Vida vágja a centit?

Vida Ildikó a legkedvezőbb forgatókönyv szerint legfeljebb augusztus végégig maradhat a székében – írta a Blikk. A lap felidézte, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter után Lázár János kancelláriaminiszter is arról beszélt, személyi konzekvenciái lesznek annak, hogy az Egyesült Államok több kormánytisztviselőt – köztük Vidát – is kitiltott korrupciós vádak miatt. 

A NAV-elnök utódaként sokan emlegették a korábbi helyettesét, Kovácsics Ivánt, akit tavaly év végén indoklás nélkül mentettek fel beosztásából, de esélyesnek tartják Czinege Attilát, a NAV Észak-alföldi Regionális Főigazgatóság vezetőjét és Papp Istvánt, a dél-alföldi régió főigazgatóját is – közölte a Blikk több meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Úgy tudják, Vida Ildikóval a kormányzatból senki sem egyeztetett az ügyben. Keresték a NAV-elnököt is, de ő a menesztésével kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt. A Népszava forrásai is arról számoltak be a múlt héten, a NAV elnöke semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogy a kormányfő átalakítaná az adóhatóság szervezetét, és hogy ezzel együtt járna a mai vezetőség cseréje. Információnk szerint Vida meggyőződése továbbra is az, hogy nem az őt és vezetőtársait érintő, súlyos korrupciógyanú, az amerikai kitiltási, valamint a hazai áfacsalási botrány, hanem az tesz rosszat az adóhatóságnak, hogy Lázár János múlt csütörtökön arról beszélt, vannak információi a NAV-ot érintő esetleges személycserékről, de azokat nem oszthatja meg a nyilvánossággal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra sem árult el konkrétumokat, ahogyan Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető is csak azt ismételgette, a kormány által tervezett, új adóeljárási struktúra indokolhat személycseréket az adóhatóság élén.

Pedig Vida menesztését nem csupán az ellenzéki pártok, illetve a korrupcióellenes civil szervezetek követelik rendre, de diplomáciai értelemben is rettentő kellemetlenné vált a személye. Vida, mint ismert, Simicska Lajos, a Fidesz korábbi gazdasági háttérembere bizalmasának számít, noha egykori Bibó kollégistaként nyilvánvalóan jól ismeri a mai Fidesz vezérkarát is, többszörös adóhatósági elnökként pedig nyilván sok, akár magánadózási, akár adópolitikai információval is rendelkezhet. Ez utóbbi lehetett az oka, hogy máig nem mozdították el posztjáról az őt érintő súlyos vádak, valamint Simicska és Orbán Viktor kormányfő több mint egy éve tartó, s csaknem fél éve nyilvános háborúskodása ellenére.

Szerző

Kettészakadt ország

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:05
Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára gyerekekkel beszélget a hátrányos helyzetű
A „kellős közepén ülünk egy társadalmi tragédiának” és a kormány mismásol. Szikra Dorottya társadalomkutató lesújtó helyzetképet vázol azután, hogy a heti kormánytájékoztatón Lázár János nem tudta megmondani, hány szegény él az országban.

Durva, populista és kirekesztő a kormány retorikája a szegényekkel kapcsolatban és ennek megfelelő a szociálpolitikája is – állítja a társadalomkutató, aki szerint nem véletlen, hogy Lázár János és Giró-Szász András a heti, csütörtöki kormánytájékoztatón nem tudott választ adni arra az újságírói kérdésre, hogy hány szegény ember él az országban. Szikra Dorottya, az Akadémia tudományos főmunkatársa úgy látja, még kommunikációs panelje sincs az ország vezetőinek a válaszra, nem merik letenni a voksot egyik vagy másik ellenőrizhető adat mellett, mert pontosan tudják, mennyire rossz a helyzet. Ezért inkább mismásolnak a hasonló kérdések megválaszolásakor. Nincs ugyanis olyan számítás, ami alapján épp az az 1,9 milliós szám jönne ki, amit nagy nehezen bemondtak a csütörtöki sajtótájékoztatón. A társadalomkutató emlékeztet rá, hogy a szegénységet valóban többféle módon határozzák meg, ezek közül a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas Eurostat adatokat a KSH szolgáltatja az unió statisztikai szervezetének. 2014-ben a magyarok 31,1 százaléka számított szegénynek, vagyis legalább 3 millió ember. Nemzetközi összehasonlításért, azt kéri Szikra Dorottya, ne menjünk messzire: Szlovákiában ez az adat 19 százalék.

A társadalomtudomány ismer egy másik mutatót, ami azok arányát jelzi, akik kilenc – a normális élethez nélkülözhetetlen feltételből négyet nem tudnak teljesíteni, nem képesek például hetente kétszer húst enni, télen fűteni vagy nincs egy fillér tartalékuk sem, ha váratlan kiadással szembesülnek. Magyarországon így él a lakosság majdnem 24 százaléka – de még ez a szám is magasabb az 1,9 milliónál. Ugyanezzel a számítással a szlovákoknak már csak 10 százaléka számít szegénynek – emlékeztet a kutató, majd hozzáteszi, hogy a különbség azért rémisztő, mert még a 2000-es évek elején is jobban álltunk náluk. A harmadik ismert szegénység-számításban a fizetések átlagának 60 százalékában határozzák meg a jövedelmi szegénység határát, de ezzel a 14,6 százalékos aránnyal sem jön ki a matek. Arról pedig végképp nem mernek egyetlen szót sem szólni hivatalos fórumokon, hogy a szegénységnek kitett 6 év alatti gyermekek aránya elérte a 43 százalékot, aminél rosszabb kilátásokkal csak a bolgár és román kicsik indulnak a világban.

