A kormány megvédi a tényleges életfogytiglant

A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés forma megmaradjon - jelentette ki tegnap Répássy Róbert.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a magyar jogrendszer legsúlyosabb büntetési neme miatt az európai intézmények 2011 óta folyamatosan támadják Magyarországot, a kormányzat azonban állja a sarat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma. További hét ember ítélete még nem jogerős, vagyis összesen 48 embert ítéltek a magyar bírságok tényleges életfogytiglani büntetésre.

Az államtitkár úgy véli, a tényleges életfogytiglanra ítélt személyek mindegyike hidegvérű, kegyetlen gyilkos. Répássy szerint ha az európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, akkor ezeket az elkövetőket minden bizonnyal halálra ítélték volna. Nem gondolja ezt másképp a Fidesz sem. A kormánypárti frakció az államtitkár szavaira reagálva közölte: a bűnözőknek a börtönben a helyük, a visszaeső, erőszakos bűnözőknek, a gyilkosoknak és a gyerekgyilkosoknak pedig egy életre ott a helyük. "A polgári kormány szigorú büntetőpolitikája és annak legsúlyosabb büntetési formája, a tényleges életfogytiglan működik" - írták.

Emlékezetes: Magyar László - aki idős embereket kínzott meg és rabolt ki - ügyében a strasbourgi emberi jogi bíróság tavaly kimondta, hogy az emberi jogok európai egyezményébe, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, ha az életfogytiglanra ítélt nem tudhatja, mikor és milyen feltételek alapján vizsgálják felül büntetését, s hogy a feltételes szabadlábra helyezéshez milyen feltételeknek kell megfelelnie. A döntés miatt a Kúria egyik tanácsa június 11-én a Magyar-ügyben mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést, ám elrendelték, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

A Kúria nem sokkal később, július 1-jén jogegységi határozatban közölte: a strasbourgi bírósága korábbi döntései nem adnak okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata, ami az alkotmányos jogrend része. "Mindig is lesznek olyan elítéltek, akik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyüket, ehhez joguk van és a kormány erre felkészült, a kormány azonban meg fogja védeni a tényleges életfogytiglant és nem fogja hagyni, hogy a kegyetlen gyilkosok szabaduljanak" - mondta Répássy.

Bill Clinton sajnálja

Élete egyik legrosszabb döntésének nevezte Bill Clinton amerikai ex-elnök, hogy 1994-ben aláírta a "három csapás" törvényét életre hívó javaslatot. Clinton szerdán, az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért nevű polgárjogi szervezet találkozóján beszélt arról, hogy szerinte a "három csapás" csak tovább mélyítette a problémákat, valamint a börtönök túlzsúfolásához vezetett.

Barack Obama elnök pedig a héten kezdett bele az amerikai büntető igazságszolgáltatási rendszert érintő reformkezdeményezésébe, mely keretein belül csütörtökön, a hivatalban lévő amerikai elnökök közül elsőként ellátogatott egy börtönbe, ahol a fiatal, nem erőszakos bűncselekményekért elítélt emberek rács mögé zárása ellen szólalt fel. A börtönben uralkodó körülmények szemrevételezése után azt mondta:"el kell gondolkoznunk azon, hogy ez-e a legbölcsebb módja a bűnözés visszaszorításának és az egyének rehabilitációjának".