Egyre nehezebb megfejteni, mi szükség volt a múlt vasárnapi görögországi népszavazásra. Az a program ugyanis, amelyet a választók 61 százaléka utasított el, kevésbé kemény ahhoz képest, mint amilyen vállalásokat tartalmaz a görög kormány legújabb reformterve, amelyet a helyi sajtó szellőztetett meg. A program két évre szól és 12 milliárd eurós megtakarítást tartalmaz.
A Katimerini című lap szerint idén 0,5 százalékos növekedés helyett ismét 3 százalékkal csökken Görögországban a hazai össztermék (GDP). Emiatt 2015-re és 2016-ra az eredetileg bemutatott 8 milliárd eurós javaslatcsomag összegét mindkét évre 2-2 milliárd euróval meg kell növelni, vagyis összesen 12 milliárd eurós lesz a kiigazítás - írta a Katemirini.
A Naftemporiki című lap úgy tudja, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya 26 százalékról 28 százalékra emelné a társasági adót és 13 százalékról 23 százalékra az éttermek által fizetendő általános forgalmi adót (áfa), továbbá egyes feldolgozott élelmiszerek, a közlekedés és néhány magán egészségügyi szolgáltatás áfáját. A kétszeresére - 6,5 százalékról 13 százalékra - emelnék a szállodák által fizetendő áfát. 10-ről 13 százalékra nőne a luxuscikkek áfája.
Az Európai Központi Bank nem változtat eddigi sürgősségi likviditási támogatásának mértékén, nem emelte és nem is kívánja emelni annak szintjét, vagyis a görög pénzintézetek nem jutnak több tőkéhez. A nyugdíjakat és a bérek egy részét abból az adópénzből próbálja fizetni az állam, amely az utolsó egy hét alatt folyt be. Körülbelül egymilliárd euróról van szó.
A bankok zárva tartását szerdán este hosszabbították meg az eddigi kondíciók mellett, vagyis egy személy naponta elvileg 60 eurót vehet fel bankkártyájával. Hogy meddig, az nagy kérdés. Luka Kaceli, a görög bankszövetség elnöke azt közölte, hogy az automatákat csak hétfőig tudják elegendő pénzzel feltölteni. Jens Weidmann, a német jegybank elnöke úgy véli, a korlátozásoknak egészen addig érvényben kell maradniuk, amíg nincs megállapodás egy új hitelprogramról.
Mario Draghi, az EKB elnöke kételkedéseit hangoztatta annak kapcsán, megszülethet-e egyáltalán bármiféle megállapodás. „Ezúttal tényleg nagyon nehéz a helyzet” – nyilatkozott az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági lapnak. Arra a kérdésre, Athén várhat-e anyagi megsegítést Oroszországtól, azt közölte, nem valószínű, mert Moszkvának sincs elég tőkéje. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója közvetetten segítséget ígért Görögországnak.
Az adósság átütemezését követelte az állam számára, ezzel nyíltan szembement az euróövezet álláspontjával. Megfogalmazása szerint ez a lépés szükséges ahhoz, hogy Görögország képes legyen megbirkózni az adóssághalommal. Érdekes módon Donald Tusk, az Európai Parlament elnöke sem tartaná kizártnak az adósság csökkentését.
Akár lesz megállapodás, akár nem, a görög pénzintézetekre olyan súlyos hatással volt az elmúlt hetek bizonytalansága, hogy mint a Reuters írja, elkerülhetetlen a pénzintézetek fúziója. A két nagy bankból, a National Bank of Greece-ből, az Eurobankból, a Pireaus Bankból és az Alpha Bankból csak kettő maradhat fenn. A bankrendszernek teljes újrakezdésre van szüksége.
Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő meggyőződését fejezte ki, hogy vasárnapig megszületik a megállapodás. „Biztos vagyok benne, hogy a javaslat átmegy a Sziriza frakcióján és a kormánykoalíción” – jelentette ki csütörtökön reggel az Antenna TV-nek. Hozzátette, a kormány mindent elkövet azért, hogy azonnali megállapodás szülessék, s véget érjen a bizonytalanság.
A görögök továbbra is adósságátütemezést akarnak, ez azonban nehezen menne át az euróövezet néhány parlamentjén. Kivált az eurózóna szegényebb országai viszonyulnak ellenségesen a görög igényekhez. Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia már régóta hangoztatja, túl szegények ahhoz, hogy más, gazdagabb országok hibáiért fizessenek. „Hallom, hogy néhány görög nyugdíjas havi öregségi járuléka ezer euró. Ez elképesztő.
Nem vagyok hajlandó fizetni az adósságaikért. Vagyonokat kapnak a béremhez képest” – közölte egy pozsonyi pincérnő, Martina Lelovicová az AFP hírügynökségnek. Szlovákiában a rendes átlagbér 880 euró. A balti kormányfők is figyelmeztették Athént arra, nagyon kemény reformokat kell végrehajtaniuk, olyanokat, amiken a saját országuk már túlesett, amelyek nyomán a GDP legalább 4 százalékkal esett vissza.
Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter ugyanakkor nem zárkózott el az adósság visszafizetésének átütemezésétől. Egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Görögország kifogy az időből. „Tényekre van szükségünk, nem ígéretekre” – jelentette ki. Michel Sapin francia pénzügyminiszter úgy foglalt állást, nem tabu a görög adósság átütemezése. Wolfgang Schäuble német pénzügyi tárcavezető ezzel szemben úgy vélte, az adósságátütemezés nem jelent megoldást.
