Készüljön! Indul a parlagfűszezon

Publikálás dátuma
2015.07.16. 12:56
Fotó: Thinkstock
Várhatóan július végén, augusztus elején országszerte megkezdődik a parlagfűszezon, a héten érdemes elkezdeni a megelőző gyógyszerszedést - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala.

A közlemény szerint a pollenkoncentráció szintje a változékony időjárás miatt jelenleg alacsony, nem okoz tüneteket, de a déli országrész egyes területein már található néhány virágzó növény. Július végén, augusztus elején - az időjárástól függően - a parlagfű virágpora országszerte megjelenik, augusztus második hetétől pedig már várhatóan mindenhol tüneteket okozó koncentrációban lesz jelen a levegőben. Az előző évek tapasztalatai alapján a parlagfű- pollenszórás tetőzése augusztus utolsó két hetében, illetve szeptember első hetében várható.

 A parlagfű pollenszórását az időjárás jelentősen befolyásolja: a virágzás időszakában a hosszú esős időszak kimoshatja a levegőből a pollenszemeket, a magas hőmérséklet és a tartós szárazság pedig a növényzet kiszáradását okozhatja. A rövid ideig tartó záporok, zivatarok után azonban, amint kisüt a nap, megkezdődhet a pollenszórás.

A pollenallergiások zöme érzékeny a parlagfűre - írták. Az ÁNTSZ azt javasolta a betegeknek, hogy már most keressék fel a kezelőorvosukat, hiszen a parlagfűszezon kezdete előtt 10-12 nappal, még a tünetek megjelenése előtt célszerű elkezdeni a gyógyszerszedést.

 A parlagfűszezonban az allergiás betegek a www.oki.antsz.hu oldalon található, naponta frissülő, több város adatát is tartalmazó jelentésből tájékozódhatnak az aktuális helyzetről. Az ÁNTSZ augusztus elején elindítja a parlagfűpollen-riasztási rendszert is, amely minden szerdán teljes, országos parlagfűjelentést tesz közzé.

Szerző

Oltani vagy nem oltani?

Publikálás dátuma
2015.07.11. 07:12
Az oltások megtagadásával újra felüthetik fejüket a már legyőzött fertőző betegségek FOTÓ: EP/THINKSTOCK
A védőoltások hasznosságáról világszerte megoszlanak a vélemények – ezt az időről időre lángra kapó, vég nélküli viták is jól tükrözik. Azt azonban fontos leszögezni: a védőoltásokra – elsősorban a kötelezőkre - szükség van, azok a közösségre ártalmas, fertőző betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlenek. Ezt nem vitatják azok a hazai mozgalmak, civil szervezetek sem, amelyek nem az oltás, hanem a túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót.

Spanyolországban nemrégiben diftériafertőzés miatt meghalt egy hatéves fiú, akit szülei a védőoltásokat övező összeesküvés-elméletek miatt nem oltattak be a betegség ellen. Úgy vélték, annak káros mellékhatásai vannak. A fiú egy hónapon át küzdött a fertőzéssel, amely az esetek 10 százalékában halálos kimenetelű. Az antitoxinokat is nehéz volt beszerezni, mert a spanyol egészségügy majd harminc éve nem találkozott hasonló esettel. 1987 óta ez a fiú volt az első diftériás beteg Spanyolországban. A fejlett országokból a torokgyík gyakorlatilag eltűnt az elmúlt évtizedek során, köszönhetően a Di-Per-Te védőoltásnak. Az elhunyt fiú szülei a történtek óta lányukat beoltatták.

Hazánkban is egyre több szülő utasítja el a védőoltásokat, nem csupán a választhatóakat, hanem sok esetben már a kötelezőket is. Jelenleg is több per zajlik a kötelező oltások megtagadása miatt. Ezek azonban döntő szerepet játszanak a közösségre ártalmas, fertőző betegségek elleni küzdelemben. A növekvő oltásellenes mozgalmak, az oltások megtagadása miatt még a mai modern világban is újra felüthetik fejüket a legyőzöttnek hitt fertőző megbetegedések – írja a WEBBeteg.hu.

