Oda-vissza tüntetés a Keletinél

Publikálás dátuma
2015.07.11. 07:01
Két tüntetést is tartottak tegnap este a Keleti pályaudvarnál FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem igaz, hogy Magyarországra gazdasági bevándorlók érkeznek, a legtöbb migráns háború vagy diktatúra elől menekül hozzánk, azután Nyugat-Európába. A magyar menekültügyi rendszer szigorú és felkészületlen, Szerbiát pedig egyetlen uniós ország sem tartja olyan biztonságos harmadik országnak, ahová vissza lehet küldeni a menekülteket. Erről Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke beszélt. Szerinte nem igaz, hogy irgalmas ország vagyunk. Tegnap egy időben tartottak tüntetést a Keletinél a menekültek ellen és mellett – menekültek nélkül.

A menekültek mellett és ellen is tüntettek tegnap, 6 óra után a Keleti pályaudvarnál: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) fővárosi szervezete „Itt az idő! Védjük meg magunkat! Magyarország nem menekülttábor!” címmel szervezett demonstrációt, a Társadalmi Emlékezet, Elfogadás és Aktivitás nevű Facebook-csoport pedig úgy fogalmazta meg célját, „békés szolidaritási tüntetés a migránsok mellett, kiállás a neonáci HVIM által szervezett uszítás ellen. Szeretnénk felhívni a figyelmet a menekülteket segítő, interneten szerveződő civilekre, a szolidaritás jelenlétére”. A rendőrségtől megkérdeztük, mennyire biztonságos, hogy két teljesen ellentétes elveket követő csoport egyszerre demonstrálhat, illetve hogy mi lesz azokkal a menekültekkel, akik a délutáni órákban érkeznének a pályaudvarra. A BRFK annyit közölt, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a szükséges erőkkel és eszközökkel biztosítják a rendezvényeket. A két tüntetés nagy rendőri készültség mellett, atrocitás nélkül zajlott le, de migránsok nem tűntek fel a pályaudvar környékén.

Magyarországon a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, feltéve, hogy azt nem fegyveresen követték el, ilyen eset azonban nem került nyilvánosságra. A Genfi Egyezmény értelmében a menekülteket nem lehet büntetni, ha átlépik a zöld határt - figyelmeztetett tegnap Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A jogvédő egyesület vezetője szerint a kormány cinikus és embertelen módon nevezi gazdasági bevándorlóknak a hozzánk érkezőket, akik háború vagy diktatúra elől menekülnek ide, majd Nyugat-Európába mennek tovább. Ezek az emberek javarészt olyan országból - például Afganisztánból vagy Szíriából - indultak útnak, ahová az ott uralkodó helyzet miatt nem lehet visszaküldeni őket, így a többség minden bizonnyal oltalmazotti vagy menekültstátust kapna, ha tisztességes, megfelelő garanciákat kínáló eljárásban van része. Magyarországon viszont szigorú és felkészületlen a rendszer. Ezt mutatja, hogy amíg tavaly Szlovákiában a menedékkérők 60 százaléka kapott hivatalos védelmet, azaz menekültstátust, nálunk mindössze 9 százalék.

Attól, mert egy ország nem üldözi a saját polgárait, a menekülők számára még nem feltétlenül számít biztonságosnak. Ahol nem működik korrekt menekültügyi rendszer, a migránsokat nem lehet visszaküldeni - fogalmazott Pardavi Márta. Miután Görögországot, Macedóniát vagy Szerbiát egyetlen uniós tagállam sem tekinti biztonságos harmadik államnak, így a kormányzat ezen felfogása a társelnök szerint "menekültügyi szempontból hallatlan". A nemzeti konzultáció - ellenséges hangulatot keltve - összemossa a bevándorlást a terrorizmussal, pedig a migránsok éppen a terrorizmus elől menekülnek. "A menekülteket Magyarország mindig is befogadta, a mi szívünkben van irgalom" - idézte Orbán Viktor szavait hozzátéve, hogy a számok és a bánásmód, amit az ombudsman is kifogásolt, mást mutatnak.

