A Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország) és Irán külügyminiszterei ismét tárgyalóasztalhoz ültek, miután az orosz és a kínai diplomácia vezetője is visszatért az osztrák fővárosba. Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn, az újabb tanácskozás kezdetén újságíróknak azt mondta: „Úgy véljük, nem lesz további halasztás”. Szergej Lavrov pedig, amikor a megegyezés esélyeiről kérdezték, azt felelte: „Mindig van esély.”
Laurent Fabius francia külügyminiszter afrikai útját mondta le az iráni atomtárgyalások hajrája miatt, s már hétvégén sürgette az amerikaiakat és az irániakat, hogy hozzák meg a feltétlenül szükséges politikai döntéseket, s zárják le a maratoni tárgyalássorozatot. John Kerry vasárnap „reménykedőnek” mondta magát, de tegnap nem bocsátkozott jóslatokba.
Az amerikai külügyminiszter hétfőn újra szűk körben tárgyalt iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal, s Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Az iráni diplomácia vezetője előző nap diadalmasan lobogtatott egy dokumentumot, de mégis elmaradt a nagy bejelentés. Bizakodásra adott okot Hasszán Rohani vasárnap esti beszéde.
Az iráni elnök a ramadáni böjtöt megtörő vacsorán hangsúlyozta: „Istennek hála, teljesítettem választási ígéretemet, hogy próbálkozom és megoldom a nukleáris válságot.” Igaz, azt is hozzátette: „Néhány lépésre vagyunk a csúcstól, s még ha le is állna a folyamat, megtettük, ami a kötelességünk.” Zarif iráni külügyminiszter az IRNA iráni hírügynökség szerint talányosan azt mondta: „Kétségkívül nem kell már tovább kiterjeszteni a tárgyalásokat. De addig folytathatjuk a munkát, ameddig nem érünk el eredményt.” Teheránban mindenesetre ünnepségekre készültek.
Médiaértesülések szerint a nukleáris megállapodás már száz oldalasra duzzadt. Ebből húsz oldalt tesz ki maga a politikai egyezmény, s mellé 80 oldalnyi mellékletet csatoltak, a szöveget sorról-sorra véglegesítették. A lényeg ezúttal is a részletekben rejtőzik. Amerikai források szerint több nehéz kérdés eldöntése maradt nyitott még hétfőn reggel is. Az iráni delegáció közeléből az szivárgott ki, hogy a dokumentumtervezet tartalmazta, hogy valamennyi Iránnal szembeni szankciót fel fogják oldani, de „átmeneti korlátozások érvényben maradnak meghatározott ideig”.
Ezt az időt egyes nyilatkozók hosszú évekre becsülték. A gazdasági szankciókat és az iráni bankokra vonatkozó korlátozásokat azonban azonnal feloldanák. A CNN szerint a hagyományos fegyvereket érintő ENSZ-embargó feloldásáról rendelkező BT-határozat szövege maradt az utolsó vitakérdés.
Az április 2-án elfogadott keretegyezmény értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy 25 éven keresztül lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) számára a rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket. Irán vállalta, hogy a következő 15 évben nem épít új urándúsítót, s a dúsítás mértékét visszafogja, az nem haladhatja meg a 3,7 százalékot.
Kötelezettséget vállalt arra is, hogy a meglévő, mintegy 10 ezer kilogrammnyi uránkészletét lecsökkenti, egy részét megsemmisítenék, másik részét külföldre vinnék. Csak a natanzi atomlétesítményben folytatnák az urándúsítást, a jelenlegi urándúsító centrifugák számát 19 ezerről 6 ezerre csökkentenék. A modernebb urándúsító eszközöket egy évtizedre leállítanák, csak a régebbi centrifugákkal folytatnák a dúsítást. Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója nemrégiben járt Teheránban, ahol már sokadszor egyeztette a jövendő ellenőrzések részleteit.
A július 7-i, előző határidő elmulasztása azt jelentette, hogy a washingtoni kongresszushoz nem tudták benyújtani július 9-ig a dokumentumot, így az amerikai törvényhozásnak nem 30, hanem 60 nap áll rendelkezésére az iráni egyezmény véleményezésére, s Barack Obama a kongresszus jóváhagyása nélkül nem oldhatja fel a szankciókat.
Mitch McConnel, a szenátus republikánus többségi vezetője vasárnap az Fox News-nak azt nyilatkozta, az Obama-kormányzatnak nehéz dolga lesz, hogy az Iránnal kötött atomalkut elfogadtassa a kongresszussal. Utalt arra is, hogy az eddig ismert részletek alapján annyi világos, hogy Irán továbbra is nukleáris küszöbállam marad, azaz, rövid időn belül képes lehet nukleáris fegyver előállítására.
A megállapodás egyik célja éppen az volt, hogy ezt az időt minél inkább kitolják. Barack Obama és John Kerry a kongresszusi ellenkezés lecsillapítására nem győzte hangsúlyozni, hogy nem hajlandók belehajszolni magukat egy „rossz megállapodásba”.
Élesen bírálta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is a véglegesítés előtt állt egyezséget, váltig állítva, hogy a Hatok „kapituláltak”, meghajoltak az irániak akarata előtt. Netanjahu idén márciusban, a washingtoni kongresszus két háza előtt mondott beszédében igyekezett eltántorítani az amerikai honatyákat az atomalku jóváhagyásától.
Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter tegnap azt nyilatkozta, az egyezség azt jelentheti, hogy a zsidó államnak fel kell készülni arra, hogy saját maga védje meg magát az iráni fenyegetéssel szemben. Jaalon szerint hiba azt hinni, hogy Irán felhagy atombomba fejlesztésével, vagy a terrorizmus támogatásával.
Az olajárak hétfőn mintegy három százalékkal estek a közelgő megállapodás hírére. Az atomalku része az is, hogy Teherán visszatérhet az olajpiacra, s újraindíthatja kőolajexportját. Az iráni olaj megjelenése ugyanakkor túlkínálatot s az árak lenyomását idézheti elő.