Elkerülik a macedóniai polgárháborút

Publikálás dátuma
2015.07.20. 07:39
Nikola Gruevszki megosztó személyiség, de nemrég még vidáman tárgyalt Angela Merkellel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hónapok óta tartó, már-már polgárháborút idéző belpolitikai válság zárult le múlt héten Macedóniában az Európai Unió közvetítésével. A négy parlamenti párt megállapodott arról, hogy januárban lemond Nikola Gruevszki kormányfő, jövő áprilisban előrehozott választást rendeznek, s ez év októberétől párthoz nem kötődő személyiséget jelölhetnek a belügyi tárca élére. Az ügyészség szintén októbertől vizsgálja majd a tömeges lehallgatások ügyét, amelyek mögött a kormányzat állhat.

Happy end Macedóniában? A jelek szerint sikerült pontot tenni a rendkívül súlyos belpolitikai válság végére. A megállapodás az Európai Unió segítségével, Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztos révén jöhetett létre. Az már más kérdés, hogy a társadalom megosztottságának sikerül-e néhány hét vagy hónap alatt véget vetni.

A válság kulcsszereplője Nikola Gruevszki. A miniszterelnök megosztó személyiség, aki megannyi támadás kereszttüzébe került az elmúlt időszakban. Ugyan jelentős fejlesztéseket vitt véghez a fővárosban, Szkopjéban, ám sokan azzal a váddal illetik, hogy megalomániás, a nacionalizmust szító projektekre költi az állam pénzét. A városban két év óta 30 méter magas, Nagy Sándort ábrázoló szobor tekint a városra. A valóban impozáns mű potom 10,5 millió euróba került.

Athén szerint csak azért építették, hogy a görögöket bosszantsák. Görögország ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy a macedónoknak semmi közük Nagy Sándor makedónjaihoz. A Vardar-folyó másik partján II. Fülöpnek, Nagy Sándor apjának szintén termetes szobra áll.

A miniszterelnök által fémjelzett kormánypárt, a jobboldali VMRO-DPMNE több száz millió eurót költött a nagyszabású tervek megvalósítására. A megbízásokat olyan cégek kapták, amelyek közismerten közel állnak a kormányhoz. A sajtó azonban nem tiltakozott, a lapok nagy része ugyanis szintén a kabinet befolyása alatt áll. Az elmúlt években olyanra is volt példa, hogy a kormánnyal szemben kritikus újságírókat valamilyen magyarázattal letartóztattak.

Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezi ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva. Több ellenzéki párt tiltakozásul kivonult a parlamentből.

Az állami médiából ugyan az derül ki, milyen csodálatos a helyzet Macedóniában, s dicshimnuszok hangzanak el a kormány újabb és újabb nagyszerű sikereiről, a gazdasági helyzet azonban messze nem ilyen fényes. A munkanélküliség Európában itt az egyik legmagasabb. Azok sem élnek azonban sokkal jobban, akiknek van munkájuk: örülhetnek, ha a fizetésük kitart a következő hónapig. A kórházak, illetve oktatási intézmények állapota siralmas, nekik már nem jut a pompából.

A kormány mindenre ráteszi a kezét, amit csak elér. Gruevszki 2006 augusztusa óta folyamatosan irányítja az országot. Sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt.

Februárban aztán Zoran Zaev, a Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) elnöke, azzal vádolta meg Grujevszkit, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Azt közölte, hogy a miniszterelnök és a hírszerzés vezetője, Szaso Mijalkov irányították az aknamunkát (utóbbi már időközben lemondott). Az ellenzéki vezető szerint „legalább” négy éven keresztül összesen 20 ezer embert hallgattak le. Mint mondta, ilyen kiterjedt lehallgatást csak a hivatalos hírszerzés szervezhet meg.

Később újabb bizonyítékokat tárt elő sajtóértekezletén a szocialisták vezetője. Egy dossziét lobogtatva azt közölte, igazolni tudja, a kormányzat rendszeresen nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, s az egyes ítélethozatalok előtt egyeztet a bírákkal. Öt hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Az egyiken a kormányfőhelyettes hangja hallható, aki bírói kinevezésekről, illetve bírósági eljárások lezárásának módjáról beszélt. Zaev azt közölte, ez azt bizonyítja, hogy a törvényhozói és a bírói hatalom nem működik egymástól függetlenül a balkáni országban.

