Ellenzéki bojkott a japán alsóházban

Publikálás dátuma
2015.07.17. 07:36
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A japán alsóház csütörtökön jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az Abe-kormányt, hogy – a második világháború óta első alkalommal – csapatokat vethet be külföldön.

A kollektív önvédelem jogáról szóló javaslat szavazásánál az ellenzéki Demokrata Párt, a szociáldemokraták és a kommunisták is kivonultak az ülésteremből, tiltakozva a békealkotmány önkényes átértelmezése miatt. A Japán Megújulás Pártja is kivonult, miután ellenjavaslatukat a kormányzó koalíció leszavazta. A parlament előtt legalább százezren tüntettek.

A törvényjavaslatot a felsőháznak még jóvá kellene hagynia, dea 60 napig nem tűzik szavazásra a kérdést, a házszabály értelmében a képviselőház egy újabb, kétharmados szavazással jóváhagyhatja. A Mainicsi című lap szerint a parlament szeptember 27-ig, egy héttel meghosszabbított ülésszakán várhatóan megszavazzák a javaslatot, egy kapcsolódó másik biztonsági törvénnyel együtt.

Szerző
Frissítve: 2015.07.16. 23:21

Katonákra lőttek Thaiföldön

Ismeretlen fegyveresek két katonával végeztek csütörtökön Thaiföld déli részén. Éppen befejezték őrjáratukat Rueso kerületben, amikor az orvlövészek rálőttek az autójukra. A holttesteket felgyújtották.

A rendőrség szerint a merénylők muszlim felkelők lehettek. Korábban aznap tíz városban is függetlenségért kampányoló transzparenseket találtak a déli országrészben. Ez a régió ad otthont a muszlim vallású maláj kisebbség nagy részének. A többségében buddhista országban évtizedek óta általánosak az ilyen vallási konfliktusok.

2004-ben új lendületet kaptak a támadások, azóta 6500 ember halt meg bombatámadásokban, lövöldözésekben és más összecsapásokban. Tavaly novemberben a kormány békefolyamatot kezdeményezett, de azóta a tárgyalások leálltak. A hatóságok szerint mostanában a támadások száma az eddigiek felére csökkent.  Legutóbb öt napja hajtottak végre merényletet a térségben, amelyben hatan haltak meg. 

Szerző

Újra megnyitnak a görög bankok

Publikálás dátuma
2015.07.17. 07:34
Jövő hétfőtől talán kisebb sorok lesznek a bankautomaták előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Ha csekély mértékben is, de emelte sürgősségi likviditási támogatását az Európai Központi Bank Görögország számára, azt követően, hogy a görög parlament az ellenzék voksaival megszavazta a hitelezőkkel kötött megállapodást. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elviekben egyetértettek abban, hogy három évig támogatják az országot.

Nagy többség elfogadta el csütörtök hajnalra virradóra a görög parlament azt a reformprogramot, amelyről hétfőn állapodtak meg az euróövezet vezetők a görög kormánnyal. A nyugdíj-, adó- és egyéb reformokat tartalmazó csomag 229 igen szavazatot kapott a 300 tagú törvényhozásban. 64 képviselő szavazott vele szemben. A kormánypárt, a baloldali radikális Sziriza képviselői közül 32-en nyomták meg a nem gombot, hat honatya pedig tartózkodott. Így a rebellis kormánypárti képviselők száma majdnem elérte a negyvenet.

Így látják Németországban
55% Merkelnek igaza van, hogy Athént az euróövezetben tartaná
31% A Grexit lett volna a legjobb megoldás
14% bizonytalan

A szavazás eredménye azt jelzi, hogy az ellenzéki Új Demokrácia (ND), a szociáldemokrata To Potami, valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) szavazatai nélkül a javaslat nem kapott volna többséget a parlamentben, s a kormánykoalíció kisebbségbe került. Papíron a Sziriza 149 képviselővel rendelkezik, koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) populista párt

13-mal. Ha ebből levonjuk a 38 lázadó képviselőt, kiderül, hogy messze nincs meg a kormányzó többség.

