Oda-vissza tüntetés a Keletinél

Nem igaz, hogy Magyarországra gazdasági bevándorlók érkeznek, a legtöbb migráns háború vagy diktatúra elől menekül hozzánk, azután Nyugat-Európába. A magyar menekültügyi rendszer szigorú és felkészületlen, Szerbiát pedig egyetlen uniós ország sem tartja olyan biztonságos harmadik országnak, ahová vissza lehet küldeni a menekülteket. Erről Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke beszélt. Szerinte nem igaz, hogy irgalmas ország vagyunk. Tegnap egy időben tartottak tüntetést a Keletinél a menekültek ellen és mellett – menekültek nélkül.

A menekültek mellett és ellen is tüntettek tegnap, 6 óra után a Keleti pályaudvarnál: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) fővárosi szervezete „Itt az idő! Védjük meg magunkat! Magyarország nem menekülttábor!” címmel szervezett demonstrációt, a Társadalmi Emlékezet, Elfogadás és Aktivitás nevű Facebook-csoport pedig úgy fogalmazta meg célját, „békés szolidaritási tüntetés a migránsok mellett, kiállás a neonáci HVIM által szervezett uszítás ellen. Szeretnénk felhívni a figyelmet a menekülteket segítő, interneten szerveződő civilekre, a szolidaritás jelenlétére”. A rendőrségtől megkérdeztük, mennyire biztonságos, hogy két teljesen ellentétes elveket követő csoport egyszerre demonstrálhat, illetve hogy mi lesz azokkal a menekültekkel, akik a délutáni órákban érkeznének a pályaudvarra. A BRFK annyit közölt, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a szükséges erőkkel és eszközökkel biztosítják a rendezvényeket. A két tüntetés nagy rendőri készültség mellett, atrocitás nélkül zajlott le, de migránsok nem tűntek fel a pályaudvar környékén.

Magyarországon a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, feltéve, hogy azt nem fegyveresen követték el, ilyen eset azonban nem került nyilvánosságra. A Genfi Egyezmény értelmében a menekülteket nem lehet büntetni, ha átlépik a zöld határt - figyelmeztetett tegnap Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A jogvédő egyesület vezetője szerint a kormány cinikus és embertelen módon nevezi gazdasági bevándorlóknak a hozzánk érkezőket, akik háború vagy diktatúra elől menekülnek ide, majd Nyugat-Európába mennek tovább. Ezek az emberek javarészt olyan országból - például Afganisztánból vagy Szíriából - indultak útnak, ahová az ott uralkodó helyzet miatt nem lehet visszaküldeni őket, így a többség minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátust kapna, ha tisztességes, megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van része. Magyarországon viszont szigorú és felkészületlen a rendszer. Ezt mutatja, hogy amíg tavaly Szlovákiában a menedékkérők 60 százaléka kapott hivatalos védelmet, azaz menekültstátust, nálunk mindössze 9 százalék.

Attól, mert egy ország nem üldözi a saját polgárait, a menekülők számára még nem feltétlenül számít biztonságosnak. Ahol nem működik korrekt menekültügyi rendszer, a migránsokat nem lehet visszaküldeni - fogalmazott Pardavi Márta. Miután Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak, így a kormányzat ezen felfogása a társelnök szerint "menekültügyi szempontból hallatlan". A nemzeti konzultáció - ellenséges hangulatot keltve - összemossa a bevándorlást a terrorizmussal, pedig a migránsok éppen a terrorizmus elől menekülnek. "A menekülteket Magyarország mindig is befogadta, a mi szívünkben van irgalom" - idézte Orbán Viktor szavait hozzátéve, hogy a számok és a bánásmód, amit az ombudsman is kifogásolt, mást mutatnak.

Igaz, hogy jelenleg Magyarországra sok illegális bevándorló érkezik, megfelelő politikai akarat nélkül nélkül viszont nem lehet megbirkózni a helyzettel. A kormány azonban a menekültek ellen uszít, erre több mint 1,3 milliárd forintot költött, ahelyett, hogy ebből a pénzből jobb feltételeket teremtene az ideérkezők számára. Pardavi Márta arra emlékeztetett, hogy az EU tavaly nyolcmillió eurót adott, "ez körülbelül ugyanakkora pénz, mint amennyiből a magyar menekültügy működött tavaly". Az idén is kap támogatást Magyarország és még többet kérhetne a kormány az Uniótól erre a célra, ha valóban segíteni akarna. Kiderült, hogy a hétfőn elfogadott törvénymódosítások miatt rövid időn belül a strasbourgi valamint a luxemburgi bírósághoz fordul a jogvédő egyesület.

Jogi határzár" épül. Ezt már Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője mondta arra a javaslatcsomagra, amelyet a hét elején fogadott el az Országgyűlés. A módosítás véleménye szerint megakadályozza, hogy a migránsok megfelelő jogvédelmet kapjanak. A változtatás célja, hogy "a menedékkérőknek ne legyen módjuk elmondani a történetüket, ne legyen módjuk arra, hogy itt menedéket kapjanak". Szerinte új formájában az eljárásrend "kiüresíti, lerombolja a magyar menekültügyi rendszert", a rövidre szabott határidőkkel megsértve azt az uniós elvet is, amely tiltja, hogy a jogorvoslatot lehetetlenné tevő határidőket szabjanak.

"Nem kívánjuk megvárni, hogy fegyveresen érkezzenek az illegális bevándorlók" - üzente a Fidesz a Magyar Helsinki Bizottságnak. Tegnap arra kérték a kormányt, ha kell, akkor az uniós jogi fórumokon is védje meg a "Magyarország és a magyar emberek védelme érdekében" hozott törvényeket és intézkedéseket. Közölték, a háborús politikai menekülteket, ahogyan eddig, úgy ezután is befogadja Magyarország és védelmet kapnak a magyar államtól, az ideérkezők java viszont gazdasági bevándorló, aki visszaél az uniós menekültügyi és emberi jogi szabályokkal.

A Klubrádió úgy értesült, hogy csütörtök este szélsőségesek támadtak rá menekültekre a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren rendőröknek is közbe kellett lépni, miután többen belekötöttek a migránsokba. A rendőrség elvitte a helyszínről a menekülteket, akik közül többeket is befogadó állomásokra küldtek. A BRFK tegnap cáfolta az értesülést. Közölték, hogy éjjel mintegy 100 külföldit, főleg afgán és pakisztáni állampolgárt igazoltattak, majd befogadó állomásokra irányították őket. A Klubrádiónak az egyik név nélkül nyilatkozó önkéntes segítő elmondta, hogy a Nyugati pályaudvarnál is 10-12 fős csoport jelent meg, és sértegették menekülteket.

Jövő kedden egyébként civil szervezetek tüntetnek a vasfüggöny és a magyar kormány intézkedései ellen. A menekültekkel szolidaritást vállaló demonstrálók - mások mellett a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Eleven Emlékmű - este 6 órakor gyülekeznek a Bazilika előtt, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A szervezők szándéka szerint ezen a délutánon megmutatják, hogy ellentétben azzal, amit a kormány állít, Magyarország nem idegengyűlölő ország.