Az kutató bő egy évvel a szociálpolitika kormányzati kettéválasztása után rossz lépésnek minősíti a döntést, mert szerinte a szegénypolitikaként értelmezett – és a szociális államtitkársághoz tartozó - döntések valójában csak segélyezésre koncentráló szegénypolitikát takarnak, míg a családpolitikai államtitkárság, vagyis a „felelősségteljes gyermeknevelést” folytató háztartásokat támogató eszközök a jobb módban élőket segítik a boldogulásban. Végzetesen és egyre jobban kettészakad a társadalom, szavakban a családokat, valójában elsősorban a középosztálybeli egyéneket és családokat segíti kiemelten a kormány, például a személyi jövedelemadó kulcsának jövő évi 1 százalékos csökkentésével is.

A segélyezés szerinte teljesen logikátlan, és a közmunka „őrülettel” együtt azt hozta, hogy ma már a munkanélküliek 60 százaléka semmilyen ellátást nem kap, alkalmi munkákból él vagy koldul. 2008 óta nem emelkedett a családi pótlék összege, pedig már ennek az akkori reálértékre történő megemelése óriási lépés lenne, de valódi megoldást a szociálpolitikában csak az hozna, ha ismét a családok jövedelmi szintje alapján ítélnék meg az ellátásokat – véli a társadalomkutató. A kilátásokat rontja, hogy nincs olyan ellenzék, vagy más társadalmi erő, amely tenni tudna a kormányzati lépések ellen, márpedig ha a társadalom eltűri, hogy ezt tegyék vele, akkor bármekkora lehet a szegénység, nem fog történni semmi. Már egy ideje a kellős közepén ülünk egy óriási társadalmi tragédiának – hangsúlyozza Szikra Dorottya, hozzátéve, hogy a helyzet egészen addig semmit nem javul, amíg nem jelenik meg reális alternatíva a változtatásra.

Tóbiás nem akar kormányfőjelölt lenni

Egy éve vezeti a Magyar Szocialista Pártot Tóbiás József, ennek alkalmából készített interjút a politikussal az Index.

Mint Tóbiás elmondta, nincsenek miniszterelnök-jelölti ambíciói, neki az a fontos, hogy egy szakértői árnyékkormánnyal visszaadja a kormányzás hitelességét. „Világossá vált, hogy a pártot át kell alakítani, a struktúra nem alkalmas arra, hogy képes legyen visszakerülni a helyi közösségekhez, és alternatív erővé formálódjon. A párt túl zárt, túl bürokratikus volt, túl központosított volt, ráadásul fejnehéz. Bizonyos értelemben ennek szimbóluma volt a székház” – indokolta, miért hagyták el a Jókai utcai pártszékházat, amelyet értékesítenek, ha találnak rá vevőt. Az eladás után egy Horn-centert szeretnének létrehozni, amely valójában nem is székház lenne, hanem "egy hely, fórum, agora, ahol a baloldali gondolkodók, műhelyek, szervezetek, fiatalok, értelmiségiek, civilek összegyűlhetnek”. Tóbiás szerint az összes választókerületben zajlik a hálózatépítés, mert „szembe kell nézni azzal, hogy a bezárkózás vitte az MSZP-t kétszer is kétharmados vereségbe.

Azzal kapcsolatban, hogy miért áll hónapok óta tíz százalék alatt a közvélemény-kutatóknál az MSZP, azt mondta: ő nem ígérte, hogy 2015-ben váltópárttá válnak. Kritizálta Mesterházy Attila pártelnökségét, szerinte hibás volt a stratégia, hogy az ingahatás miatt a baloldal győzelmét várták 2010-ben, és elhibázottnak tartja azt is, hogy nem kezdték meg a szervezeti átalakítást korábban. „De ez nem csak az ő felelőssége, én is végigdolgoztam a parlamenti frakcióban azt a négy évet. Nem ismertük fel, hogy az alaptörvény elfogadása után megváltozott az ellenzék eszköztára”– mondta a pártelnök, aki szerint nagy tapasztalat volt, hogy az összefogósdi nem jött be 2013-ban.

A párt 2016-ban fog neki a programalkotásnak, ezt megelőzően, november 28-án már döntenek a stratégiai irányokról. Arra a kérdésre, hogy indul-e a 2016 őszi tisztújításon, így reagált: „ Az a program, amit én kínáltam tavaly decemberben, négy évre szólt. Engem nem az foglalkoztat, hogy mi lesz a tisztújításon, hanem az, hogy el kell végezni a munkát.. A miniszterelnök-jelölt személyéről előválasztással döntenek majd, addig is szakértői árnyékkormány létrehozását tervezi, „amely visszaadja a kormányzás hitelességét”.

Szerző