Megszülettek a pontos adatok a múlt szerdai vihar pusztításáról. A jelenlegi adatok alapján összesen 34 795 bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a károk értéke pedig megközelíti a 4,8 milliárd forintot. Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője lapunknak azt is elmondta, a kárbejelentések túlnyomó többsége az ingatlanokkal kapcsolatos, de 537 - casco-biztosítással rendelkező - autós is panaszt tett, mert a kidőlt fák miatt sérült meg a járművük.
A jégverés, felhőszakadás, villámcsapás, valamint a rádőléses események jelentették a fő problémát. A bejelentési roham már csillapodott, a károsultak ugyanis jellemzően a vihar utáni egy hétben fordulnak biztosítóikhoz. A MABISZ adatai szerint egyébként a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest megyéből, Fejér megyéből, Vas, valamint Veszprém megyéből érkezett, de a főváros mellett Érd, illetve Székesfehérvár volt a vihar által leginkább érintett település.
Hiába a mostani vihar komoly pusztítása, az eddigi tapasztalatok szerint - melyről szintén a MABISZ tájékoztatott - az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Erről készített statisztikájuk szerint 2010-2014-ben ezekben a hónapokban a biztosítók több mint 762 ezer kárt rendeztek, összértékük megközelítette a 60 milliárd forintot.
Az efféle természeti jelenség tehát nem ismeretlen hazánkban, hiszen minden évben felbukkan egy-két hasonló erejű zivatar. Nem árt azonban tudni, mi az oka annak, hogy hazánkból a hőséget rendre erős viharok söprik ki. „A jelenség oka, hogy a hideg és a meleg légtömegek találkozási vonalában - az időjárási frontok mentén - nagy energiák halmozódnak, amelyek hirtelen szabadulnak fel, ezzel heves viharokat kiváltva” - mondta lapunknak Horváth Ákost a Siófoki Viharjelző Obszervatórium vezetője.
Hozzátette, a múlt szerdai heves zivatar egyáltalán nem egyedi eset, az idén az Alföld középső területeire, illetve Szatmár térségére is csapott már le hasonló jelenség. S a jövőkép sem biztató: dr. Szépszó Gabriella a Klímamodellező Csoport munkatársa szerint ugyanis az OMSZ-nál alkalmazott regionális éghajlati modellek eredményei alapján a következő évtizedekben jelentősen megnövekednek majd az intenzív csapadékesemények, vagyis egyre erősebb viharok jönnek. Ez különösen ősszel a dunántúli térségben lesz számottevő – számolt be a szakember.