A kormány megvédi a tényleges életfogytiglant

A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés forma megmaradjon - jelentette ki tegnap Répássy Róbert. 

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar jogrendszer legsúlyosabb büntetési neme miatt az európai intézmények 2011 óta folyamatosan támadják Magyarországot, a kormányzat azonban állja a sarat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma. További hét ember ítélete még nem jogerős, vagyis összesen 48 embert ítéltek a magyar bírságok tényleges életfogytiglani büntetésre.

Az államtitkár úgy véli, a tényleges életfogytiglanra ítélt személyek mindegyike hidegvérű, kegyetlen gyilkos. Répássy szerint ha az európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, akkor ezeket az elkövetőket minden bizonnyal halálra ítélték volna. Nem gondolja ezt másképp a Fidesz sem. A kormánypárti frakció az államtitkár szavaira reagálva közölte: a bűnözőknek a börtönben a helyük, a visszaeső, erőszakos bűnözőknek, a gyilkosoknak és a gyerekgyilkosoknak pedig egy életre ott a helyük. "A polgári kormány szigorú büntetőpolitikája és annak legsúlyosabb büntetési formája, a tényleges életfogytiglan működik" - írták.

Emlékezetes: Magyar László - aki idős embereket kínzott meg és rabolt ki - ügyében a strasbourgi emberi jogi bíróság tavaly kimondta, hogy az emberi jogok európai egyezményébe, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, ha az életfogytiglanra ítélt nem tudhatja, mikor és milyen feltételek alapján vizsgálják felül büntetését, s hogy a feltételes szabadlábra helyezéshez milyen feltételeknek kell megfelelnie. A döntés miatt a Kúria egyik tanácsa június 11-én a Magyar-ügyben mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést, ám elrendelték, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

A Kúria nem sokkal később, július 1-jén jogegységi határozatban közölte: a strasbourgi bírósága korábbi döntései nem adnak okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata, ami az alkotmányos jogrend része. "Mindig is lesznek olyan elítéltek, akik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyüket, ehhez joguk van és a kormány erre felkészült, a kormány azonban meg fogja védeni a tényleges életfogytiglant és nem fogja hagyni, hogy a kegyetlen gyilkosok szabaduljanak" - mondta Répássy.

Bill Clinton sajnálja
Élete egyik legrosszabb döntésének nevezte Bill Clinton amerikai ex-elnök, hogy 1994-ben aláírta a "három csapás" törvényét életre hívó javaslatot. Clinton szerdán, az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért nevű polgárjogi szervezet találkozóján beszélt arról, hogy szerinte a "három csapás" csak tovább mélyítette a problémákat, valamint a börtönök túlzsúfolásához vezetett.
Barack Obama elnök pedig a héten kezdett bele az amerikai büntető igazságszolgáltatási rendszert érintő reformkezdeményezésébe, mely keretein belül csütörtökön, a hivatalban lévő amerikai elnökök közül elsőként ellátogatott egy börtönbe, ahol a fiatal, nem erőszakos bűncselekményekért elítélt emberek rács mögé zárása ellen szólalt fel. A börtönben uralkodó körülmények szemrevételezése után azt mondta:"el kell gondolkoznunk azon, hogy ez-e a legbölcsebb módja a bűnözés visszaszorításának és az egyének rehabilitációjának".

Szerző

Köszönik, elég volt

Publikálás dátuma
2015.07.20. 07:03
Kinek lesz ereje és pénze gondoskodni róluk? FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Hosszú egyeztetések után képzelhető csak el, hogy az egyházak a mainál több szociális intézményt működtessenek. Közben a kormánynak új egyházi törvényt is kellene alkotnia.

Nem tolonganak a hazai történelmi egyházak, hogy a meglévők mellé új szociális intézményeket vegyenek át az államtól és ennek vélhetően nem csak anyagi okai vannak. Legutóbb Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára beszélt arról egy konferencián, hogy tavaly nyár óta szociális ügyekben kéthavonta több munkacsoportban egyeztetnek az egyházakkal a szociális gondoskodásban vállalt egyházi feladatokról. A Népszabadság pedig néhány hete arról számolt be, hogy a kormány szeretné átadni a ma még fenntartásában lévő szociális intézményeit az egyházaknak. Amikor az átadás részleteiről próbáltunk érdeklődni az államtitkárságon, mindössze annyit tudtunk meg, hogy az előkészítés nagyon hosszúnak ígérkezik, mert egységes – valamennyi egyháznak és egyházi vezetőnek tetsző - megállapodást nem sikerült kötni, így most egyenként folytatják az egyeztetéseket.