- Úgy gondolom, örülnünk kellene, hogy a világ azon fejlett részén élünk, ahol alanyi jogon kaphatnak a gyerekek számos súlyos betegség elleni védőoltást, és sok betegség esetében a szülők is választhatják gyermekeinknek a védelmet – fejtette ki Földi Ildikó a portál orvosszakértője. - Kevesen emlékeznek rá, hogy még 60-70 évvel ezelőtt is milyen súlyos betegségek pusztították vagy nyomorították meg Magyarországon is a gyerekeket (diftéria, tetanusz, gyermekbénulás).

A hazai oltási rend rendkívül korszerű, amely jelenleg életkorhoz kötötten 12 fertőző betegséggel szemben biztosít térítésmentesen megelőzési lehetőséget, valamint hét betegség esetében ajánl további védőoltásokat.

Azok a szülők, akik eldöntötték, hogy nem oltatják be a gyermekeiket, számos magyarázatot tudnak adni döntésükre. A WEBBeteg összegyűjtötte az oltás elleni leggyakoribb ellenérveket.

„Oltás nélkül is túlélhető a betegség, sőt megedzi az immunrendszerét.”

Bizonyos esetekben valóban így lehet, ám nem árt számolni a kockázatokkal. Az, hogy egy gyermek átvészel egy betegséget, nem jelenti azt, hogy a szervezetének jót tesz ez a megterhelő folyamat. Továbbá könnyen megtörténhet, hogy megjelennek nála az alapbetegség okozta szövődmények, amelyek gyakran súlyos, életveszélyes állapothoz vezetnek. Hosszútávon az oltás beadatása sokkal kisebb kockázattal jár, mint annak elkerülése.

„Túlterheli a gyermek immunrendszerét, ha több oltást is kap.”

A gyermekek naponta találkoznak olyan baktériumokkal, amelyekkel az immunrendszerüknek szembe kell szállnia. Tévhit, hogy a szervezetüknek nem elég fejlett a védekező képessége ahhoz, hogy egy legyengített vírussal szemben ne tudják felvenni a harcot.

„Az oltóanyag alumíniumot tartalmaz, ami károsítja a szervezetet.”

Az oltásokban nem alumínium, hanem annak bizonyos vízoldhatatlan szervetlen sói, legfőképp az alumínium-foszfát és az alumínium-hidroxid találhatók meg. Ezek a vegyületek arra szolgálnak, hogy hatásosabbá tegyék az oltást (az immunválasz létrejöttében van szerepük). Ezeket közel 90 éve alkalmazzák bizonyos oltások esetén. Az eddigi tapasztalatok alapján legkomolyabb mellékhatása a lokális allergiás reakció volt.

„Olvastam az egyik fórumon, hogy…”

Az oltásellenes mozgalom legnagyobb mozgatórugója manapság az interneten terjedő rengeteg fals információ. Ha egy szülő úgy dönt, hátat fordít a kötelező védőoltásoknak, azzal nagy kockázatot vállal: veszélybe sodorhatja a gyermeke és a környezete egészségét. Egy ilyen döntést nem lenne szabad internetes, név nélküli, szakmai megalapozottságot nélkülöző kommentekre építeni.

A szülőkben felvetődhet a kérdés, hogy az oltások beadatásával vajon milyen rizikót vállalnak, mi garantálja, hogy az oltóanyag nem vezet káros mellékhatásokhoz? Ha belegondolunk, az életben mindennek van kockázata. Akkor alkalmazunk egy kezelést, akkor adunk védőoltást, ha az ebből eredő várható haszon, előny messze meghaladja a hátrányokat. Márpedig az érvényben lévő szabályozás szerint olyan súlyos szövődmények kerülhetők el a kötelező oltásokkal, mint az agyhártyagyulladás, a bakteriális tüdőgyulladás, a járványos gyermekbénulás vagy a májkárosodás. Ezek közül több megbetegedés vezető halálok a gyermekek körében.

Mennyire ismerjük a védőoltásokat?