Igaz, hogy jelenleg Magyarországra sok illegális bevándorló érkezik, megfelelő politikai akarat nélkül nélkül viszont nem lehet megbirkózni a helyzettel. A kormány azonban a menekültek ellen uszít, erre több mint 1,3 milliárd forintot költött, ahelyett, hogy ebből a pénzből jobb feltételeket teremtene az ideérkezők számára. Pardavi Márta arra emlékeztetett, hogy az EU tavaly nyolcmillió eurót adott, "ez körülbelül ugyanakkora pénz, mint amennyiből a magyar menekültügy működött tavaly". Az idén is kap támogatást Magyarország és még többet kérhetne a kormány az Uniótól erre a célra, ha valóban segíteni akarna. Kiderült, hogy a hétfőn elfogadott törvénymódosítások miatt rövid időn belül a strasbourgi valamint a luxemburgi bírósághoz fordul a jogvédő egyesület.

Jogi határzár" épül. Ezt már Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője mondta arra a javaslatcsomagra, amelyet a hét elején fogadott el az Országgyűlés. A módosítás véleménye szerint megakadályozza, hogy a migránsok megfelelő jogvédelmet kapjanak. A változtatás célja, hogy "a menedékkérőknek ne legyen módjuk elmondani a történetüket, ne legyen módjuk arra, hogy itt menedéket kapjanak". Szerinte új formájában az eljárásrend "kiüresíti, lerombolja a magyar menekültügyi rendszert", a rövidre szabott határidőkkel megsértve azt az uniós elvet is, amely tiltja, hogy a jogorvoslatot lehetetlenné tevő határidőket szabjanak.

"Nem kívánjuk megvárni, hogy fegyveresen érkezzenek az illegális bevándorlók" - üzente a Fidesz a Magyar Helsinki Bizottságnak. Tegnap arra kérték a kormányt, ha kell, akkor az uniós jogi fórumokon is védje meg a "Magyarország és a magyar emberek védelme érdekében" hozott törvényeket és intézkedéseket. Közölték, a háborús politikai menekülteket, ahogyan eddig, úgy ezután is befogadja Magyarország és védelmet kapnak a magyar államtól, az ideérkezők java viszont gazdasági bevándorló, aki visszaél az uniós menekültügyi és emberi jogi szabályokkal.

A Klubrádió úgy értesült, hogy csütörtök este szélsőségesek támadtak rá menekültekre a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren rendőröknek is közbe kellett lépni, miután többen belekötöttek a migránsokba. A rendőrség elvitte a helyszínről a menekülteket, akik közül többeket is befogadó állomásokra küldtek. A BRFK tegnap cáfolta az értesülést. Közölték, hogy éjjel mintegy 100 külföldit, főleg afgán és pakisztáni állampolgárt igazoltattak, majd befogadó állomásokra irányították őket. A Klubrádiónak az egyik név nélkül nyilatkozó önkéntes segítő elmondta, hogy a Nyugati pályaudvarnál is 10-12 fős csoport jelent meg, és sértegették menekülteket.

Jövő kedden egyébként civil szervezetek tüntetnek a vasfüggöny és a magyar kormány intézkedései ellen. A menekültekkel szolidaritást vállaló demonstrálók - mások mellett a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Eleven Emlékmű - este 6 órakor gyülekeznek a Bazilika előtt, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A szervezők szándéka szerint ezen a délutánon megmutatják, hogy ellentétben azzal, amit a kormány állít, Magyarország nem idegengyűlölő ország.



Szerző

Alföldi: túl sokat foglalkozik velem a hatalom

Publikálás dátuma
2015.07.11. 07:00
„Abból az indulattal és agresszióval átszőtt közhangulatból, amiben itt nekünk együtt kell élnünk, mindenkinek jut” FOTÓ: TÓTH G
Egyáltalán nem akar meleg polgárjogi harcos lenni Alföldi Róbert, s nem is tartja magát annak. Ugyanakkor úgy véli, a Pride-ban nincs semmi negatív, csak arról szól: jogom van arra, hogy úgy éljek, ahogy nekem jó, amíg ezzel nem sértem a többieket. A Nemzeti Színház korábbi főigazgatója szerint akinek úgy alakult az élete, hogy nincs mitől tartania, annak kötelessége ilyen ügyek mellé odaállni. Különösen ma Magyarországon, ahol egyáltalán nem számítanak a tények. Ha nem itt élne, röhögne mindezen.

