Finnországban egyelőre nem lesz atomerőmű

Könnyen elképzelhető, hogy Finnországnak fel kell adnia atomerőmű építési terveit. A helsinki kormány ugyanis felfüggesztette a Pyhäjoki nevű településnél építendő objektummal kapcsolatos terveit, mert meglehetősen kétes annak a konzorciumnak a háttere, amely az erőművet emelné. 

A kabinet azt követeli „a köz érdekében”, hogy a projekt 60 százalékát finn és uniós befektetők állják. A Roszatom orosz vállalat részesedése 34 százalék lenne, de a teljes berendezést szállíthatná. Egy nyomottvizes technológián alapuló AES-2006 típusú reaktorról van szó.

Az építési engedély megadása előtt nem sokkal a Fennovoima konzorcium bejelentette, hogy beszállna egy horvát befektető 9 százalékos részesedéssel. Bér uniós cégről lenne szó, több találgatás látott napvilágot arról, hogy a Migrit Solarna Energija valójában orosz hátterű vállalat. A Migrit Horvátországban egy napenergia-erőművet működtet, tavaly 20 ezer eurós nyereségre tett szert. Feltételezések szerint a Migrit az Inteco orosz építési vállalattal áll szoros kapcsolatban, s a vállalatban az orosz Szberbanknak is van részesedése.

A finn gazdasági minisztérium  túl kockázatosnak tartotta a vállalkozást, ezért leállította az erőmű engedélyeztetésének folyamatát. A Fennovoimasnak pedig végérvényesen nemet mondott.

Szerző

Elsüllyesztették az IS szélsőségeseinek hajóját

Líbiai harci gépek elsüllyesztettek egy hajót az ország északkeleti részén elhelyezkedő Bengazi közelében – közölte a Nyugat által elismert tobruki kormányzat légi ereje.

Nasszer al-Haszi a tárca szóvivője azt közölte, azért támadták meg a hajót, mert egy sor iszlám szélsőséges tartózkodott a fedélzetén, s fegyvereket és muníciókat is szállítottak az Iszlám Állam (IS) Líbiában harcoló fegyvereseinek.

Független források egyelőre nem erősítették meg a Maresze nevű település közelében végrehajtott támadás tényét. Az akcióról az al-Arabija televízió számolt be – adta hírül a Reuters.

Szerző

Koalíciós feszültségeket okoz Görögország

Publikálás dátuma
2015.07.20. 11:14
Merkel és Schäuble. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Mától Görögországban 13-ról 23 százalékra emelkedik az élelmiszerek áfája. Ez volt a hitelezők egyik követelése. Szintén a mai napon a görög kormánynak 3,5 milliárd eurót kell átutalnia az Európai Központi Banknak (EKB). 

Az átutalás abból a valamivel több mint 7 milliárd eurónyi áthidaló támogatásból válik lehetővé, amelyet Athén ma kap meg az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus (EFSM) alapjából.

Angela Merkel világossá tette, nem akar további vitákat arról,hogy Görögországnak el kell-e hagynia az euróövezetet. Ugyanakkor nemet mondott az adósságelengedésre is, amit már nemcsak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követel, hanem Mario Draghi, az EKB elnöke is felvetette múlt csütörtöki sajtóértekezletén.

Görögországnak jelenlegi adóssága eléri a 313 milliárd eurót, az új hitelmegállapodás értelmében pedig további 86 milliárd eurót kap, amelynek fejében kemény megszorításokat kell életbe léptetnie.

A görög ügyek kezelése koalíciós feszültségekhez vezetett Németországban. A szociáldemokratáknál bírálatokkal illették Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert nemcsak amiatt, hogy egy átmeneti időszak után Görögországnak az euróövezetből való kilépését akarta, hanem mert a Sipegelnek adott interjújában azt közölte, végsőesetben akár távozhat is a pénzügyi tárca éléről. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, az SPD elnöke a ZDF televíziónak úgy foglalt állást, nem volt túl bölcs a tárcavezető részéről, hogy német javaslatként vetette fel az időleges Grexit lehetőségét.  Szerinte ez az SPD provokálása is volt, mert Schäublénak tudnia kellett, hogy a CDU/CSU koalíciós partnerei, a szociáldemokraták csak abban az esetben támogatják a Grexitet, amennyiben a görögök sajátmaguk akarják ezt a megoldást. Gabriel egyúttal visszautasította azokat a nemzetközi bírálatokat, amelyekkel Németországot illették a görög ügyek kezelése kapcsán.

Ralf Stegner, a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, a lemondással való kokettálás legalább annyira nem nevezhető célra vezetőnek, mint a Grexittel való flörtölés. „A politikusoknak felelősséggel kell viseltetniük az általuk vezetett tárca iránt” – hangoztatta az SPD politikusa. Schäuble egyébként az ominózus interjúban azt is elismerte, hogy a görög ügyek megoldása kapcsán más álláspontot képviselt, mint Angela Merkel. A pénzügyminiszter pénteken, a Bundestagban megvédte tárgyalási módszerét. A kancellár egyébként Schäuble esetleges távozásával kapcsolatban az ARD-nek elmondta, hogy tőle senki sem kérte a felmentését.

Szerző