barátok;állami tulajdonú földek;

2015-07-15 21:14:00

Azé a föld, akinek odaadják?

A kormányközeli gazdaszervezet azt javasolta, hogy az állami földek bérlői vehessék meg azt a területet amin gazdálkodnak. Az ellenzéki pártok és agrárszakemberek szerint azonban nem a gazdák és a magyar föld védelméről, mint inkább klientúraépítésről van szó. Akik már eddig is előnyös helyzetben voltak, a piaci bérleti díjak töredékét fizetve az államnak, és olcsón juthatnának jelentős birtokokhoz.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) július elején azt javasolta a kormányzatnak, hogy a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként művelhessék, a vásárláshoz pedig megfelelő hitelekhez juthassanak. A hivatalos érvelés szerint egyebek mellett így lehetne megakadályozni azt is, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerülhessen.

Az ellenzéki pártok és sok agrárszakember is úgy véli azonban, hogy nem a magyar gazdák és a termőföld védelme vezeti a vélhetően a Magosz mögött álló kormánypárti érdekköröket, hanem az, hogy bérlőből tulajdonossá válhassanak. Az állami földbérlet pályázatok ráadásul óriási viharokat kavartak, hiszen Ángyán József volt államtitkár több tanulmányában - a szaktárca adatait is felhasználva - bizonyította, hogy egy viszonylag szűk, jól behatárolható Fidesz, illetve a kormányfő közeli kör jutott a legnagyobb állami földterületekhez, miközben jó néhány településen a helyi gazdák egyetlen hektárt sem nyertek. Holott a kabinet kommunikációja éppen azt sulykolta, hogy a településeken élő gazdáknak szánja az állami földeket. Azóta már több esetben a szerződést is kénytelen volt felbontani a pályázatokat kiíró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mert - néhányszor büntető eljárás során -, hogy a pályázó nem is indulhatott volna az állami földbérlet- pályázaton, illetve hamis adatok szolgáltatásával félrevezette a bírálóbizottságot.

Egyelőre még semmilyen konkrétumot nem lehet tudni az állami földek tervezett eladásáról, de már az ötlet is hatalmas felzúdulást keltett. Az sem világos, hogy a legföljebb 1200 hektárt elnyerő állami földbérlők felmentést kaphatnak-e majd a magánszemélyekre érvényes 300 hektáros tulajdoni korlát alól.

Az MSZP gaz­em­ber­ség­nek és lo­pás­nak tart­ja, hogy a kor­mány az ál­la­mi föl­dek pri­va­ti­zá­ci­ó­já­ra ké­szül - így fogalmazott Gőgös Zoltán, a szo­ci­a­lis­ták el­nök­he­lyet­te­se szer­dai sajtótájékoztatóján. A po­li­ti­kus sze­rint a Magosz fel­te­he­tő­en azért állt elő az ál­la­mi föl­dek ér­té­ke­sí­té­sé­nek ja­vas­la­tá­val, mert rá­jöt­tek, egy eset­le­ges kor­mány­vál­tás után el­vesz­te­nék föld­bér­le­tü­ket az ar­ra az el­múlt évek­ben, al­kal­mat­la­nul ki­vá­lasz­tot­tak.

Az MSZP sze­rint ezért most "ne­mes egy­sze­rű­ség­gel el fog­ják lop­ni ezt az öt­ezer mil­li­árd fo­rin­tos ál­la­mi va­gyont", amely egy­ben szin­te az utol­só ér­té­ke­sít­he­tő va­gyon­ele­me az ál­lam­nak - mond­ta az elnökhelyettes, majd hoz­zá­tet­te, a jegy­bank fel­te­he­tő­en na­gyon hosszú tá­vú hi­te­lek­kel se­gí­ti majd az egyéb­ként ar­ra mél­tat­lan sze­mé­lyek föld­vásárlását.

Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, a Fidesz könnyen a saját csapdájába sétálhat, mert a földtörvény kétharmados jogszabály, mégpedig éppen a kormánypárti többségnek köszönhetően. Csakhogy már elfogyott a kétharmad, s a jelek szerint a az ellenzék minden árnyalata egységesen elutasítja az állami földek kiárusítását. A szocialista politikus megjegyezte, természetesen minden törvényes eszközzel igyekeznek megakadályozni ennek az elképzelésnek a megvalósítását.

Beke Károly, a szo­ci­a­lis­ták el­nök­sé­gi tag­ja hang­sú­lyoz­ta, az MSZP szándékai szerint a jö­vő ge­ne­rá­ci­ó­i­nak ér­de­ké­ben vissza­szer­zi az ál­lam­nak a jog­ta­la­nul szer­zett föld­tu­laj­do­no­kat.