- Vajon hosszútávon lehet sikeres ez az államfelfogás?

- Amíg nincs valós és hiteles alternatíva, addig igen. Ráadásul nagyon profin fölépített a rendszer. Amíg az emberek féltik az állásukat és ezért nem mondják el valamiről a véleményüket, addig ez a hatalomfelfogás sikeres tud lenni. És nincs mese, itt választások voltak. Teljesen mindegy, hogy milyen okból, egzisztenciális félelemből, igazodásból vagy szimpátiából mentek el, s szavaztak rájuk sokan, vagy, hogy miért maradtak éppenséggel otthon még sokkal többen. Lehet bármit mondani: ez az ország ezt a hatalmi kreatúrát választotta. Egy olyat, amelyik kerítést húz a háború elől menekülők elé. Nota bene, ez egy baromi nehéz ügy. Nemcsak fölfogni nehéz, hogy tele van a Nyugati pályaudvar családokkal, karon ülő csecsemőkkel érkező asszonyokkal, akiknek nincs hova menniük. Teljesen érthető, hogy ezt nehéz feldolgozni azoknak, akik itt élnek. Lehet ettől megijedni. De számomra nem tud egy kerítés a megoldás lenni, ahogy az sem, hogy hazazavarjunk a szinte biztos halálba embereket. Egy társadalomnak az érzékenységéről, a szolidaritásáról, a humanitárius összetételéről szól, hogy erre a jelenségre az lehet a hatalom válasza, hogy plakátokat tesz ki, magyar nyelvű feliratokkal, meg kerítést húz és őrizetbe vesz. De, még egyszer elmondom, én hivatalosan kisebbségben vagyok ezzel a véleményemmel. Mert négy év kormányzás után ez a kormánypárt újra kétharmaddal került be a parlamentbe. Tehát lehet, hogy az ország lakóinak nagy része azt gondolja, ez a jó irány, hogy rendnek kell lenni. Lehet, hogy itt tényleg a többség azt gondolja, ne jöjjenek ide, ne vonuljanak föl, ne gondolkodjanak máshogy… De azért megkérdezném: hogy van az, s csak nekem hihetetlen-e, hogy itt stadionok épülnek, miközben gyerekek éheznek? Hogy fordulhat elő ez Európa közepén a 21. században? És ez nem a jobb- vagy a baloldal felelőssége, ez mindegyiké.

- Mi lehet ennek a végpontja, hol következhet be fordulat?

- Szerintem el fogunk menni a falig, ami vagy összeomlik, vagy csak megreped, de elmegyünk odáig. Mert csak a hatalommal foglalkozik a másik oldal is. Az, amelyik – tök mindegy, hogy baloldalnak vagy másnak nevezzük – ma még nem képes megfelelő és hiteles alternatívát nyújtani.

- De mi a fal, egy forradalom?

- Dehogy, inkább hogy az életünk minden szinten egyre élhetetlenebb lesz. Olvassatok kuruc.info-t. Az a jövő.

- Elég sötét jövőkép.

