Tudomány;jövőkutatás;Egészségügyi Világszervezet;TomorrowToday Global;robottervezők;

2015-07-21 07:18:00

Szép új világ: ügyvédekre nem lesz szükség, szexmunkásra annál inkább

Veszélyes vállalkozás manapság jövendölni az emberiség fejlődéséről. A világ olyan tempót vett fel és olyan kiszámíthatatlan fordulatokon ment keresztül, hogy még a tíz-húsz éves előrejelzés is kockázatos. Mindazonáltal a TomorrowToday Global amerikai jövőkutató központ szerint 2025-ben már nem lesz szükség ügyvédekre, privát bankárokra, könyvelőkre, de még frontvonalba küldött katonákra sem: szoftverek és robotok helyettesítik őket. Ezzel szemben úgy vélik, hogy minden eddiginél virágzóbb lesz a szexipar, mert a technologizált világban még több szüksége lesz az embereknek a valódi testi gyönyörökre.

Graeme Codrington jövőkutató szerint a robotkatonák először az Egyesült Államok hadseregében veszik át a szerepet, majd őket követik a hasonlóan fejlett hadigépezetek, beleértve Kínát, Oroszországot és Izraelt. Ez persze új munkalehetőségeket teremt drón-operátoroknak, robottervezőknek és a cyberhadviselés szakértőinek, s a „hús-vér” katonák lassan eltűnnek a hadszíntérről.

Nem jósolnak nagy jövőt a bankároknak, a személyi pénzügyi tanácsadóknak és a tőzsdealkuszoknak sem: helyükre algoritmusok lépnek. Amint a gépek megtanulják a pénzmozgásokkal kapcsolatos információkat kezelni, nélkülözni lehet az emberi tényezőt – véli a szakértő.

Hasonló veszély fenyegeti az ügyvédeket, könyvelőket, statisztikusokat. Coldrington szerint ez természetes folyamat, ugyanolyan, mint amikor 200 évvel ezelőtt az ipar elkezdte felszívni a munkásokat az agrárszektorból. Most a mesterséges intelligencia fosztja meg a cégeket a „fehér galléros” dolgozóktól. Aggodalomra persze semmi ok, mondja, hiszen a történelem azt bizonyítja, hogy amikor bizonyos szakmák kihaltak, mindig keletkeztek újak is helyette.

Eljön a szabadúszók ideje

Melyek lesznek az új sztármunkák? A TomorrowToday mindenekelőtt azt jósolja, hogy a mai teljes munkaidős alkalmazottaknak mintegy 25 százaléka „alkalmi dolgozó lesz”, vagyis a cégek egyre inkább előnyben fogják részesíteni a „szabadúszókat”, akikkel bizonyos feladatokra kötnek rövid távú szerződéseket ahelyett, hogy állandó státusszal alkalmaznák őket, annak minden „nyűgével” együtt.

Éppen ezért nagy keletje lesz azoknak, akik az embereket önmenedzselésre, önpromócióra, a folyamatos marketing-tevékenység titkaira tanítják. Ugyancsak fontos szerephez jutnak azok, akiket „szakmai csapatfőnöknek” (professional triber) fogadnak fel: nekik az lesz a feladatuk, hogy az egyes projektek különleges igényeinek megfelelően állítsák össze egy cég csapatát. Ez a modell Hollywoodban már ma is működik.

A szabadúszó tanárok, egyetemi professzorok sem maradnak munka nélkül, mivel egyre népszerűbbek lesznek az online kurzusok és az alternatív akkreditációk. Joe Tankersley-nek, egy másik jövőtervező intézet, a Unique Vision szakértőjének meggyőződése, hogy 2025-ben már bárki elindíthatja saját egyetemét, ha elegendő ismeretanyaga van a kurzusokhoz, magas szinten műveli az online oktatási stílust és rendelkezik vonzó marketing-tervvel.

Tankersley azt is vizionálja, hogy megnő a „városi farmerek” száma, miután a nagyvárosi emberek egyre inkább környezettudatossá válnak, törekszenek az egészséges életmódra és táplálkozásra. A „városi mezőgazdaság” előbb-utóbb fontos része lesz az élelmiszer-láncnak.

Mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint már 2025-re a világ lakosságának 63 százaléka 65 év feletti lesz, jelentős szerep juthat azoknak a szakembereknek, akik az idős emberek utolsó éveivel és halálával foglalkoznak az emlékiratokhoz nyújtott segítségtől az eutanázia-vezető útig. Azokban az országokban, ahol már napjainkban is fejlett az idősgondozás, a következő évtizedben még fontosabb szerephez jut a fizikai mellett a lelki ápolás.

