Bioritmus;védőoltás;

2015-07-11 07:12:00

Oltani vagy nem oltani?

A védőoltások hasznosságáról világszerte megoszlanak a vélemények – ezt az időről időre lángra kapó, vég nélküli viták is jól tükrözik. Azt azonban fontos leszögezni: a védőoltásokra – elsősorban a kötelezőkre - szükség van, azok a közösségre ártalmas, fertőző betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlenek. Ezt nem vitatják azok a hazai mozgalmak, civil szervezetek sem, amelyek nem az oltás, hanem a túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót.

Spanyolországban nemrégiben diftériafertőzés miatt meghalt egy hatéves fiú, akit szülei a védőoltásokat övező összeesküvés-elméletek miatt nem oltattak be a betegség ellen. Úgy vélték, annak káros mellékhatásai vannak. A fiú egy hónapon át küzdött a fertőzéssel, amely az esetek 10 százalékában halálos kimenetelű. Az antitoxinokat is nehéz volt beszerezni, mert a spanyol egészségügy majd harminc éve nem találkozott hasonló esettel. 1987 óta ez a fiú volt az első diftériás beteg Spanyolországban. A fejlett országokból a torokgyík gyakorlatilag eltűnt az elmúlt évtizedek során, köszönhetően a Di-Per-Te védőoltásnak. Az elhunyt fiú szülei a történtek óta lányukat beoltatták.

Hazánkban is egyre több szülő utasítja el a védőoltásokat, nem csupán a választhatóakat, hanem sok esetben már a kötelezőket is. Jelenleg is több per zajlik a kötelező oltások megtagadása miatt. Ezek azonban döntő szerepet játszanak a közösségre ártalmas, fertőző betegségek elleni küzdelemben. A növekvő oltásellenes mozgalmak, az oltások megtagadása miatt még a mai modern világban is újra felüthetik fejüket a legyőzöttnek hitt fertőző megbetegedések – írja a WEBBeteg.hu.

- Úgy gondolom, örülnünk kellene, hogy a világ azon fejlett részén élünk, ahol alanyi jogon kaphatnak a gyerekek számos súlyos betegség elleni védőoltást, és sok betegség esetében a szülők is választhatják gyermekeinknek a védelmet – fejtette ki Földi Ildikó a portál orvosszakértője. - Kevesen emlékeznek rá, hogy még 60-70 évvel ezelőtt is milyen súlyos betegségek pusztították vagy nyomorították meg Magyarországon is a gyerekeket (diftéria, tetanusz, gyermekbénulás).

A hazai oltási rend rendkívül korszerű, amely jelenleg életkorhoz kötötten 12 fertőző betegséggel szemben biztosít térítésmentesen megelőzési lehetőséget, valamint hét betegség esetében ajánl további védőoltásokat.

Azok a szülők, akik eldöntötték, hogy nem oltatják be a gyermekeiket, számos magyarázatot tudnak adni döntésükre. A WEBBeteg összegyűjtötte az oltás elleni leggyakoribb ellenérveket.

„Oltás nélkül is túlélhető a betegség, sőt megedzi az immunrendszerét.”

Bizonyos esetekben valóban így lehet, ám nem árt számolni a kockázatokkal. Az, hogy egy gyermek átvészel egy betegséget, nem jelenti azt, hogy a szervezetének jót tesz ez a megterhelő folyamat. Továbbá könnyen megtörténhet, hogy megjelennek nála az alapbetegség okozta szövődmények, amelyek gyakran súlyos, életveszélyes állapothoz vezetnek. Hosszútávon az oltás beadatása sokkal kisebb kockázattal jár, mint annak elkerülése.

„Túlterheli a gyermek immunrendszerét, ha több oltást is kap.”

A gyermekek naponta találkoznak olyan baktériumokkal, amelyekkel az immunrendszerüknek szembe kell szállnia. Tévhit, hogy a szervezetüknek nem elég fejlett a védekező képessége ahhoz, hogy egy legyengített vírussal szemben ne tudják felvenni a harcot.

„Az oltóanyag alumíniumot tartalmaz, ami károsítja a szervezetet.”

Az oltásokban nem alumínium, hanem annak bizonyos vízoldhatatlan szervetlen sói, legfőképp az alumínium-foszfát és az alumínium-hidroxid találhatók meg. Ezek a vegyületek arra szolgálnak, hogy hatásosabbá tegyék az oltást (az immunválasz létrejöttében van szerepük). Ezeket közel 90 éve alkalmazzák bizonyos oltások esetén. Az eddigi tapasztalatok alapján legkomolyabb mellékhatása a lokális allergiás reakció volt.