- Azt gondolom, hogy a szélsőjobb valós veszély. Mert a fokozódó szegénység miatt nő a közös frusztráció, radikalizálódnak az indulatok, eluralkodik a nézet, hogy valaki más tehet arról, hogy neki van munkája, nekem meg nincs, vagy, hogy nekem miatta nincs semmim, miatta nem tudok a gyerekemnek enni adni… Szegénységben könnyű gyűlölni. És a szélsőséges felületeken pont ezekből a tehetetlenségekből, fájdalmakból, emberi gyarlóságokból és más alapvető érzelmekből fakadó gyengeségeket erősítik nagyon ügyesen. Ezeket használják ki, növelik fel, mert ezeken a portálon rendes fasiszta ideológia működik. Miközben ugyanitt országgyűlési képviselők nyilatkoznak, szintén érzelmekre apellálva és hergelve. Indulatkeltés zajlik, egyre durvábban. Ötven-hatvan-hetven éve hordozott fájdalmak, sebek, családi beidegződések felszínre hozatala a cél, mert ezek a múltbeli gyötrelmek működtetik az egész jelent, a múltunk pedig teljesen feldolgozatlan. Mi még mindig azt mondjuk, hogy évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt milyen csúnya dolgokat csináltak velünk mások. Még mindig azt mondjuk, hogy a csúnya német sas vitte el a zsidókat, mi pedig semmi rosszat nem tettünk. Nincs szembenézés, nem vállaljuk magunkat. Itt mindenki mindenben benne volt, ezért aztán nem tisztázzuk a múltunkat, a mocskos ügyeinket, ehelyett úgy csinálunk, mintha nem itt éltünk volna. Nem számítanak a tények. Ahogy a múltunkban, úgy a jelenünkben sem. Hogy lehetne így továbbmenni? Van egy iszonyú jó mondat Eugène Ionescotól, ami idevág: „A jelen nem képes legyőzni a múltat, ezért a jövő sokkal rosszabb lesz, mint bárki is gondolná.” Ez halálpontos. Éppen ezért muszáj kommunikálni. A múltról és a jelenről. Beszélni kell. Ez a tanulság.

- A közállapotokat modellezheti, ami a XV. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSzT) történt, kezdve a zsűritagok jelölésével, a Csáki-üggyel, a bojkottal, folytatva az újvidéki Bánk bánnal, majd Vidnyánszky Attila tarolásával…

- A POSzT már régen nem a színházról szól. Úgy csinálunk, mintha ez még egy szakmai fórum lenne, holott már régen egy politikai platform, ahol a Magyar Teátrumi Társaság mindent letarolt. És éppen az a probléma, hogy pontosan tudtuk évekkel ezelőtt, amikor ez a társaság bekerült a POSzT-ba, hogy ez lesz. Miért? Mert náluk van a pénz és a hatalom. És mindenki más kiszolgáltatott nekik. Ez nem egy egyenrangú helyzet, amit kommunikál a Magyar Színházi Társaság, meg, hogy párbeszédet kell folytatni. Párbeszédet csak egyenrangú felek tudnak folytatni. Abból a helyzetből nem lehet, hogy te le vagy nyomva, mert a másiknál van a hatalom és ő azzal vissza is él. Miről beszélünk még?

- De akkor hogy van, hogy te is aláírtad a bojkottot, az Őrült nők mégis ott volt…

- Az Őrült nők nem ott volt, hanem abszolút üzleti alapon a Kodály Központban volt, s nagyon sok pénzt fizettek érte. Nem én vittem, hanem a produceri iroda, de persze némi igazság van abban, amit mondtok. Ez egy üzleti vállalkozás, amiről alá volt írva egy szerződés. De persze ezek mind csak utólagos magyarázatok, s előfordulhat, hogy valóban nem kellett volna elmenni. Ugyanakkor azért ne keverjük össze a hivatalos versenyprogramot az Off-programmal, s azzal, hogy esetünkben finoman szólva sem egy, a versenybe beválogatott előadásról van szó, hanem egy, a nézőtér megtöltése céljából megvásárolt előadásról.

- S Vidnyánszky Attila díjzáporához mit szóltál?

- Szerintem az, hogy a saját beosztottjaid kitüntetnek, inkább kellemetlen. Tényleg az a probléma ezzel, hogy mindenki szépen megszokja a rendszert. S elkezd a rendszeren belül működni. Tehát a POSzT és minden más is azt bizonyítja, hogy pár évvel ezelőtt teljesen elképzelhetetlennek tartottuk, ami most van. Megtörtént az abszurdum, s szépen mindenki elkezd ebben mocorogni, ebben életben maradni. És lassan része lesz a rendszernek mindenki. Úgy a színházban, mint az országban. A színház ugyanis mindig mikroszintje a társadalomnak.

- Ez van itt. Tehát, irány külföld?

- Valóban sokat fogok most külföldön dolgozni, Trierben kezdek, aztán megyek Szöulba, ahova az ottani nemzeti színház igazgatója hívott meg, s ahol Shakespeare Téli regéjét viszem színre. Utána visszamegyek St. Pöltenbe, majd a müncheni operába, aztán pedig Avignon következik, ahol egy Eötvös Péter-opera-ősbemutatót csinálunk.