Tavaly decemberben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtótájékoztatóján derült ki, hogy a kormány az intézmények átadásával próbál megszabadulni a fenntartói feladatoktól, csakhogy akkor Erdő Péter súlyosan aggályosnak nevezte ezt a szándékot. A bíboros, esztergom–budapesti érsek emlékeztetett rá, hogy eddig csak olyan intézményeket kaptak vissza, amelyeket elvettek az egyháztól a kommunizmus éveiben, és szólt arról is, hogy ellenkezik az állam világnézeti semlegességével, ha „a kormány vagy az önkormányzatok általuk meghatározott egyháznak adják át intézményeiket, ez esetben ugyanis az ő döntésük szabja meg, hogy milyen vallási környezetben kénytelenek az emberek igénybe venni valamilyen szociális szolgáltatást”. Ezek után nem véletlen, hogy a Népszava által megkeresett egyházi vezetők közül a katolikus egyház köréből csak a bővítést egyértelműen elutasító válaszokat kaptunk. Olyanokat például, hogy „az Egri Főegyházmegye terveiben nem szerepel szociális intézmények átvétele”, vagy „a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a legjobb szándék mellett sem tud átvenni jelenleg állami fenntartásban működő szociális intézményt”.

A református egyház köreiből nem kaptunk érdemi információt, de több forrásunk szerint ők nem nagyon tudnak ellenkezni, hiszen az Emmi vezetői közül többen is kötődnek az egyházhoz: a miniszter Balog Zoltán református lelkész, míg Czibere Károly szociális államtitkár a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájából érkezett a minisztériumba és oda is szeretne majd visszatérni, ha a politikának már nem lesz rá szüksége. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai és szociális munkájáért felelős vezetője, egyben az északi egyházkerület püspöke érdeklődésünkre azt válaszolta: „Véleményünk szerint minden magyarországi közösség a saját lehetőségeihez, tapasztalatához mérten vállalt eddig is szerepet a szociális ellátó intézmények működésében, és nagy valószínűséggel felelősen ezt teszi majd a jövőben is. Az Evangélikus Diakónia által jelenleg működtetett csaknem negyven intézményre a szeretetteljes gondoskodás mellett az egységesen magas színvonalú szakmai munka és tisztességes gazdálkodás jellemző. Amennyiben ezt biztosítottnak látjuk – mind a meglévő, mind pedig a későbbiekben esetlegesen átvételre kerülő intézmények esetében -, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyitott az együttműködésre a szociális terület szakmai kérdéseit illetően.”

Nyitottságot jelez a további egyeztetésekre a Görögkatolikus Egyház válasza is: „Természetesen a Miskolci Egyházmegye is feladatának tekinti a rászorulókkal való törődést. A szociálisan rászorulók száma igényli az intézményi keretek bővítését. Erre vonatkozóan az egyházmegyének is vannak további tervei, melyek megvalósításának feltételei és lehetőségei még sok egyeztetést kívánnak meg.” A válaszadó Miskolci Egyházmegye egyébként az egyetlen az országban, amely a megye teljes nevelőszülői hálózatának működtetését átvette az államtól 2014-ben. „A Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény a térségben 11 lakásotthont irányít, ezek mellett a nevelőszülői feladatok ellátása is a tevékenységükhöz tartozik”.

A Mazsihisz szociális intézményeiben ma háromezer emberről gondoskodnak: kerestük őket is, de elérhetetlenek voltak.

A szociális államtitkárság tárgyalásait nehezíti, hogy közben tart a háttérmunka az új egyházi törvény elkészítésére, hiszen a mindössze 14 hazai egyházat elismerő 2011-ben elfogadott jogszabályt sikerrel támadták meg a hivatalos egyházi státusból kirekesztett kisegyházak az Alkotmánybíróság előtt, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságán is. A kérdés egyáltalán nem mellékes, hiszen ezek az egyházak is kiemelkedő feladatként kezelik a szociális gondoskodásban való részvételt, csak az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 23 szociális intézményt működtet. Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben kapott megbízást egy új egyházi törvény kidolgozására, de azóta nincs hír arról, hogy meddig jutottak a munkában.