„Olvastam az egyik fórumon, hogy…”

Az oltásellenes mozgalom legnagyobb mozgatórugója manapság az interneten terjedő rengeteg fals információ. Ha egy szülő úgy dönt, hátat fordít a kötelező védőoltásoknak, azzal nagy kockázatot vállal: veszélybe sodorhatja a gyermeke és a környezete egészségét. Egy ilyen döntést nem lenne szabad internetes, név nélküli, szakmai megalapozottságot nélkülöző kommentekre építeni.

A szülőkben felvetődhet a kérdés, hogy az oltások beadatásával vajon milyen rizikót vállalnak, mi garantálja, hogy az oltóanyag nem vezet káros mellékhatásokhoz? Ha belegondolunk, az életben mindennek van kockázata. Akkor alkalmazunk egy kezelést, akkor adunk védőoltást, ha az ebből eredő várható haszon, előny messze meghaladja a hátrányokat. Márpedig az érvényben lévő szabályozás szerint olyan súlyos szövődmények kerülhetők el a kötelező oltásokkal, mint az agyhártyagyulladás, a bakteriális tüdőgyulladás, a járványos gyermekbénulás vagy a májkárosodás. Ezek közül több megbetegedés vezető halálok a gyermekek körében.

Mennyire ismerjük a védőoltásokat?

A védőoltások körül kialakult szűnni nem akaró viták ugyanakkor felvetik a kérdést: vajon a lakosság mennyire tájékozott, mennyire van tisztában az egyes oltások típusával, hatásával, hatékonyságával, mellékhatásaival. Amint azt egy korábbi cikkünkben megírtuk: az Ipsos Healthcare Egészségpercek egyik friss kutatása szerint a lakosság tájékozottsága igencsak "vegyes képet" mutat, a legtöbben például mindössze négy különböző vakcinát tudtak spontán megnevezni, a 25 oltóanyagot felsoroló listán pedig hét további szérumot ismertek fel. Ám sokan beismerték, nem ismerik igazán az oltóanyagokat; a kiértékelt válaszok szerint a megkérdezettek több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak.

A kutatásban külön kitértek a kötelező oltásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint felmérésére, azok népszerűségére. Mint kiderült, a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97 százaléka beadatta. Ugyanakkor a válaszadó szülők negyedének fogalma sincs arról, hogy gyermekeik milyen oltásokat kaptak. A kutatók kérdéseire adott válaszok fényt derítettek arra is, hogy a védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak "átlagosan" vagy "nem megfelelően tájékozott" társaiknál nagyobb mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított.

Oltáskritikusok

Az oltáskritikusok száma évről évre növekszik. Ők nem konkrétan a védőoltások, hanem a mostani túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót; ők azok, akik az oltások beadatása előtt inkább bővebben tájékozódnának, szeretnének a lehető legtöbbet megtudni az oltóanyagok biztonságosságáról, eredményességéről és ezek birtokában akarnak dönteni arról, hogy beoltassák-e magukat, illetve gyermeküket vagy sem. Az oltáskritikusok egyik legfőbb szószólója a Nebáncsvirág Egyesület, amely a jelenleg kötelező gyermekkori védőoltásokat kívánja választhatóvá tenni. "A Magyar Homeopata Orvosi Egyesülethez hasonlóan azt valljuk, hogy a háziorvos segítségével minden gyermek esetében egyénileg kellene mérlegelni egy-egy védőoltás szükségességét a gyermek és a család kórtörténete, célirányos vizsgálatok, illetve a szociális körülmények alapján" - olvasható az egyesület weblapján. A Kötelező helyett választható mozgalom az oltások kötelezőségének eltörlését, az orvosoknak és a szülőknek kijáró döntési szabadság tiszteletben tartását szeretnék elérni. A mozgalom egyik legfontosabb célja a megszületendő és a már megszületett gyermekek védelme; dr. Kürti Katalin gyermekgyógyász-homeopata, a mozgalom ügyvivője korábban több alkalommal is hangoztatta: több esetben már egy néhány napos újszülöttnél is megkezdik az oltást, holott a csecsemő immunrendszere még fejletlen. A szakértő szerint ez komoly következményekkel járhat, hiszen ahelyett, hogy az újszülött szervezete önállóan venné fel a harcot a baktériumokkal szemben, az oltóanyagok megzavarhatják a természetes védettség kialakulását.