Raskó György agrárközgazdász, aki maga is egy mezőgazdasági vállalkozást irányít, úgy vélte, a kormány most hasonlóan a társadalmi igazságosság szempontjából gyalázatos lépésre készül, mint az ezredforduló táján, amikor az úgynevezett "piszkos 12-őt", vagyis a tucatnyi állami gazdaságot a kormányhoz közeli nagyvállalkozóknak játszotta át regnálása utolsó pillanatban az első Orbán kormány. A szakember azt is hozzátette, aki valamelyest a politikában forgott, illetve ismeri a Fidesz észjárását, előre látta, a gyakran botrányos földbérlet pályázatoknak ez lesz végkimenetele. Vagyis az eddigi kedvezményezettek a nyertes pályázatok után bagóért hozzájuthatnak a földekhez. Előbb megszerezték a bérelt földek után járó hektáronként 65-70 ezer forintos uniós területalapú támogatást, megszerezhetik most majd a földeket is.

Az állami földek bérlői nem csak akkor járhatnak jól, ha mint az fideszes forrásokból kiszivárgott, ha a jelenlegi átlagos termőföld árak felét kell kedvező hitelkonstrukcióban kifizetniük. Ez egyébként napjainkban szántók esetében 800 ezer- 1 millió forint között változik, de a magas aranykorona értékű, nagyobb, egybefüggő birtokok esetében meghaladhatja az 1 millió forintot is. A bérlők már most is igen kedvező helyzetben vannak, hiszen míg a versenytársak hektáronként akár 60 ezer forintot is fizethetnek a tulajdonosoknak, addig az állami földekért 1250 forintot kell átutalniuk hektáronként az államkasszába. Előre megjósolható, hogy ha a már eddig is igen előnyös helyzetbe hozott állami földbérlők még ráadásul féláron, hosszú futamidejű, kedvezményes hitellel vehetik meg a bérleményüket, az "ki fogja verni a biztosítékot".

A vasárnapi boltzár kárt okoz
A vasárnapi zárva tartás meglepő módon a betakarítást is hátráltatja, és akár napi ötmillió forintos kárt is okozhat, ugyanis ilyenkor az alkatrészraktárak sem tarthatnak nyitva. Márpedig egy 30-40 millió forint értékű nagy teljesítményű kombájnnak ebben az időszakban, hogy gazdaságosan üzemeljen, éjjel nappal mennie kell. Sok gazda vállal bérmunkákat mezőgazdasági géppel, a kieső munkanap veszteségeket okoz a javítási költségeken felül.

Nagyjából 150 ezer hektár bérelt állami föld sorsa dőlhet el így, azaz kerülhet magántulajdonba. Ha valóban az átlagos hazai hektáronkénti termőföld árak feléért kaphatják meg a jelenlegi bérlők a birtokukat, akkor 750-800 milliárd forinttal rövidíti meg a kormány az adófizetőket. Ennyi pénzből ki lehetne stafírozni az oktatást, rendbe lehetne tenni az egészségügyet és talán még némi "tűpénz" is maradna a főváros közlekedési gondjainak megoldására.

Raskó György szerint nem a kiárusításra szánt állami birtokok nagysága a döntő, hiszen az alig 3-4 százaléka a hazai mezőgazdasági területeknek. Ez az elképzelés egyértelműen a klientúraépítésről szól. Azt is jó lenne tudni, hogy lesz-e például az állami földek eladásakor versenyeztetés. A szakember úgy vélte erre nem lehet számítani, hiszen akkor az árakat fölverhetnék a külsős vevőjelöltek, s a baráti bérlők rosszul járnának. Raskó György hangsúlyozta: nem a magánosítás ellen van, sőt, azt támogatja, de ezekkel a módszerekkel, így a kiszivárgott árképzési tervekkel semmiképpen nem tud egyet érteni, mert az a magyar nép megkárosítása lenne. Akár még a jelenlegi bérlők is vehessék meg a földjüket, de fizessék meg a piaci árat - mondta Raskó.

Az agrárközgazdász nevetségesnek, abszurdnak nevezte azt az indoklást, hogy a magyar föld és a gazdák védelmében azért kell az állami földeket eladni a bérlőknek, hogy ne jusson külföldiek kezébe. A magyar állam szuverén, így semmilyen külföldi erő nem kényszerítheti a tulajdonának az értékesítésére.

 A bűnösség vélelme

Új jogszabállyal akadályozná meg a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azt, hogy a nagygazdaságok elkerülhessék a területalapú támogatások elvonását - írja a napigazdasag.hu. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly nyáron jelentette be, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a mezőgazdasági hasznosítású földek 1200 hektár fölötti területének uniós földalapú támogatását elvonják és azt vidékfejlesztésre, illetve az állattartók támogatására fordítják. Ez utóbbiak rá is szorulhatnak, mert az elvonás elsősorban őket hozza nehéz helyzetbe. A magyar kormány azonban alaposan túlteljesítette a brüsszeli elvárásokat, mert a közösségi jog csupán azt kötötte ki, hogy az 1200 hektár fölötti területek földalapú támogatásának legalább az 5 százalékát el kell vonni, Budapest viszont a teljes összeget elvonta.

