Sorban állás Irán portájánál

Óriási mozgolódás kezdődött a világban azután, hogy kedden bejelentették a nukleáris megállapodást Iránnal. Nyugati cégek folyamatosan veszik fel a kapcsolatot Teheránnal jelentős gazdasági megállapodások reményében. Már most látható, hogy a nukleáris kompromisszum milyen komoly hatással lesz a világ gazdaságára.

Sorban állnak a világ cégei Teherán ajtaja előtt. Ugyan még nem oldották fel az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket, ám európai és ázsiai vállalatok sora reménykedik abban, hogy több milliárd dollár értékű megállapodást köthetnek a perzsa állammal. Elsősorban az energiaszektorban érdekelt vállalatokról, olaj-, és tankercégekről van szó. Nem is csoda, hiszen a világon Irán rendelkezik a negyedik legnagyobb olajkészlettel, a gázmezők készleteinek tekintetében pedig második. Irán fontos felvevőpiac is 80 millió lakójával.

Komoly verseny alakult ki az európai autógyárak között is. Főleg a francia Peugeot és a Renault, valamint a német konkurencia, a Volkswagen és a Daimler mutat érdeklődést a perzsa piac iránt. A Peugeot van a legjobb helyzeti előnyben, mert korábban már éveken át szorosan együttműködött iráni partnerével, a Khordóval. Az Iran Khordo Dízel Vállalat látja el az iráni piacot, illetve a Közel-Kelet egy részét különféle kocsikkal.

A cég többféle járművet is gyárt, az iráni utakon nyolcvan százalékban a cég gyártmányai mennek. A vállalat évente 20 ezer járművet állít elő. A Khordóval való együttműködés tehát nagy lehetőségeket rejt magában, hiszen az a cég, amelyik bevásárolná magát a teheráni vállalatba, az egész térségben fontos szereplővé válhat.

Elsőként francia és német miniszterek kívánnak Teheránba utazni a nyugati vezetők közül. Laurent Fabius, a francia diplomácia vezetője bejelentette, hogy megbeszéléseket folytat majd Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel. „Egyszer már meghívott, de akkor nemet mondtam”. Most azonban hirtelenjében megváltozott a helyzet. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter már vasárnap népes delegáció élén utazhat a perzsa államba.

Miközben az ENSZ és az Európai Unió feloldja Irán-ellenes szankcióit, az Egyesült Államok egyelőre fenntartja korlátozásait. A kivételek persze ezúttal is csak a szabályt erősítik: az importtilalom nem vonatkozik ugyanis bizonyos élelmiszertermékekre, például a pisztáciára. Kevéssé köztudott, hogy az ehető magjáért termesztett, amúgy szinte aranyárban árult gyümölcs legnagyobb termelője Irán. Az Egyesült Államok feloldja a híres teheráni szőnyegekre vonatkozó tilalmát is. Teherán egyébként már az embargó ideje alatt is megpróbált külföldre csempészni a világ számos országában népszerű perzsa szőnyegeiből. Legfőbb felvevő piacává az Egyesült Államok mellett Japán válhat, ahol óriási az igény a szőnyegekre.

Mindezek mellett Irán a polgári repülés számára is fontos alapanyagokat készít, ami akár a Boeing és a teheráni vállalatok esetleges együttműködését is előre vetítheti. Az amerikai embargó ugyanis már ezekre az eszközökre sem terjed ki.

Arra egyelőre nem lehet számítani, hogy az amerikai cégek tömegesen jelennének majd meg Iránban. Szakértők e tekintetben nem is várnak nagy változásokat. Sok vállalat a Teheránnal szembeni büntetőintézkedések teljes feloldására vár, addig nem mernek lépni. Blaise Misztal, az amerikai Bipartisan Policy Center kutatóközpont képviselője a CNBC-nek elmondta, senki sem akar első lenni, attól tartanak, hogy még visszafordítható a szankciók feloldásának folyamata. Egyelőre az amerikai energiavállalatok és bankok is távolmaradnak Irántól. Persze nem valószínű, hogy ez sokáig így marad.

A Kreml lehet a vesztes

Londoni pénzügyi elemzők szerint az orosz gazdaság lehet a nagy vesztese annak, ha az iráni atomprogramról született megállapodás nyomán jelentős mennyiségű iráni olaj zúdul a világpiacra. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének iparági elemzői csütörtöki helyzetértékelésükben nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára az Iránnal kötött megállapodás hatására még hónapokig 60 dollár alatt marad, és akár a 2016 utáni időszakra is kitolódhat a 70 dolláros árszint elérése – jelentette az MTI.

Az RBS londoni elemzői szerint egy újabb olajársokk még tovább mélyítheti, meghosszabbíthatja az orosz recessziót. A ház jelenleg 0,5 százalékos növekedést vár az orosz gazdaságban 2016-ra, de csütörtöki értékelése szerint Oroszország jövőre is recesszióban maradhat, ha a Brent átlagára nem emelkedik 60 dollár fölé.