Pardavi Márta: ezek az emberek segítségre szorulnak

Publikálás dátuma
2015.07.20. 07:00
A Fidesz átvette, ha tetszik, lenyúlta a Jobbik évek óta hangoztatott érveit FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Olyan megkínzott, szexuálisan bántalmazott, megcsonkított emberek érkeznek százával Magyarországra, akik nem akarnak itt maradni. Jelenleg mindössze 4000-4500 menedékkérő várakozik a táborokban, így cinikus dolog azzal riogatni, hogy emiatt veszély fenyegetné a magyar társadalmat. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság elnöke nem érzi, hogy irgalmasak lennénk a menekülőkhöz, bár a miniszterelnök erről biztosította a világot. Sőt, augusztus elseje után akit lehet, kitoloncolnak majd, akár a biztos halálba.

- Magyarország mindig befogadta a menekülteket, a mi szívünkben van irgalom. Orbán Viktor több alkalommal biztosította erről a világot. Miért bírálják a kormány intézkedéseit?

- Mert a hangzatos kijelentésekkel ellentétben a gyakorlat sajnos teljesen mást mutat. Magyarország 2014-ben a döntést kiváró menedékkérők 9 százalékának adott nemzetközi védelmet, míg Szlovákia 60 százaléknak és ez az arány a többi uniós tagállamban is jóval magasabb, mint nálunk. Az irgalom láthatóan nagyon kevés emberre vonatkozott eddig, tavaly alig több mint 500 migránst fogadtunk be.

- Most sokkal többen jönnek át a zöld határon, mint korábban, az ország teherbíró képessége, anyagi lehetőségei pedig nem nagyok.

- Eddig sem volt bőkezű a menekültügyi ellátórendszer, és a most elfogadott szabályozás következtében augusztus elseje után várhatóan jóval kevesebb menedékkérő lehet majd hosszú ideig Magyarországon. Így az ellátás költségei kisebbek lesznek. Várhatóan a legtöbb ember kérelmét nem fogják érdemben vizsgálni a magyar hatóságok. Akit lehet, visszaküldenek Szerbiába, hiszen ez a kormányzat állításai szerint a biztonságos tranzitországok közé kerül. Hiába érkeznek sokan hozzánk, védelmet semmivel nem kapnak többen, mint korábban. Felesleges és cinikus azzal riogatni, hogy a magyar társadalmat veszély fenyegetné a migránsok miatt. A legtöbb ember amúgy is nagyon gyorsan tovább áll más országba. A táborok tényleg túlzsúfoltak, a körülmények romlanak, ám a magyarországi intézményekben összesen 4000-4500 menedékkérő várakozik.

- Ez is anyagi teher.

- Amihez jelentős forrásokat ad az Európai Unió. Csak ebben az évben 8 millió eurót kaptunk, tavaly nagyjából ennyit, 2,6 milliárd forintot költött az ország menekültügyre, ami a költségvetési kiadások 0,02 százaléka volt. E mellé most jogosan kérhetne újabb forrásokat az EU-tól a kormány, hiszen váratlan teherrel kell megbirkózni.

- Például településeken kívülre kell költöztetni a befogadó állomásokat. A Fidesz szerint a magyar emberek biztonsága ezt követeli.

- Működőképes megoldásokra ad pénzt az Unió. Azt viszont, hogy nagyméretű táborokat településeken kívülre költöztessenek, vagy a nagyfai átmeneti befogadó állomást bővítsék - amelyik kvázi lakatlan területen van, és így sokkal nehezebb a migránsok ellátása, lehetetlen az integráció - vélhetően az EU nem támogatja.

- Miért akarnák a magyarok a menekülteket befogadni, ha folyamatosan azt hallják, hogy a migráns terrorista, minimum sima bűnöző?

- Ezek az emberek segítségre szorulnak, és örülnek is a támogatásnak. A másik, amire vágynak, az a nyugalom. Egy szíriai család, afgán családapa vagy egy iraki tinédzser fiú biztonságot szeretne. Olyan környezetet, ahol nem fenyegetik őket terroristák, a tálibok, az ISIS vagy más etnikai csoportok. Olyan állapotokat, amelyekben nem lehetnek emberrablás áldozatai, a gyereküket sem rabolják el váltságdíjért és nem taszítják őket rabszolgasorba. Normális életet, megélhetést akarnak és azt, hogy a gyerekeiknek jobb életük legyen, mint nekik. Több mint húszéves menekültügyi tapasztalataink alapján elmondhatom, a menekültek csak csak elvétve jelentenek biztonsági kockázatot.

- Gazdasági bevándorlók vagy háborúk, kínzások elől útra kelő migránsok érkeznek hozzánk?