A földművelésügyi tárca azt a kiskaput akarta bezárni, hogy a nagyobb agrártársaságok több cégbe vitték, vigyék szét a birtokot és így megkerülhessék a támogatás elvonását. A mintegy 20-25 milliárd forintos bevételkiesés azt az 525 vállalkozást érintheti, amelyek a hazai mezőgazdasági termelés több mint 50 százalékát adják. Egy napokban életbe lépett jogszabály arról rendelkezik hogy akkor sem kerülhetik el a területalapú támogatások elvonását az érintett agrárcégek, ha a gazdasági társaságukat feldarabolják, vagy ezt korábban megtették. A szaktárca ezért egy 2013-as uniós rendeletet vett át a magyar jogrendbe, amely 2011-es visszamenőleges hatállyal bünteti a földek szétírását. Az FM ezért minden olyan átalakulást ellenőriz, ahol szerintük nem zárható ki, hogy a társaság tulajdonosa, tulajdonosai a cég szétdarabolásával úgynevezett mesterséges feltételt teremtettek a támogatás igénybevételéhez.

Az elmúlt időszak jogszabály-gyártásnak megfelelően a kiskapu elreteszelése mellett nyitottak egy másik kis kaput. Azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek be tudják bizonyítani, hogy gazdaságilag indokolt volt a cég feldarabolása, mentesülhetnek a szankcióktól. Ahol az átalakulást nem sikerül sem jogi, sem gazdasági adatokkal megalapozva igazolni, mindenképpen elvonják az 1200 hektár fölötti támogatást. Agrárszakemberek szerint ez a kitétel ellentmond az ártatlanság vélelmének, hiszen nem a minisztériumnak kell bizonyítani a cég esetleges rosszhiszeműségét, hanem a vállalkozásnak az ártatlanságát. Vagyis addig "bűnösnek" tekintik, amíg nem tisztázza magát.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a 2014. november elseje előtt lezárult ügyleteknél könnyítenek a szétválás indokoltságának igazolásán, vagyis elég "becsületszóra" kijelenteni, hogy gazdaságilag indokolt volt a szétválás. Az FM ezt azzal magyarázta, hogy az érintett agrártermelők csak tavaly nyáron tudhatták meg, hogy a kormány elvonja az 1200 hektár felett birtokrészek területalapú támogatását. A jól értesültek azonban idejekorán tudhattak a kormányzati szándékról.

Jó üzlet lesz a bérelt föld
A földjáradék, illetve kárpótlás, vagy egyéb módon állami tulajdonba került kisebb, méhány hektáros területeket éppenséggel kívánatos is eladni - mondta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Egészen más kérdés, ha a volt állami gazdaságok állami földbérletéről esik szó. A 2001-2002-ben magánosított 12 állami gazdasággal az első Orbán kormány 50 éves bérleti szerződést kötött, amiből még 37-38 év hátra van.Ha ezeket a földeket - több tízezer hektárt - is eladná az állam, az a szerencsés vevő számára rendkívül jó üzlet lenne. A bérleti szerződések ugyanis a tulajdonváltással nem szűnnének meg, így az új gazda majd' negyven évig biztosan számíthatna a bérleti díjra. Ráadásul mivel bérleti szerződéssel "terhelten" vásárolhatná meg a vevő, ezért még olcsóbban is juthatna hozzá.Igaz, a volt állami gazdaságok tulajdonosai nem vehetnék meg a cégükhöz tartozó területet, mert jogi személy nem vásárolhat Magyarországon termőföldet, de mint földműves magánszemély 300 hektárt már megvásárolhat. Ha nagy a család és sok a földműves, akár ezer hektárnál is nagyobb birtok szerezhető. Még az a könnyítés is a vevőnek kedvez, hogy amíg él a bérleti szerződés még arra sem kötelezhető, hogy saját maga művelje a földjét. A MOSZ főtitkár-helyettese ellenzi, hogy az állami gazdaságok bérelt földjeit esetleg 300 hektáronként kiárusítsák.Máhr szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy tényleg olyan nagy üzlet az állami földbérlet-pályázatokon elnyert földek megvásárlása. A 20 éves futamidő alatt hektáronként 1250-1300 forintos bérleti díjjal, plusz az uniós területalapú támogatással, nem biztos, hogy mindenki rohan megvenni a bérelt földjét.