Görögország;Pánhellén Szocialista Mozgalom;Nemzetközi Valutaalap (IMF);Alekszisz Ciprasz;

2015-07-16 07:00:00

Inog Ciprasz kormánya?

Tegnap késő éjszakába nyúlóan rendezték meg a görög parlamentben a hétfőn megszületett hitelmegállapodásról szóló szavazást. Előzetes becslések szerint a kormánypárt, a Sziriza legalább harminc (merészebb jóslatok szerint hatvan) képviselője tervezte a nem gomb megnyomását, ami Alekszisz Ciprasz pártjának súlyos válságát vetíti előre.

Zoe Konsztantopulu, a parlament elnöke tegnapi beszédében élesen kikelt a mentőcsomag ellen. Mint fogalmazott, a törvényhozás nem hajlandó engedni a hitelezők nyomásának. Előzőleg híre ment, hogy Ciprasz lemond, amennyiben egy sor Sziriza-képviselő nem szavaz a megegyezésre, ezt azonban a miniszterelnök személyesen cáfolta kedden este a görög állami csatornának, az ERT-nek adott interjújában.

(A beszélgetés „csúcspontja” az volt, amikor megszólalt a mobiltelefonja. A Twitteren sokan azt kérdezgették, vajon Angela Merkel hívása futott-e be…) A kormány tegnap újabb tagját veszítette el: bejelentette lemondását Nadja Valavani pénzügyminiszter-helyettes. „Alekszisz, nem tudom ezt így tovább csinálni” – szerepelt a kormányfőnek írt levelében.

A hitelmegállapodásról szóló szavazás után átfogó kormányalakításra kerülhet sor, erre szintén utalt Ciprasz a keddi interjúban. Nem csak egy vagy két tárcavezető távozása várható. A miniszterelnök kisebbségi kormányt kíván alakítani, a hitelmegállapodást támogató ellenzéki pártok, az Új Demokrácia (ND), a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), valamint a To Potami szociáldemokrata párt külső segítségével.

A francia parlament igent mondott a görög mentőcsomagra
Az uniós országok közül elsőként a francia parlament nagy többséggel megszavazta szerdán a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagot. A parlament alsóházában, a nemzetgyűlésben 412-en szavaztak igennel 69 nem ellenében, 49-en tartózkodtak. A felsőházban 260 szenátor szavazott igennel, 23-an nemmel és 60-an tartózkodtak. A francia parlamenti szavazásnak - ellentétben Németországgal, Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Szlovákiával vagy Ausztriával , ahol a politikai elit visszafogottabb volt a megállapodást illetően - nincs kötelező érvénye a kormány fellépésére. A jelképes gesztussal Francois Hollande államfő és kormánya elsősorban Görögország Párizs általi támogatását akarta hangsúlyozni, és továbbra is a "megmentő" szerepében kíván feltűnni azok országokkal szemben, amelyek Görögországnak az euróövezetből való kilépését látnák szívesen.

Van esély arra, hogy átütemezzék a görög adósságot. Erre utalt Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter. Ez a kérdés egyre inkább előtérbe kerül, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében élesen bírálta a hétfőn az euróövezeti vezetők és a görög kormány közötti megállapodást. A dokumentumból kiderül, hogy nagyon súlyosak az ellentétek a hitelezők, az Európai Bizottság, illetve az IMF között.

A valutaalap szerint adósságelengedésre van szükség, mert az új hitelmegállapodás nyomán a görög adósságállomány megközelítheti majd a GDP 200 százalékát. Az IMF-nél azonban szabály, hogy kiszáll egy adott ország finanszírozásából, ha nem tartja finanszírozhatónak az adósságot. Amennyiben a valutaalap kiszállna, az Németország számára járna nagyon súlyos következményekkel, hiszen az országnak még több hitelt kellene nyújtania Athénnak.

A másik kérdés továbbra is az, milyen forrásokból jusson Görögország áthidaló hitelhez. Az euróövezeti pénzügyminiszterek folyamatosan egyeztetnek erről a kérdésről. Azért van szükség az áthidaló segítségre, mert a hétfői megegyezésben foglalt új hitel első részletét a legjobb esetben is csak egy hónap múlva kaphatja meg Athén. Az Európai Bizottság tegnap azt javasolta, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson.

Előzőleg Nagy-Britannia és Csehország tiltakozott az EFSM ilyen célú felhasználása ellen, ez ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen. Miután létrejött az eurózóna, külön intézményesített mentőalapja is lett, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Ezután a tagállamok vezetői olyan politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható. London ugyanakkor tegnap azt jelezte, hajlandó tárgyalni a kérdésről.

Csütörtök éjfélig meghosszabbították a görög bankok zárva tartását – jelentette be tegnap a görög pénzügyminisztérium. Egyelőre nincs szó arról, hogy az Európai Központi Bank mikor emeli sürgősségi likviditási alapját Athén számára, melynek révén a görög pénzintézetek tőkéhez juthatnának. Az Eurócsoport ma délelőtt 10 órakor tart telekonferenciát arról, hogy a görög parlament meghozta-e a szükséges intézkedéseket, illetve az áthidaló kölcsön lehetőségéről is egyeztetnek.

A görög lakosság viszonyulása a megállapodáshoz megoszlik. A többség, felmérések szerint mintegy 70 százalék támogatja, hogy a parlament megszavazza a megszorításokat hozó megállapodást, de ugyanakkor ezrek vonultak utcára tiltakozva. A közalkalmazottak sztrájkot hirdettek. Bár a tiltakozás nem vonzott akkora tömeget, mint korábban, a tegnap esti parlamenti szavazás idején mégis elszabadult a pokol Athén központjában. Egy anarchista csoport petárdákkal és Molotov koktélokkal vonult a Syntagma térre, ahol összecsaptak a rendőrséggel. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták a tömeget, a békés demonstráció szervezői pedig arra kérték a tömeget, ne válaszoljon a rendbontó csoport provokációjára.