Zaev további néhány héttel később több olyan felvételt tett közzé, amelyekből az is erőteljesen valószínűsíthető, hogy a kormány valóban csalt a parlamenti választások során. A kormány erre úgy reagált, hogy a hangfelvételeket „külföldi titkosszolgálat” vette fel, s semmi törvénytelenséget sem bizonyítanak. Szkopje tavasszal felvonulási tereppé vált. Hol az ellenzék, hol a kormánypárt hívei vonultak az utcára. Miután polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, az EU is bekapcsolódott a rendezésbe, visszafogottságra intve a feleket.

A válság május elején hágott tetőfokára, amikor 8-án és 9-én véres összecsapások törtek ki az ország északi részén található, s a koszovói határhoz közel eső Kumanovóban. 22 személy vesztette életét, köztük nyolc rendőr, több mint harmincan megsérültek. Koszovói albánok szivárogtak át az országba, s intéztek támadást a település ellen. Akár nagyobb vérengzés is kialakulhatott volna, hiszen Macedóniában 25-30 százalékos az albánok aránya, s egyszer már 2001-ben polgárháború szélére sodródott az ország az albán-macedón konfliktusok miatt. Ennek alapja az volt, hogy az 1999-es koszovói háború idején 230 ezer albán menekült Macedóniába. Az ellenségeskedést az Ohridi Egyezmény zárta le, amely kiterjedtebb jogköröket biztosított az albán kisebbség számára.

Nikola Gruevszki akkor azt állította, májusban a rendőrök „tömegmészárlást” akadályoztak meg a rendőrök, mert a fegyveresek „bevásárló központokat” akartak megtámadni. A kormányzati sajtó az ellenzéket, és „külföldi hatalmakat” gyanított a háttérben. Az ellenzék szerint ugyanakkor a kormány tudatosan generál feszültséget a macedón és az albán lakosság között, mert el akarja terelni a figyelmet a belpolitikai botrányokról. Oroszország is bekapcsolódott a vitába azt közölve, hogy az Egyesült Államok bérelhette fel a koszovói albánokat, mert meg akarja akadályozni a Török Áramlat gázvezeték felépítését, amely a balkáni országon is áthaladna.

Június elején úgy látszott, hogy az EU közvetítése sikerrel járhat, s sikerül megállapodni az idő előtti voksolásról. Az újabb, június 11-én megtartott egyeztetést azonban nem koronázta siker, s egyre valószínűbbnek tűnt, hogy képtelen a kompromisszumra a kormány és az ellenzék.

Ezért is komoly fegyvertény, hogy múlt héten sikerült megállapodni a válságból kivezető megoldásról. Johannes Hahn bővítési biztos jelentette be, hogy a pártok, a Gruevszki által fémjelzett VMRO-DPMNE, Zaev szociáldemokratái, valamint a két albán tömörülés, az Ali Ahmeti által vezetett DUI, illetve Menduh Thaci DPA-ja megegyeztek az idő előtti voksolás részleteiben.

A kompromisszum értelmében az előrehozott választást 2016. április 24-én rendezik meg. Előtte azonban száz nappal, 2016. január 15-től azonban ideiglenes kormányt hoznak létre, amelynek élén már nem Gruevszki áll. Októbertől a szociáldemokraták javasolhatnak jelöltet a belügyi tárca élére, erről a kormány két tömörülésével, a VMRO-DPMNE-vel és a DUI-val folytathat konzultációkat. A pártonkívüli jelölt a választásig hivatalban marad. Így akarják elkerülni, hogy az idő előtti választást követően bármely párt csalást emlegessen.

Ami a szociáldemokraták számára nagyon fontos fegyvertény, hogy várhatóan szeptember 15-én különleges ügyészt választanak meg, akinek a lehallgatási botrányt kell feltárnia. Az ügyésznek át kell adni minden dokumentumot, s biztosítani kell független működését. A megállapodás arról is szól, hogy szeptember elejétől a szociáldemokraták visszatérnek a parlamentbe, melynek munkáját körülbelül egy éve bojkottálják. Kérdés, hogy a megegyezés pontjait tényleg sikerül-e átültetni a gyakorlatba.