- Az utóbbi hónapokban legtöbben Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek. Egyedülálló férfiak és nők, gyerekek vagy családok. A legtöbbjük súlyos traumát élt át otthon és az utazásnál, így jogi értelemben is támogatásra szorul. Megkínzott, szexuálisan bántalmazott, megcsonkított emberek, akik az átélt kínokról csak nehezen beszélnek a hivatalos szervek előtt. Más kultúrából érkeztek, ezért gyakran előfordul, hogy a férfiak a női ügyintézőnek nem mondják el, hogyan kínozták meg őket, mi elől menekültek olyan messziről Európába. Sokszor nekünk kell segíteni elmagyarázni az ügyintézőnek, mi történt velük, és hogy arról miért nem beszéltek az első meghallgatáson.

- A Fidesz filozófiája szerint a hozzánk érkezők azért megélhetési bevándorlók, mert ha valóban csak a félelem űzné őket, akkor Görögországban vagy Szerbiában maradnának. Ráadásul a szerb miniszterelnök a napokban azt mondta, náluk egyre jobb a menekült ellátás.

- A miniszterelnök azt is mondta, hogy Szerbiának szinte nincsenek határai. Ez mutatja, hogy igazából nem akarnak menekülteket, ahogy a magyar kormány sem. Macedóniában és Szerbiában mások az elvárások, mert nem EU-s tagállamok. Macedóniában gyakran előfordul, hogy a rendőrök erőszakkal visszalökik a migránsokat Görögországba, vagy tanúként tartják fogva őket, azt remélve, hogy leleplezik az embercsempészeket. Menekültügyi eljárás viszont sokszor meg sem indul az esetükben. Görögországban a legtöbb esetben az utcán kell élni a migránsoknak. Afgán srácoktól tudjuk, hogy hajléktalanként tengethetik a mindennapjaikat Athénban. Szexuálisan kizsákmányolják őket, vagy arra kényszerülnek, hogy a szervezett bűnözők "kifutó fiúiként" keressék meg a megélhetésükhöz szükséges pár eurót. 14-16 éves gyerekekről beszélünk, akiknek iskolában lenne a helyük. Megfelelő menekültügyi ellátás híján viszont nagyon rossz irányba kénytelenek elindulni. Ugyanígy a nőket is rengeteg veszély fenyegeti, akik erről persze a legritkább esetben számolnak be egy idegennek. Bár Görögországnak alkalmaznia kellene az EU-s joganyagot, a gyakorlatban ezt nem teszik.

- A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai előtt ezek szerint megnyílnak ezek az emberek.

- Igen, de a kínzásokat túlélőknek egy pszichiáterekből álló kicsi civil szervezet, a Cordélia Alapítvány nyújt segítséget. Mi évente legalább ezer menedékkérőnek adunk ingyen jogi tanácsot, ügyvédi képviseletet pedig 130-150 embernek. Ennél többre sajnos az erőforrásainkból nem futja. Ehhez jelentős támogatást kapunk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától.

- Épül a kerítés, amit Önök elutasítanak. A kormány viszont azzal érvel, akinek tisztességes a szándéka, legális határátkelőn jöhet az országba.

- A kerítés alkalmatlan és teljesen felesleges is, hiszen nem fogja megállítani a migránsokat. Aki ugyanis Magyarországon menedékjogot akar kérni, annak a jövőben is biztosítani kell, hogy ezt megtegye. Elmondhassa, mit akar, azután tisztességes eljárásban szülessen erről döntés.

- Akkor is, ha a zöldhatáron lép be az országba?

- Ahhoz, hogy ezek az emberek legálisan jöhessenek hozzánk, el kellene érni, hogy a szerb hatóságok olyan mértékben működjenek együtt a magyarokkal, amire eddig nem volt példa és aminek azt hiszem a jogi alapja is kétséges. Egy szerb határőrnek ki kellene engedni a külföldit, pedig akinek nincsen jogszerű státusza, azt nem engedhetik át a határon. A menekültektől elvárni, hogy hivatalos okmányokkal, vízummal érkezzenek, életszerűtlen. Sok országban kockázatos úti okmányokat szerezni, vagy a háború közepette nem működnek a hivatalok. Útközben az embercsempészek is elveszik az igazolványokat. Nem igaz, hogy például a szíriai migránsoknak érdekükben áll eltitkolni az adataikat. Nekik az a jó, ha minél hamarabb tisztázzák magukat, mert így egyszerűbben megkaphatják a nekik járó nemzetközi védelmet.

Szerző