- Ez nem kevés. Mire jut időd itthon?

- Októberben lesz Lear király a Radnótiban, szeptembertől pedig "Makbett" az Átriumban.

- A Vígben nem rendezel?

- Most nem, ez az én hibámból marad el, egészen egyszerűen elegyeztettem magamat.

- Saját társulatban gondolkozol esetleg?

- Miről beszéltek? Hogyan? Amikor a világhírű társulataink tönkre mennek, s pénzt gyűjtenek… Nincs rá lehetőség. Ráadásul azt is sokszor elmondtam, lassan ötvenéves vagyok, s ebben a nagyon kőszínházi struktúrában nőttem föl. Nem tudnék az infrastrukturális igényeimen változtatni, s nem tudnám azt mondani a négy-ötgyerekes színészeimnek, hogy jöjjenek el a semmire. Az nem lenne felelős. A Nemzeti egy pillanat volt az életemben, egy olyan lehetőség, amivel csak élni lehetett. De kézzel-lábbal ragaszkodni ahhoz, hogy valami társulatom legyen, szerintem nem szabad. Ezt nem lehet görcsösen, revansból csinálni. Ehhez belső késztetés és lehetőség kell. Most azt érzem, mindenki a Nemzetit kérné számon, lehet, hogy én saját magamon is, hogy onnan folytassuk. Miközben ezt nulláról kellene kezdeni. Erre egyelőre nincs sem lehetőség, sem szándék.

Szerző
Frissítve: 2015.07.11. 18:38

Döntött a Moody's Magyarországról

Nem hajtott végre államadós-osztályzati felülvizsgálatot Magyarország esetében a Moody's Investors Service.

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unió előírásainak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállította a szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét. A Moody's listáján a magyar szuverén osztályzat idei második potenciális felülvizsgálati időpontja péntekre volt beiktatva, a cég azonban péntek éjjel Londonban közölte, hogy most nem frissítette a magyar államadós-besorolást. A Moody's listáján Magyarország szuverén adósosztályzata így továbbra is "Ba1", stabil kilátással. A hitelminősítő idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország legközelebb november 6-án szerepel.

Mint ismeretes Magyarország egy fokozattal a befektetésre ajánlott kategória alatt van, ugyanakkor tavaly novemberben kilátásainkat negatívról stabilra módosították. A döntés előtt erősen megoszlottak a szakértői vélemények. Többen úgy vélték, hogy az államadósság lassú csökkenése, és az a tény hogy évek óta az államháztartás hiányát sikerül 3 százalék alatt tartani, valamint azok az ígéretek, hogy a bankszakma terhei 2016-ban mérséklődnek, lehetővé tennék a felminősítést, vagyis a pozitív kilátást. Ugyanakkor a teljesen bizonytalan görög helyzet régiós hatásai ma még kiszámíthatatlanok, vagyis nem lehet tudni, hogy lesz-e, és ha igen, akkor milyen befolyása a magyar államadósság megítélésére. Azok a szakértő, akik a nemzetközi hatásoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a hazai folyamatoknak, úgy ítélik meg: semmi változás nem lesz az osztályzatunkon.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint a magyar gazdaság növekedési és külső fizetési mérőszámainak javulása, valamint a bankrendszer szintén javuló kilátásai nyomán Magyarország közelebb került a befektetési ajánlású hitelminősítői kategóriához. A ház várakozása szerint a Moody's valószínűleg jövőre emeli vissza a befektetésre ajánlott sávba a magyar szuverén adósosztályzatot.

A Fitch Raitings "BB plusz" hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadós-osztályzata a másik két nagy hitelminősítő a Moody's és a S&P osztályzatával megegyezik. Egyébként az idén márciusi felminősítés előtt az S&P tartotta érvényben a leggyengébb besorolást Magyarországra: a hosszú lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek osztályzata ennél a cégnél addig "BB" volt, két fokozattal gyengébb a befektetési ajánlású sáv alapszintjénél, és eggyel alacsonyabb a Moody's és a Fitch Ratings besorolásánál.

Szerző