Pardavi Márta: ezek az emberek segítségre szorulnak

Publikálás dátuma
2015.07.20. 07:00
A Fidesz átvette, ha tetszik, lenyúlta a Jobbik évek óta hangoztatott érveit FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Olyan megkínzott, szexuálisan bántalmazott, megcsonkított emberek érkeznek százával Magyarországra, akik nem akarnak itt maradni. Jelenleg mindössze 4000-4500 menedékkérő várakozik a táborokban, így cinikus dolog azzal riogatni, hogy emiatt veszély fenyegetné a magyar társadalmat. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság elnöke nem érzi, hogy irgalmasak lennénk a menekülőkhöz, bár a miniszterelnök erről biztosította a világot. Sőt, augusztus elseje után akit lehet, kitoloncolnak majd, akár a biztos halálba.

- Magyarország mindig befogadta a menekülteket, a mi szívünkben van irgalom. Orbán Viktor több alkalommal biztosította erről a világot. Miért bírálják a kormány intézkedéseit?

- Mert a hangzatos kijelentésekkel ellentétben a gyakorlat sajnos teljesen mást mutat. Magyarország 2014-ben a döntést kiváró menedékkérők 9 százalékának adott nemzetközi védelmet, míg Szlovákia 60 százaléknak és ez az arány a többi uniós tagállamban is jóval magasabb, mint nálunk. Az irgalom láthatóan nagyon kevés emberre vonatkozott eddig, tavaly alig több mint 500 migránst fogadtunk be.

- Most sokkal többen jönnek át a zöld határon, mint korábban, az ország teherbíró képessége, anyagi lehetőségei pedig nem nagyok.

- Eddig sem volt bőkezű a menekültügyi ellátórendszer, és a most elfogadott szabályozás következtében augusztus elseje után várhatóan jóval kevesebb menedékkérő lehet majd hosszú ideig Magyarországon. Így az ellátás költségei kisebbek lesznek. Várhatóan a legtöbb ember kérelmét nem fogják érdemben vizsgálni a magyar hatóságok. Akit lehet, visszaküldenek Szerbiába, hiszen ez a kormányzat állításai szerint a biztonságos tranzitországok közé kerül. Hiába érkeznek sokan hozzánk, védelmet semmivel nem kapnak többen, mint korábban. Felesleges és cinikus azzal riogatni, hogy a magyar társadalmat veszély fenyegetné a migránsok miatt. A legtöbb ember amúgy is nagyon gyorsan tovább áll más országba. A táborok tényleg túlzsúfoltak, a körülmények romlanak, ám a magyarországi intézményekben összesen 4000-4500 menedékkérő várakozik.

- Ez is anyagi teher.

- Amihez jelentős forrásokat ad az Európai Unió. Csak ebben az évben 8 millió eurót kaptunk, tavaly nagyjából ennyit, 2,6 milliárd forintot költött az ország menekültügyre, ami a költségvetési kiadások 0,02 százaléka volt. E mellé most jogosan kérhetne újabb forrásokat az EU-tól a kormány, hiszen váratlan teherrel kell megbirkózni.

- Például településeken kívülre kell költöztetni a befogadó állomásokat. A Fidesz szerint a magyar emberek biztonsága ezt követeli.

- Működőképes megoldásokra ad pénzt az Unió. Azt viszont, hogy nagyméretű táborokat településeken kívülre költöztessenek, vagy a nagyfai átmeneti befogadó állomást bővítsék - amelyik kvázi lakatlan területen van, és így sokkal nehezebb a migránsok ellátása, lehetetlen az integráció - vélhetően az EU nem támogatja.

- Miért akarnák a magyarok a menekülteket befogadni, ha folyamatosan azt hallják, hogy a migráns terrorista, minimum sima bűnöző?

- Ezek az emberek segítségre szorulnak, és örülnek is a támogatásnak. A másik, amire vágynak, az a nyugalom. Egy szíriai család, afgán családapa vagy egy iraki tinédzser fiú biztonságot szeretne. Olyan környezetet, ahol nem fenyegetik őket terroristák, a tálibok, az ISIS vagy más etnikai csoportok. Olyan állapotokat, amelyekben nem lehetnek emberrablás áldozatai, a gyereküket sem rabolják el váltságdíjért és nem taszítják őket rabszolgasorba. Normális életet, megélhetést akarnak és azt, hogy a gyerekeiknek jobb életük legyen, mint nekik. Több mint húszéves menekültügyi tapasztalataink alapján elmondhatom, a menekültek csak csak elvétve jelentenek biztonsági kockázatot.

- Gazdasági bevándorlók vagy háborúk, kínzások elől útra kelő migránsok érkeznek hozzánk?

- Az utóbbi hónapokban legtöbben Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek. Egyedülálló férfiak és nők, gyerekek vagy családok. A legtöbbjük súlyos traumát élt át otthon és az utazásnál, így jogi értelemben is támogatásra szorul. Megkínzott, szexuálisan bántalmazott, megcsonkított emberek, akik az átélt kínokról csak nehezen beszélnek a hivatalos szervek előtt. Más kultúrából érkeztek, ezért gyakran előfordul, hogy a férfiak a női ügyintézőnek nem mondják el, hogyan kínozták meg őket, mi elől menekültek olyan messziről Európába. Sokszor nekünk kell segíteni elmagyarázni az ügyintézőnek, mi történt velük, és hogy arról miért nem beszéltek az első meghallgatáson.

