek még nem volt ideje arra, hogy feltérképezze a pénzügy helyzetét, hiszen csak hétfő este iktatták be hivatalába, de a hitelezők és a görög kormány közötti tárgyalások menetéről pontos információi voltak, hiszen az utóbbi hetekben már ő vezette a görög tárgyalóküldöttséget.
Bár hírek szerint a görögök ma akarnak új javaslattal előállni, az elmúlt hónapok történései alapján meglepő lenne, ha a hír igaznak bizonyulna. A görögök egyébként tegnap hétmilliárd eurós áthidaló támogatást kértek az EU-tól, hogy újra megnyithassanak a görög bankok.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azonban azt közölte, a pénzügyi tárcavezetők nem terveznek semmilyen áthidaló finanszírozást. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pedig kerek-perec elutasította az adósságelengedés lehetőségét. Azért is különös a görög tárgyalóküldöttség viselkedése, mert Angela Merkel kancellár már hétfőn világossá tette: ha nem állnak elő hiteles reformcsomaggal, ne várjanak segítséget.
Bár Athénban hétfőn még azt közölték, vasárnap éjfélig maradnak zárva a bankok Görögországban, Jeorjiosz Katrugalosz kormányfő-helyettes tegnap bejelentette, esélytelen, hogy a pénzintézetek ezen a héten megnyithassák kapuikat a betétesek előtt. Nem sok jót vetít előre Kosztasz Lapavicasznak, a Sziriza parlamenti képviselőjének azon megnyilatkozása sem, amely szerint elő kell készíteni a bankok államosítását. (Rejtély, honnan lenne forrása erre a görög kormánynak.)
Egyetlen jó hír a görögök számára, hogy a Western Union pénzátutaló szolgáltatás jelezte: lehetővé teszi a görögországi átutalásokat, így a külföldön élő, dolgozó görögök hazautalhatnak pénzt a szolgáltatáson keresztül. Athénban már semmi sem működik. Az emberek a bárokban, kávéházakban töltik el az idejüket. Egy sor importból élő cég volt kénytelen – ideiglenesen vagy végleg – bezárni kapuit.
A legnagyobb kérdés továbbra is az, mi Alekszisz Ciprasz miniszterelnök célja. Az, hogy hazája elkerülje a Grexitet, vagy az, hogy ne őt hibáztassák honfitársai az euróövezet esetleges elhagyásáért. Ha ez utóbbi, akkor minden további tárgyalás értelmét veszti. A Grexit esélye folyamatosan nő, a Morgan Stanley pénzügyi tanácsadó már 75 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy ez 2016-ban be is következik.
Az Európai Unió illetékesei azért úgy nyilatkoznak, mintha még mindig látnának esélyt a megegyezésre. Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter továbbra is valószínűtlennek nevezte a Grexit bekövetkeztét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már óvatosabban fogalmazott. Elmondta, az a célja, hogy Athén „elkerülje” a Grexitet, mert ő személy szerint ez ellen van.
Luis de Guindos spanyol gazdasági és pénzügyminiszter kifejtette, a Grexit semmire sem jelent gyógyírt. Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos pedig úgy foglalt állást, mindenképpen el kell kerülni Görögország kilépését az euróövezetből.
Az Európai Központi Bank viszont már mintha egyre kisebb esélyt látna a megállapodásra, kivált azon hétfői döntése után, amely szerint Athén nehezebben, keményebb feltételek teljesülése esetén juthat hozzá a sürgősségi likviditási támogatásokhoz, ami a bankrendszer csődjét vetíti előre.
Ilmars Rimsevics, az EKB kormányzótanácsának tagja szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Görögországnak új fizetőeszközt kell bevezetnie az euró helyett, így várhatóan egy taggal kevesebb lesz majd az euróövezetben. Edward Scicluna máltai pénügyminiszter is azt közölte, fel kell készülni a Grexitre. Johan Van Overveldt belga pénzügyi tárcavezető pedig megállapította, „szabadesésben” vannak a görög bankok.
Továbbra is teljes rejtély, Ciprasz milyen kiutat akar a jelenlegi helyzetből. Egyre többen vélik azt, hogy valójában ő is a Grexit híve, mert más racionális magyarázat nem lehet a döntéseire. Jelentős támogatásra már nem számíthat Európából. Ciprus természetesen még mellette áll, de már Róma is kezd kihátrálni mögüle.
A francia politikusok ugyan szolidáris nyilatkozatokat tesznek Görögországgal kapcsolatban, de biztos, hogy a franciák nem állnának a Grexit útjába. Annál is inkább, mert egy a Le Parisien által közölt felmérés szerint a franciák 50 százaléka szeretné a görögök távozását az euróövezetből.
A görög bizonytalanság a valutapiacon is érezteti a hatását. Tegnap gyengült a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon. Kedden este 6-kor az eurót 317,10 forinton, a dollárt 289,56 forinton, a svájci frankot 305,46 forinton, a japán jent pedig 2,3699 forinton jegyezték. A reggeli jegyzéshez képest az euró 0,25 százalékkal, a dollár 1,17 százalékkal, a frank 0,70 százalékkal, a jen pedig 1,56 százalékkal erősödött a forinttal összevetve.