Kairó arra számít, hogy a légierő korszerűsítése révén megerősíti pozícióit, s különösen a kaotikus líbiai helyzet miatt szükségesnek érzi, hogy adott esetben hatékonyabb légicsapásokat hajthasson végre a kiterjedt észak-afrikai régióban, illetve a muzulmán radikálisok által fenyegetett Sínai-félszigeten.
A Párizzsal létrejött, széleskörű katonai megállapodás, amelyet az iszlámista elődje, Mohammed Morszi helyére lépett Abdel Fattah al-Sziszi kötött, a Rafale-gépek mellett más harceszközök, levegő-föld rakéták és egy tengeri fregatt szállítását is tartalmazza. Az egyezmény heves vitát kavart, a francia kormányt humanitárius csoportok azzal vádolták, hogy kettős mércét alkalmaz, s míg Moszkvával aláírt katonai megállapodásai ügyében visszakozott, s felmondta bizonyos harceszközök leszállítását, addig Kairó emberi jogi bizonyítványát figyelmen kívül hagyja.
A hivatalos párizsi érvelés szerint ugyanakkor a közel-keleti helyzet szükségessé teszi az egyiptomi kapcsolatok erősítését, emellett a szerződés teljesítésére igencsak szüksége van a francia hadiiparnak. Különösen vonatkozik ez a Rafale-vadászgépekre, sokáig ugyanis ezt a típust csak a francia légierő vette át, s egyetlen külhoni kontraktust sem sikerült tető alá hozni a gyártó Dassault cégnek, noha Dél-Koreától Marokkón és Szingapuron át egész Braziliáig és Svájcig jó néhány országban próbálkoztak. Idén azonban – vélhetőleg az egyiptomi áttörés nyomában – Katar és India is a vevők sorába lépett, az Egyesült Arab Emírségek pedig szintén igéretes piaccá lépett elő.