Nem volt hajlandó megszavazni az előterjesztést a Sziriza egy sor fontos személyisége, köztük a baloldali platformot vezető Panajotisz Lafazanisz, a parlament elnöke, Zoe Konsztantopulu, valamint Nadia Valavani, aki a szavazás előtt néhány órával mondott le a pénzügyminiszterhelyettesi posztról. Lafazanisz a voksolás után azt közölte, továbbra is támogatják a miniszterelnököt, a „memorandumot azonban nem”. Nemmel szavazott Janisz Varufakisz múlt hétfőn menesztett pénzügyminiszter is. Egyre többen látják úgy, hogy Varufakisz tárcavezetőként elszabotálta a tárgyalásokat a hitelezőkkel, s sosem akart megegyezést. A szavazáson ugyanakkor az ANEL mind a 13 képviselője az igen gombot nyomta meg.

A hajnali szavazásnak mindenesetre megvannak az első kedvező következményei. Az Európai Központi Bank bejelentette, 900 millió euróval emeli a görög bankok számára nyújtott sürgősségi likviditási támogatást. Ez ugyan nem nagy összeg, de egyes források szerint lehetővé válik, hogy hétfőtől megnyissák a bankokat. (A bankok bezárása előtt egyes napokon a pénzintézetekből kivett összeg elérte az 1 milliárd eurót.)

Mario Draghi, az EKB elnöke tegnapi sajtóértekezletén úgy foglalt állást, hogy adósságelengedésre lenne szükség Athén számára. Ezzel csatlakozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Washington, s természetesen a görög kormány véleményéhez. Az IMF szerdán úgy foglalt állást, hogy mivel a görög adósságállomány a GDP arányában megközelítheti a 200 százalékot is, ezért az adósság egy részének elengedése nélkül Athén nem tudja visszafizetni a hitelt.

Ezt a megoldást elsősorban Németország ellenzi. Az EKB elnöke azzal kapcsolatban, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azt mondta, nem hisz a hitelmegállapodásban, kijelentette, a görög kormány feladata, hogy eloszlassa a kételyeket. A CNBC egyébként úgy értesült, az IMF az adósságelengedéshez kötötte a harmadik mentőcsomagban való részvételét.

Az eurózóna pénzügyminiszterei elvi megállapodást kötöttek arról, hogy egy 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönt nyújtanak Athénnak az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM). Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.

A görög ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője, Evangelosz Meimarakisz szerint hazája számára kedvező következményekkel jár a hitelmegállapodás. Csütörtökön reggel kijelentette, hogy a törvényhozás csütörtök hajnali döntésének köszönhetően Görögország talpon marad, s ez Európának is jó hír. Számára nem jelentene megoldást az előrehozott választások kiírása, s bizalmatlansági indítványt sem kíván benyújtani a kormány ellen. Ezzel kapcsolatban előzőleg Sztavrosz Teodorakisz, a megállapodást szintén megszavazó To Potami vezetője is azt közölte, hogy pártja nem akar a kormányba kerülni, de megszavaz minden az ország megmaradását jelentő javaslatot.

Tegnap a finn parlament is áldását adta a megállapodásra. Az egyik legnagyobb akadálynak épp a helsinki törvényhozás szavazása tűnt, mert Timo Soini, a bevánsorlásellenes Igazi Finnek elnöke, külügyminiszter múlt hétvégén azzal fenyegetőzött, kilép a koalícióból, ha a kabinet megszavazza a hitelmegállapodást. Végül Soini is beadta a derekát, bár nem tagadta meg önmagát a tegnapi parlamenti szavazásnál. Mint fogalmazott, a kolera és a pestis között kell választaniuk.

Ma a német Bundestagon a sor. Bár nagy viták várhatóak, s valószínűsíthető, hogy a CDU és a CSU soraiból is lesznek ellenszavazatok, a hitelmegállapodást várhatóan nagy többséggel megy át a parlamenten.

Előrehozott választás szeptemberben?

Átfogó kormányalakítás várható a rebellis honatyák miatt, de egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot arról, hogy ezt mikor jelenthetik be. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy már csütörtökön bejelenthetik az új kabinet összetételét. Aztán az a hír terjedt el, hogy az erről szóló döntés péntekre csúszik át. Nikosz Vucisz belügyminiszter viszont tegnap azt mondta, hogy „július 22. előtt” lesz fejlemény ez ügyben. A belügyi tárcavezető azt is közölte, hogy szeptemberben vagy októberben előrehozott választást rendezhetnek.



Szerző