Szerző
Frissítve: 2015.07.19. 23:28

Banknyitás kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2015.07.20. 07:32
Athénban próbálják eltüntetni a múlt heti tüntetések nyomait, a bankautomatáknál pedig megszűnt a sorállás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Athénban megerősítették, hogy ma megnyitnak a görög pénzintézetek, több korlátozás azonban érvényben marad. A heti készpénzfelvételi limit nem változik. A pénzintézetek megnyitására azért is szükség van, mert a görög gazdaság több milliárd eurót vesztett a bankok kényszerű zárva tartásával.

Az athéni kormány azt reméli, hogy a bizalom lassan helyreáll a pénzintézetek iránt azután, hogy múlt héten elvi megállapodás született az euróövezet vezetőivel a hitelprogramról, s csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, 900 millió euróval emelik az Athén számára nyújtott sürgősségi likviditási támogatást.

A bankok mielőbbi megnyitására azért is szükség lenne, mert a zárva tartás összesen körülbelül 3 milliárd eurós veszteséget okozott a görög gazdaságnak – írta a Kathimerini című lap. A kereskedelem június 29 óta lényegében megbénult, több kis- és középvállalat kényszerszabadságra küldte dolgozóit. A lap azt is közölte, hogy a görög export összesen hozzávetőleg 1,8 milliárd eurótól esett el.

Nem minden korlátozást oldanak fel. A napi 60 eurós felvételi limitet eltörlik ugyan, de hetente nem lehet felvenni 420 eurónál többet, vagyis egy hétre lebontva a felvétel felső határa nem változik.

A görög gazdaság normalizálását segítheti elő, hogy Görögország ma pénzhez jut: 7,16 milliárd eurós áthidaló támogatást kap az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus alapjából. Igaz, ebből azonnal 4,2 milliárdot vissza kell fizetnie az EKB-nak.

Szombaton beiktatták a görög kormány új minisztereit. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azoktól a tárcavezetőitől vált meg, akik a hitelmegállapodás legkeményebb ellenzői voltak. Az új miniszterek ugyan kevésbé tűnnek radikálisnak, de velük sem lesz sokkal könnyebb dolga az euróövezet többi országának. Jeorjiosz Katrugalosz új munkaügyi miniszter szintén kemény tárgyalásokat vetített előre. „Nem az a célunk, hogy egyszerűen mindent megvalósítsunk, amit követelnek tőlünk, hanem minden feltételért keményen harcolunk majd” – fejtette ki. Mint mondta, megpróbálják kompenzálni a szegényeket és a középrétegeket.

Távozott a kormányból a hitelmegállapodást leghevesebben ellenző Panajotisz Lafazanisz, aki a Sziriza baloldali platformjának szószólója volt. Az eddig általa vezetett energetikai tárcát Ciprasz egyik bizalmasa, Panosz Szkurletisz vette át.

Ősszel előrehozott választást rendezhetnek az országban. Ciprasz, aki továbbra is hazája legnépszerűbb politikusa, így megszabadulhatna a Sziriza legradikálisabb honatyáitól, de biztosítaná a parlamentben a kormányzó többséget. Pártjában ráadásul újabb komoly viták várhatóak, hiszen július 22-ig újabb reformcsomagot kell megszavaznia az athéni parlamentnek. Már a hitelmegállapodásról szóló előző javaslat is csak az ellenzék voksainak köszönhetően ment át a parlamenten.

Egy felmérés szerint ha most rendeznének választást, a Sziriza 42,5 százalékot kapna, az ellenzéki Új Demokrácia (ND) 21,5 százalékos eredményt érne el. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja az új hitelmegállapodást, ha ez Görögországnak az euróövezetben maradását eredményezi.

„Szabadesésben” a Podemos

A görög válság után rohamosan csökken a Szirizához hasonló ideológiát valló spanyol baloldali radikális populista párt, a Podemos népszerűsége. A Simple Lógica iroda felmérése szerint már csak 14,9 százalék voksolna rá, ez egy hónap alatt több mint nyolc százalékos visszaesést jelent. A legnépszerűbb spanyol tömörülés továbbra is a jobboldali Néppárt 26,2 százalékkal, második helyen állnak a szocialisták 23,1 százalékkal, 18,4 százalék voksolna a „polgári Spanyolországot” követelő Ciudadanosra, s csak negyedik a Podemos.



