Egyre halkabb a nép szava

Továbbra sem lehet népszavazás a vasárnapi boltzárral összefüggésben. E témában tegnap három kérdésről is döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), s a boltzárat ellenző két kérdést ugyanúgy elutasították, mint a szabályozás fenntartását célzó harmadikat. Fellebbezni ugyan lehet, a referendum-kérdések átengedésének, illetve a népszavazások tényleges megtartásának, s eredményességének esélye mára a gyakorlatban a minimális alá csökkent. A népszavazások tényleges és szimbolikus jelentőségének ügyében, mint annyi más dologban, jelentősen megváltozott a Fidesz véleménye hatalomra kerülése óta.

Megindult a gyűjtés a nyugdíj-népszavazásért is

Miskolcon megkezdődött a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) és a Liga Szakszervezetek aláírás-gyűjtési akciója tegnap. Az érdekképviseletek ugyanis támogatják azt a népszavazási kezdeményezést, amely azt célozza meg, hogy a férfiak, hasonlóan a nőkhöz, negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. A népszavazást Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének miskolci tisztségviselője kezdeményezte magánemberként, aki szerint: sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg a másiknak nincs. A kezdeményezéshez több ellenzéki párti is csatlakozott.

Ma már legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés kötelezően elrendeli az országos népszavazást; a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet referendumot tartani többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és a képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról. Az is az alaptörvényben szereplő újdonság, hogy a népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - több mint négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

E szabályok alapján az uniós csatlakozásról és a NATO-ról szóló korábbi referendum sem lett volna érvényes, de a Fidesz által támogatott kórház-privatizációról és kettős állampolgárságról kezdeményezett 2004-es népszavazás részvételi aránya is csak 37,49 százalék volt, míg a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazáson 50,51 százalék jelent meg. Mindez azt jelenti, hogy szinte nulla az esélye annak, hogy bármilyen témában országos érvényes népszavazást lehessen tartani. És ezt a Fidesz pontosan tudja. Korábban nem volt részvételi küszöb, pontosabban az eredményesség feltétele az volt, hogy az összes választó legalább negyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adjon. Az Országgyűlés - kormánypárti szavazatokkal - elfogadta az idevágó sarkalatos jogszabályt, és úgy rendelkezett, hogy az - a helyi népszavazási eljárás kivételével - a 2014-es parlamenti választás kitűzésének napján lép hatályba. Ettől a pillanattól kezdve országos népszavazást az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező állampolgárok, pártok vagy egyesületek kezdeményezhetnek azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítő okiratukban meghatározott céllal összefüggő kérdésben jogosultak erre. A hivatalos indoklás szerint a "komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése" érdekében hozott új jogszabályban a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést.

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. A jogszabály értelmében ugyanis a parlament köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes referendum döntésének megfelelő törvényt megalkotni; a népszavazással hozott döntés pedig a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre nézve.

A referendumot szervezőknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítésre be kell nyújtaniuk az NVB-nek. A népszavazási kérdésekről és az aláírások hitelesítéséről ugyanis ez az állami szerv dönt. Hasonlóan akasztó, új szabály, hogy ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével "nyilvánvalóan ellentétes", vagy a benyújtott aláírásgyűjtő ív nem felel meg a feltételeknek, azt az NVI vezetője öt napon belül határozattal elutasítja, és nem is terjeszti az NVB elé. E határozat ellen pedig nincs helye jogorvoslatnak, de a kezdeményező ismételten benyújthatja a kérdést, és akkor már az NVB napirendjére kell tűzni azt. Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról - ahogyan a korábbi OVB - a benyújtástól számított 30 napon belül dönt.

A kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntés ellen a Kúriától - korábban az Alkotmánybíróságtól - lehet felülvizsgálatot kérni, a testület 90 napon belül határoz. Az általuk átengedett népszavazási kérdések és aláírások alapján a parlament határozatban megtagadja vagy elrendeli a referendum kitűzését, a parlament e döntése ellen továbbra is az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni, de kizárólag akkor, ha valamilyen "befolyásoló körülmény" megváltozik. Ráadásul az Ab nem vizsgálhatja a népszavazási kérdések tartalmát és a hitelességgel összefüggő alkotmányossági aggályokat sem, csak az Országgyűlés határozathozatalának módját.

Mindez jól mutatja, a Fidesz 2010 óta lényegében ellehetetlenítette egy sikeres népszavazás megtartásának esélyét.

Ma aligha mennének át

Referendum / Részvételi arány (százalék)

"Négyigenes" népszavazás (1989. november 26.) 58,03

Közvetlen államfőválasztásról szóló referendum (1990. július 29.) 14,01

NATO-csatlakozásról szóló döntés (1997. november 16.) 49,24

EU-tagságról való népszavazás (2003. április 12.) 45,62

Honosítás és kórház-privatizáció (2004. december 5.) 37,49

Vizit-, tan- és napidíj (2008. március 9.) 50,51