A védőoltások körül kialakult szűnni nem akaró viták ugyanakkor felvetik a kérdést: vajon a lakosság mennyire tájékozott, mennyire van tisztában az egyes oltások típusával, hatásával, hatékonyságával, mellékhatásaival. Amint azt egy korábbi cikkünkben megírtuk: az Ipsos Healthcare Egészségpercek egyik friss kutatása szerint a lakosság tájékozottsága igencsak "vegyes képet" mutat, a legtöbben például mindössze négy különböző vakcinát tudtak spontán megnevezni, a 25 oltóanyagot felsoroló listán pedig hét további szérumot ismertek fel. Ám sokan beismerték, nem ismerik igazán az oltóanyagokat; a kiértékelt válaszok szerint a megkérdezettek több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak.

A kutatásban külön kitértek a kötelező oltásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint felmérésére, azok népszerűségére. Mint kiderült, a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97 százaléka beadatta. Ugyanakkor a válaszadó szülők negyedének fogalma sincs arról, hogy gyermekeik milyen oltásokat kaptak. A kutatók kérdéseire adott válaszok fényt derítettek arra is, hogy a védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak "átlagosan" vagy "nem megfelelően tájékozott" társaiknál nagyobb mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított.

Oltáskritikusok

Az oltáskritikusok száma évről évre növekszik. Ők nem konkrétan a védőoltások, hanem a mostani túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót; ők azok, akik az oltások beadatása előtt inkább bővebben tájékozódnának, szeretnének a lehető legtöbbet megtudni az oltóanyagok biztonságosságáról, eredményességéről és ezek birtokában akarnak dönteni arról, hogy beoltassák-e magukat, illetve gyermeküket vagy sem. Az oltáskritikusok egyik legfőbb szószólója a Nebáncsvirág Egyesület, amely a jelenleg kötelező gyermekkori védőoltásokat kívánja választhatóvá tenni. "A Magyar Homeopata Orvosi Egyesülethez hasonlóan azt valljuk, hogy a háziorvos segítségével minden gyermek esetében egyénileg kellene mérlegelni egy-egy védőoltás szükségességét a gyermek és a család kórtörténete, célirányos vizsgálatok, illetve a szociális körülmények alapján" - olvasható az egyesület weblapján. A Kötelező helyett választható mozgalom az oltások kötelezőségének eltörlését, az orvosoknak és a szülőknek kijáró döntési szabadság tiszteletben tartását szeretnék elérni. A mozgalom egyik legfontosabb célja a megszületendő és a már megszületett gyermekek védelme; dr. Kürti Katalin gyermekgyógyász-homeopata, a mozgalom ügyvivője korábban több alkalommal is hangoztatta: több esetben már egy néhány napos újszülöttnél is megkezdik az oltást, holott a csecsemő immunrendszere még fejletlen. A szakértő szerint ez komoly következményekkel járhat, hiszen ahelyett, hogy az újszülött szervezete önállóan venné fel a harcot a baktériumokkal szemben, az oltóanyagok megzavarhatják a természetes védettség kialakulását.

Az amerikai szülők hajthatatlanok
Amerikában igen sokan oltásellenesek, sok szülő nem adatja be gyermekének az MMR vakcinát. Ennek egy 1998-ban megjelent tanulmány az oka (a világ egyik legrangosabb orvosi magazinjában, a Lancetben publikált cikk), amely azt állította, hogy a kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltás (MMR) felelőssé tehető az autizmus kialakulásáért. Ez a kijelentés drámai módon csökkentette az oltási hajlandóságot a szülők körében. A mozgalom elterjedését követően az oltásokat ellenzők számos egyéb indokot is találtak, amelyek miatt rossz döntésnek tartják beoltatni gyermekeiket. A legtöbb ezek közül bizonyíthatóan tévhitre épül. Az MMR-vakcina például nem hozható összefüggésbe az autisztikus zavarok kialakulásával, 71 orvosi tanulmány támasztja ezt alá.
Az oltásellenesek azonban arra gondolnak, hogy félelmükkel olyan járványokat éleszthetnek fel - kanyaró, rubeóla és mumpsz -, amiket az egészségügy már sikeresen megfékezett. Így fordulhatott elő 2013-ban, hogy újból terjedni kezdett a kanyaró a tengerentúlon. A járvány 92-94 százalékos oltottsági arány mellett, megvédhetett volna mindenkit. Még azokat is, akik nem voltak beoltva. Mert a kanyaró a gyerekeknél - szemben a felnőttekkel, akiknél a betegség jellemzően enyhe lefolyású - könnyen halálhoz vezethet, vagy maradandó károsodást okoz.