Szerző

Banknyitás kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2015.07.20. 07:32
Athénban próbálják eltüntetni a múlt heti tüntetések nyomait, a bankautomatáknál pedig megszűnt a sorállás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Athénban megerősítették, hogy ma megnyitnak a görög pénzintézetek, több korlátozás azonban érvényben marad. A heti készpénzfelvételi limit nem változik. A pénzintézetek megnyitására azért is szükség van, mert a görög gazdaság több milliárd eurót vesztett a bankok kényszerű zárva tartásával.

Az athéni kormány azt reméli, hogy a bizalom lassan helyreáll a pénzintézetek iránt azután, hogy múlt héten elvi megállapodás született az euróövezet vezetőivel a hitelprogramról, s csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, 900 millió euróval emelik az Athén számára nyújtott sürgősségi likviditási támogatást.

A bankok mielőbbi megnyitására azért is szükség lenne, mert a zárva tartás összesen körülbelül 3 milliárd eurós veszteséget okozott a görög gazdaságnak – írta a Kathimerini című lap. A kereskedelem június 29 óta lényegében megbénult, több kis- és középvállalat kényszerszabadságra küldte dolgozóit. A lap azt is közölte, hogy a görög export összesen hozzávetőleg 1,8 milliárd eurótól esett el.

Nem minden korlátozást oldanak fel. A napi 60 eurós felvételi limitet eltörlik ugyan, de hetente nem lehet felvenni 420 eurónál többet, vagyis egy hétre lebontva a felvétel felső határa nem változik.

A görög gazdaság normalizálását segítheti elő, hogy Görögország ma pénzhez jut: 7,16 milliárd eurós áthidaló támogatást kap az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus alapjából. Igaz, ebből azonnal 4,2 milliárdot vissza kell fizetnie az EKB-nak.

Szombaton beiktatták a görög kormány új minisztereit. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azoktól a tárcavezetőitől vált meg, akik a hitelmegállapodás legkeményebb ellenzői voltak. Az új miniszterek ugyan kevésbé tűnnek radikálisnak, de velük sem lesz sokkal könnyebb dolga az euróövezet többi országának. Jeorjiosz Katrugalosz új munkaügyi miniszter szintén kemény tárgyalásokat vetített előre. „Nem az a célunk, hogy egyszerűen mindent megvalósítsunk, amit követelnek tőlünk, hanem minden feltételért keményen harcolunk majd” – fejtette ki. Mint mondta, megpróbálják kompenzálni a szegényeket és a középrétegeket.

Távozott a kormányból a hitelmegállapodást leghevesebben ellenző Panajotisz Lafazanisz, aki a Sziriza baloldali platformjának szószólója volt. Az eddig általa vezetett energetikai tárcát Ciprasz egyik bizalmasa, Panosz Szkurletisz vette át.

Ősszel előrehozott választást rendezhetnek az országban. Ciprasz, aki továbbra is hazája legnépszerűbb politikusa, így megszabadulhatna a Sziriza legradikálisabb honatyáitól, de biztosítaná a parlamentben a kormányzó többséget. Pártjában ráadásul újabb komoly viták várhatóak, hiszen július 22-ig újabb reformcsomagot kell megszavaznia az athéni parlamentnek. Már a hitelmegállapodásról szóló előző javaslat is csak az ellenzék voksainak köszönhetően ment át a parlamenten.

Egy felmérés szerint ha most rendeznének választást, a Sziriza 42,5 százalékot kapna, az ellenzéki Új Demokrácia (ND) 21,5 százalékos eredményt érne el. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja az új hitelmegállapodást, ha ez Görögországnak az euróövezetben maradását eredményezi.

„Szabadesésben” a Podemos

A görög válság után rohamosan csökken a Szirizához hasonló ideológiát valló spanyol baloldali radikális populista párt, a Podemos népszerűsége. A Simple Lógica iroda felmérése szerint már csak 14,9 százalék voksolna rá, ez egy hónap alatt több mint nyolc százalékos visszaesést jelent. A legnépszerűbb spanyol tömörülés továbbra is a jobboldali Néppárt 26,2 százalékkal, második helyen állnak a szocialisták 23,1 százalékkal, 18,4 százalék voksolna a „polgári Spanyolországot” követelő Ciudadanosra, s csak negyedik a Podemos.



Szerző