- A Fidesz filozófiája szerint a hozzánk érkezők azért megélhetési bevándorlók, mert ha valóban csak a félelem űzné őket, akkor Görögországban vagy Szerbiában maradnának. Ráadásul a szerb miniszterelnök a napokban azt mondta, náluk egyre jobb a menekült ellátás.

- A miniszterelnök azt is mondta, hogy Szerbiának szinte nincsenek határai. Ez mutatja, hogy igazából nem akarnak menekülteket, ahogy a magyar kormány sem. Macedóniában és Szerbiában mások az elvárások, mert nem EU-s tagállamok. Macedóniában gyakran előfordul, hogy a rendőrök erőszakkal visszalökik a migránsokat Görögországba, vagy tanúként tartják fogva őket, azt remélve, hogy leleplezik az embercsempészeket. Menekültügyi eljárás viszont sokszor meg sem indul az esetükben. Görögországban a legtöbb esetben az utcán kell élni a migránsoknak. Afgán srácoktól tudjuk, hogy hajléktalanként tengethetik a mindennapjaikat Athénban. Szexuálisan kizsákmányolják őket, vagy arra kényszerülnek, hogy a szervezett bűnözők "kifutó fiúiként" keressék meg a megélhetésükhöz szükséges pár eurót. 14-16 éves gyerekekről beszélünk, akiknek iskolában lenne a helyük. Megfelelő menekültügyi ellátás híján viszont nagyon rossz irányba kénytelenek elindulni. Ugyanígy a nőket is rengeteg veszély fenyegeti, akik erről persze a legritkább esetben számolnak be egy idegennek. Bár Görögországnak alkalmaznia kellene az EU-s joganyagot, a gyakorlatban ezt nem teszik.

- A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai előtt ezek szerint megnyílnak ezek az emberek.

- Igen, de a kínzásokat túlélőknek egy pszichiáterekből álló kicsi civil szervezet, a Cordélia Alapítvány nyújt segítséget. Mi évente legalább ezer menedékkérőnek adunk ingyen jogi tanácsot, ügyvédi képviseletet pedig 130-150 embernek. Ennél többre sajnos az erőforrásainkból nem futja. Ehhez jelentős támogatást kapunk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától.

- Épül a kerítés, amit Önök elutasítanak. A kormány viszont azzal érvel, akinek tisztességes a szándéka, legális határátkelőn jöhet az országba.

- A kerítés alkalmatlan és teljesen felesleges is, hiszen nem fogja megállítani a migránsokat. Aki ugyanis Magyarországon menedékjogot akar kérni, annak a jövőben is biztosítani kell, hogy ezt megtegye. Elmondhassa, mit akar, azután tisztességes eljárásban szülessen erről döntés.

- Akkor is, ha a zöldhatáron lép be az országba?

- Ahhoz, hogy ezek az emberek legálisan jöhessenek hozzánk, el kellene érni, hogy a szerb hatóságok olyan mértékben működjenek együtt a magyarokkal, amire eddig nem volt példa és aminek azt hiszem a jogi alapja is kétséges. Egy szerb határőrnek ki kellene engedni a külföldit, pedig akinek nincsen jogszerű státusza, azt nem engedhetik át a határon. A menekültektől elvárni, hogy hivatalos okmányokkal, vízummal érkezzenek, életszerűtlen. Sok országban kockázatos úti okmányokat szerezni, vagy a háború közepette nem működnek a hivatalok. Útközben az embercsempészek is elveszik az igazolványokat. Nem igaz, hogy például a szíriai migránsoknak érdekükben áll eltitkolni az adataikat. Nekik az a jó, ha minél hamarabb tisztázzák magukat, mert így egyszerűbben megkaphatják a nekik járó nemzetközi védelmet.

Szerző

Elmerült egy ember a Balatonban

Elmerült egy ember a Balatonban Siófokon, valószínűleg kajakról vagy kenuról esett a vízbe - tájékoztatta a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata vasárnap este az MTI-t.

A közlemény szerint az eltűnt embert - akinek társát egy közelben tartózkodó vitorlással kimenekítették és a partra vitték - a vízi mentők estig keresték, a kutatócsoport végül felfüggesztette a munkát, mert nem tudták meghatározni, hogy hol történt a baleset.

Szerző

Elmerült egy ember a Balatonban

Elmerült egy ember a Balatonban Siófokon, valószínűleg kajakról vagy kenuról esett a vízbe - tájékoztatta a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata vasárnap este az MTI-t.

A közlemény szerint az eltűnt embert - akinek társát egy közelben tartózkodó vitorlással kimenekítették és a partra vitték - a vízi mentők estig keresték, a kutatócsoport végül felfüggesztette a munkát, mert nem tudták meghatározni, hogy hol történt a baleset.

Szerző