Szerző
Témák
védőoltás

Hallott már a vízmérgezésről? - Veszélyek kánikulában

Publikálás dátuma
2015.07.07. 19:14
Illusztráció/Thinkstock
A tartósan magas nappali hőmérséklet következményeiről nem lehet elégszer beszélni - figyelmeztet a WEBBeteg.hu. Sokat hallhatunk a kiszáradás veszélyeiről, illetve a hőség szív-érrendszerre gyakorolt hatásairól, azonban vannak olyan, keveset emlegetett állapotok is, amikre szintén érdemes felkészülni! 

Hőkimerülés: sóhiány is okozhatja

A hőségre és a nagyfokú fizikai terhelésre a szervezet kompenzációs mechanizmusok beindításával reagál: értágulat és fokozott verejtékezés alakul ki. Amennyiben az elvesztett vizet és ásványi anyagokat nem, vagy nem kellő mértékben pótoljuk, létrejön a hőkimerülés, melynek két formája lehetséges: vízhiányos és sóhiányos típus. A hőkimerülés általában több nap alatt alakul ki, fogékonyabbak rá a kevés folyadékot fogyasztó, túlsúlyos vagy idős emberek.

A sóhiányos hőkimerülés során az agy kismértékben megduzzad, amely fejfájáshoz, szédüléshez, hányingerhez vezet. A beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki elsősorban a kezek, a lábak és a hasfal izomzatában. A kezelés kórházi körülmények között lehetséges, ám nagyon fontos, hogy a kiváltó okot mielőbb megszüntessük: a beteget vigyük hűvös helyre, fektessük le, testét hűtőborogatással takarjuk be!

A forróság könnyen vezethet hőkollapszushoz

A meleg miatti ájulás (hőkollapszus) elhatárolható a más okokból kialakuló eszméletvesztéstől, hiszen jellemzően rövid ideig tart: néhány pillanattól maximum 15 percig húzódhat. Az ájulás hátterében ilyen esetekben a meleg miatti vérkeringésbeli változások állnak: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a test középvonalától távolabb eső erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. A két tényező az arra hajlamos egyéneknél agyi vérkeringési zavart, így ájulást okozhat. A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá, ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (hőségkollapszus esetén ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.

Túlzott folyadékpótlás: vízmérgezés lehet a vége

A szervezet vízháztartásának szinten tartása a nyári melegben elengedhetetlen. A kiszáradás sajnos sokakat érintő probléma, amely jó néhány esetben a tudatos folyadékfogyasztással elkerülhető lenne. Azonban a víz hiányának hirtelen pótlása is járhat komoly, akár veszélyes mellékhatásokkal: eszméletvesztést, látászavart és izomgörcsöket okozhat. Amikor a nagyfokú verejtékezés során kialakuló só- és vízhiányos állapotot úgy próbáljuk kompenzálni, hogy egyszerre lezúdítunk 1,5-2 liter vizet, azzal a szervezet ionháztartásának zavarát, vagyis vízmérgezést idézhetünk elő. A túlzott folyadékpótlás következménye, hogy a vérben lévő nátrium szintje a kritikus érték alá esik. A nátriumnak viszont alapvető szerepe van a szervezetben: a sejtek közötti üzenetek szállításához, illetve a sejtekben és az azok körüli folyadékmennyiség szabályozásához elengedhetetlen. Emellett karban tartja a vérnyomást és elősegíti az izmok mozgatásához szükséges jelek zavartalan terjedését. 

A tünetek:  szédülés, hányás fejfájás zavarodottság letargia kimerültség étvágytalanság érzékenység izomgyengeség, ritkábban: eszméletvesztés, kóma

Figyeljünk oda a víz pótlásán felül a megfelelő ásványi sókra is, emellett fontos, hogy a folyadék pótlása egyenletesen történjen az egész nap folyamán. A vízmérgezés tüneti következményeit a beteg nyugalomba helyezésével csökkenthetjük.

forrás:.webbeteg.hu

Szerző
Témák
víz kánikula