Belobrádek a cseh közszolgálati televíziónak nyilatkozva az őt ért bírálatokra reagált, amiért múlt heti bajorországi látogatása alatt felkereste a kitelepített szudétanémetek szövetségének székházát, és koszorút helyezett el a kitelepítések áldozatainak emlékhelyén.
Az ellenzéki kommunista párt azonnal elítélte a főhajtást, és hazaárulásról, a történelem meghamisításáról beszél, míg a szintén ellenzéki jobbközép TOP 09 párt elnöke, Karel Schwarzenberg viszont tiszteletet érdemlőnek minősítette Belobrádek lépését.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyancsak pozitívnak minősítette a kereszténydemokrata politikus gesztusát, de emlékeztetett arra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a történelmi összefüggéseket.
"A náci Németország volt az, amely szétverte a demokratikus Csehszlovákiát, és kirobbantotta a 2. világháborút" - mutatott rá sajtóközleményében Sobotka. Kifejtette: 1945 tavaszának szomorú eseményei, tehát a németek kitelepítése és az ellenük elkövetett törvénytelenségek és erőszak, gyakran a Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény, a Hitler által kirobbantott világégés és Lidice vagy Terezín tragédiáinak a következményei voltak.
Belobrádek, aki a mindenkori cseh kormányok tagjai közül elsőként látogatott el a szudétanémet központba, a bírálatokra reagálva arra is felhívta a figyelmet, hogy a kitelepített szudétanémetek már korábban komoly gesztust tettek a csehek irányában, és lemondtak vagyoni követeléseikről.
Bár a cseh és a német kormány másfél évtizede megbékélési nyilatkozatot írt alá, amely formálisan lezárta a múltat és a hivatalos államközi vitákat a csehszlovákiai németek 2. világháború utáni kitelepítéséről, a mostani eset is jelzi, hogy ezek a viták a közvéleményben és a belpolitikában továbbra is nyitottak és igen érzékenyek.
Csehországban az utóbbi években nagyon intenzíven és részletesen igyekeznek feltárni a háború utáni, korábban többnyire elhallgatott és egyoldalúan magyarázott eseményeket, és erősödik a csehek önvizsgálata, önkritikája is. Ennek legutóbbi példája, hogy a Cseh Köztársaság második legnagyobb városa, Brünn (Brno) képviselő-testülete májusban nyilvánosan bocsánatot kért a helyi németeket a háború után ért atrocitásokért.
A 2. világháború után a korabeli csehszlovák állam kollektívan háborús bűnösöknek nyilvánította az országban élő németeket és magyarokat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá. Csehszlovákia ezért más módszerekkel igyekezett felbomlasztani a korabeli felvidéki magyar közösséget.