Virtuális valóság és valóságos erotika

Nem is olyan régen még a science-fiction birodalmába tartozott, de immár elérhető távolságba kerültek olyan „csodák”, mint a digitális telepátia, vagy agyunk letöltése egy számítógépbe. Mindez azt jelenti, hogy a neurotechnológia területén hatalmas karrierlehetőségek várnak a következő évtizedekben.

A virtuális valóság a mainál sokkal nagyobb teret tölt be életünkben (pedig néha már ez is elviselhetetlenül sok), feleslegessé válnak az irodák, a hivatalok, viszont éppen ezáltal nagy igény lesz azokra, akik e világban a legjobban eligazodnak és segítenek megtervezni mások életét. John Danaher, a feltörekvő technológiák szakértője hangsúlyozza: a virtuális valóság soha nem látott lehetőségeket nyújt a kreatív gondolkodók számára.

Danaher meglepő teóriával állt elő: soha nem látott virágkor köszönt a szexmunkásokra azáltal, hogy a robotok és a szoftverek kiszorítják az embereket a munkaerőpiacról. A szexet azonban nem lehet (legalábbis egyelőre) gépesíteni, az emberek élvezik, éppen ezért sokan majd ebből tartják el magukat, mert nem lesz más lehetőségük. De hogy a világ legősibbnek tartott mestersége is haladjon a korral, vélhetően kapós foglalkozás lesz a szexmunkás-tréner. Danaher még azt sem tartja kizártnak, hogy a technológiai munkanélküliségtől való félelem elvezet a szexmunka világméretű legalizálásához.

Az egyetemeknek gondolkodásmódot kell átadniuk
A munkaerőpiac szerkezete Magyarországon is a globális trendekhez hasonlóan alakul át az előrejelzések szerint - írja a vs.hu. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója azonban még radikálisabb változásokra számít. Szerinte alapjaiban fog megváltozni az, amit ma munkának hívunk. A hagyományos 40 órás munkahét megszűnik, ahogy az is, hogy az ember reggel bemegy a munkahelyére, este pedig hazamegy.
A munkánkat sokkal inkább projektszerűen, alkalmi jelleggel végezzük majd, és több különböző megbízóval dolgozunk együtt. A szakember szerint a technológia jelenleg is adott hozzá, hogy elég legyen 16 órát dolgoznunk egy héten, ezt azonban a fejlett országok jelenlegi gazdasági modellje nem teszi lehetővé. A folyamatos növekedésre alapozott gazdasági berendezkedés azonban nem fenntartható – társadalmi hasznosság szempontjából is jobban járunk, ha a ház körüli teendőket és a gyereknevelést is a hivatalos munkaidő részeként kezeljük majd.
Köves Alexandra 15 éve dolgozik foglalkoztatáspolitikai területen, így biztosan állítja: rövid távon nem lehet kiszámítani, milyen pozíciókat kell majd betölteni a munkaerőpiacon. Éppen ezért illuzórikus a kormány elképzelése, hogy a felsőoktatási struktúra átszervezésével majd több lesz a munkavállaló, mert a fiatalok el tudnak helyezkedni a hiányszakmákban.
„Rövid távon olyan dinamikusan változik a munkaerőpiac, hogy az egyetemi szakok megszüntetésével, átalakításával nem lehet bekapcsolódni ebbe a folyamatba” – fogalmaz a kutató. „Ha abból indulnánk ki, mire van szüksége a legtöbb munkaadónak, a diákoknak két fő kompetenciát kellene elsajátítaniuk: a monotóniatűrést és a szabálykövetést. Vagyis droidokra lenne szükségük.
”Hosszabb távon gondolkodva és kicsit sarkítva viszont azt is mondhatjuk, hogy semmilyen egyetemi szakra nincs szükség, éppen amiatt, mert a mostani szakmák jelentős része át fog alakulni, vagy meg fog szűnni. Emiatt még inkább igaz lesz a közhely, hogy az egyetemeknek elsősorban nem konkrét tudásanyagot kell átadniuk a hallgatóknak, hanem egyfajta gondolkodásmódot kell megtanítaniuk. „Egy filozófia szakos is könnyen talál munkát, ha megtanul jól gondolkodni” – véli Köves.
Optimista jóslat, hogy a jövőben a fenntarthatóságot szem előtt tartva alakítjuk majd át a foglalkoztatási rendszert. A B-terv, hogy minden marad a régiben, akkor viszont előbb-utóbb szembesülünk vele, hogy az erőforrásaink szűkösek, és a túlélés kulcsa éppen az lesz, ha nem a gazdasági növekedésre alapozzuk a fejlődést. Legalább erre hivatkozhatunk, ha nincs kedvünk dolgozni.