John Kerry mérhetetlen mennyiségű munkaórát fektetett az iráni megegyezésbe, s az sem hátráltatta, hogy június elején - az akkor épp Svájcban folytatott tárgyalások szünetében – kerékpárbalesetet szenvedett: egy alpesi lejtőn haladva bukott biciklijével és lábát törte.
Helikopterrel szállították egy genfi kórházba, onnan pedig haza Bostonba, ahol ugyanaz a sebész operálta, aki korábban két csípőműtétjét is végezte. Ám kórházi szobájából is „forró dróttal” összekötve tartotta a kapcsolatot a külügyminisztériummal, illetve tárgyalt külföldi kollégáival.
Önmagában azon kevesen lepődtek meg, hogy a 71 éves amerikai fődiplomata lelkesen kerékpározik, az örökifjú Kerry ugyanis ennél vadabb sportokat is űz. Nyaralója van a Cape Cod melletti Nantucket szigetén, ahonnan egykor a bálnavadász hajók indultak útnak, vitorlázik, vízisiel, szörföl, netán Harley Davidson motorján száguldozik. A hódeszkát is kedveli, emellett szenvedélyes hokijátékos, a jégen is előfordult már, hogy betörte az orrát. Soha nem hátrál meg a kihívások elől, most is megfogadta, hogy amint felgyógyul, újra biciklire ül.
Az amerikai tárgyalódelegáció tagjai kiszámították, hogy az iráni tárgyalások kapcsán másfél év alatt több mint 400 ezer mérföldet repültek, olyan sokat, mintha 16-szor megkerülték volna a Földet. A tárgyalások finisében, több mint két hetes bécsi tartózkodásával Kerry vasárnap személyesen is rekordot döntött: 1983 óta amerikai külügyminiszter ennél hosszabb időt nem töltött egyhuzamban külföldön.
Június 26-án érkezett Bécsbe, de a június 30-i határidő is eredmény nélkül múlt el. Ha nem két mankóval közlekedne, talán közben is ide-oda röpködött volna, mint más kollégái a hatosfogatból, így azonban hétfőn már 17. napját töltötte az osztrák fővárosban, ahol a XIX. századi Coburg-palotában szakértők, diplomaták részvételével megállás nélkül folytak a megbeszélések.
(Mellesleg a leghosszabb időt – 34 napot – külügyminiszterként Henry Kissinger töltötte egyhuzamban külföldön úgy, hogy csupán egyetlen válságra koncentrált, emlékeztetett az AP hírügynökség, az amerikai diplomácia nagy öregje 1974-ben Jeruzsálem, Damaszkusz és Amman között ingázott. 1999-ben pedig Madeleine Albright 13 napig utazott, Marokkótól Új-Zélandig számos országot útba ejtve.)
Kerry valószínűleg egyaránt otthon érzi magát Genfben és Bécsben is. Egykori diplomatagyerekként hosszabb ideig élt Oslóban, bennlakásos iskolában tanult Svájcban, majd elegáns amerikai magániskolákban Massachusettsben és New Hampshire-ban taníttatták. Katolikus hitben nevelték, csak a 2004-es elnökválasztás során derült fény zsidó gyökereire.
Az akkori kampányban az egyik fő kifogás, amit a Bush-kampány Kerry ellen felhozott, épp az volt, hogy túlságosan „franciás”, jól beszél franciául, sőt, egyik legjobb barátja is francia. Mivel Párizs nem támogatta George W. Bush Irak elleni háborúját, Kerry kiváló francia kapcsolatait, nemzetközi jártasságát kifejezetten rosszpontként állították be.
Kerry a Yale-en diplomázott, azon politikusok közé tartozik, akik szolgáltak a vietnami háborúban. Hazatérve a veteránügyek szószólója lett, így vált országosan ismertté. Szűkebb pátriájában, Massachusettsben helyettes kormányzóként szolgált, majd a keleti parti államot képviselte a szenátusban 1984-től egészen 2013-ig.
Ugyan egész életében arra készült, hogy egyszer majd amerikai elnök lesz, de a nagy álom már aligha teljesül, hisz a 2004-es voksoláson 35 elektori szavazattal veszített Bush mögött. 2009-től már Barack Obama felkérésére vette át a washingtoni szenátus külügyi bizottságának vezetését. Ebben az időszakban tették le a későbbi iráni tárgyalások alapjait – a Fehér Házzal és Hillary Clinton külügyminiszterrel egyeztetve 2011 decemberében Ománban épp ő folytatta az első titkos tapogatózó tárgyalásokat a teheráni vezetéssel.
Nálánál nagyobb tapasztalattal kevesen kerültek a State Department élére. Igaz, három remek női külügyminiszter – Albright, Rice és Clinton – után a megbízás így is nagy kihívás volt, s a veterán politikus kitartóan bizonyítani igyekszik rátermettségét.
Balszerencséjére kevéssé szerencsés időszakban vette át a stafétabotot Hillary Clintontól, s diplomáciai jártasságára és kitartására igencsak szükség volt, hogy a nagyobb kríziseket átvészeljék. Sokszor épp azért bírálják, mert túlságosan is állhatatos, akkor sem adja fel, amikor már világos, hogy nincs esély a sikerre.
Hivatalba lépését követően főként a közel-keleti békefolyamatban szeretett volna gyors áttörést elérni, az első fél évében hatszor látogatott Izraelbe és a palesztin területekre, ahová elődje, Clinton négy év alatt összesen ötször jutott el. Ahogy azonban a volt külügyminiszter férjének, Bill Clintonnak, John Kerrynek is csalódnia kellett. Az izraeli-palesztin ellentétek, ha lehet, inkább elmélyültek, ráadásul Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Barack Obama rossz személyes viszonya sem segített az előrehaladásban.
Az arab tavasz kudarca, a szíriai válság, az Iszlám Állam megerősödése, az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontra kerülése a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás nyomán – úgy tűnik, az amerikai külügyminiszter vállát nyomja a világ összes problémája. Ám Kerry azt reméli, hogy az iráni áttörés nyomán a Fehér Ház Teherántól is segítséget kaphat az Iszlám Állam elleni fellépésben.
A kubai-amerikai viszony rendezése lehet a másik történelmi lépés, amely a nevéhez fűződhet, hiszen – ha a mostani közeledési folyamat hirtelen meg nem reked – ő nyithatja meg újra Havannában a fél évszázada bezárt amerikai nagykövetséget.
A világjáró amerikai külügyminiszter kétszer nősült, második felesége, a Heinz ketchup-vagyon örökösnője, Theresa Heinz-Kerry rákbetegségben szenved. A lábtörés után lábadozásakor néhány napot legalább együtt tölthettek. Kerry idősebbik lánya, Alexandra író, filmrendező, aki apja kampányában is részt vállalt. Fiatalabbik lánya, Vanessa pedig orvos, két éve született a kisfia, így John Kerry már gyakorló nagypapa is.