Vidának már egy éve le kellett volna mondania

Megkésett lépés Vida Ildikó lemondása, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének ezt már jóval korábban meg kellett volna tennie - mondta Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Vida Ildikónak már akkor távoznia kellett volna, amikor Horváth András adóhatósági dolgozó kiállt a nyilvánosság elé és ezermilliárdos nagyságrendű áfacsalásokról beszélt, valamint arról, hogy a NAV vezetőségében nincs meg az akarat ezek feltárására - mondta a képviselő. Egy éve egy volt osztályvezető nyilatkozott arról, hogy a leghatékonyabb részlegeket szétverték az adóhatóságnál, és leállítottak bizonyos vizsgálatokat, majd egy volt igazgató mondta el, hogy a NAV-nál a vezetők arra utasítottak, hogy ki kell hagyni a jelentésből 40 milliárd forintnyi adókülönbözetet, amelyet egy amerikai cég jegyzett, vagyis ennyi közpénzt hagytak a vállalatnál - sorolta.

Schmuck Erzsébet azt is felidézte, hogy az Állami Számvevőszék tavasszal nyilvánosságra hozta a NAV-ról szóló jelentését, amelyben több kritikai megállapítást tett. Egyebek mellett azt, hogy nem megfelelő a belső kontroll az adóhatóságnál, a kiemelt adózók ellenőrzése szabálytalan, többüket nem is ellenőrizték.

Majdnem egy éve robbant ki a kitiltási botrány, amely miatt a gyanú árnyéka vetült a NAV-ra - idézte fel. Akkor lett volna szükség átfogó vizsgálatra, mert csak az állíthatta volna vissza az adóhatóság hitelét, de ez elmaradt - mondta. 

Azzal, hogy a kormány pozícióban hagyta Vida Ildikót, kimondta, nem tartja szükségesnek az egyre súlyosabb korrupciós vádak kivizsgálását - jelentette ki. Hozzátette: Vida Ildikó már két hónapja lemondott, a kormány pedig addig titkolózott az ügyben. Úgy látja, mindez azt bizonyítja, hogy a Fidesz kormányzása alatt a NAV politikai csatározások terepe lett.

Az LMP az adóhatóság új vezetéstől azt várja, hogy azonnal kezdje meg az áfacsalási botrányok kivizsgálását, az egyszerű adózók és a magyar vállalkozók ugyanolyan elbírálás alá essenek, mint a kiemelt adózok, és a NAV ügyei ne rombolják tovább az adófizetési morált - hangzott el.

Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség tagja, volt LMP-s országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón azt mondta: ahhoz, hogy Vida Ildikó lemondása ne csak azt jelentse, hogy "az oligarchák lecserélésével az oligarchák bábjait is lecserélik", rendszerszintű változások kellenek. Áfacsökkentésre van szükség, fontos a határon átnyúló áfacsalások felszámolása és független vizsgálat indítása az áfacsalások ügyében. Ha nem történnek meg ezek a változások, félő, hogy megmarad "a rendszerszintű korrupció az adóhatóságon belül" - közölte.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy hétfőn megszűnik Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének jogviszonya, az új elnök kinevezéséig Varga Árpád elnökhelyettes irányítja az adóhivatalt. A tárca közleménye szerint Vida Ildikó május 20-án benyújtotta lemondását a NAV elnöki tisztéről és ezzel együtt kormányzati szolgálati jogviszonyáról Orbán Viktor miniszterelnöknek. A törvény értelmében a kormánytisztviselők lemondási ideje két hónap.

Schmuck Erzsébet kérdésre válaszolva a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásával kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről azt mondta: a párt nem támogatja a nemek közötti megkülönböztetést, ez igazságtalan, de komoly költségvetési vonzata van egy ilyen lépésnek, ezért most meg kell vizsgálni, hogy milyen módon biztosítható a szükséges anyagi fedezet.

Szerző
Témák
Vida Ildikó NAV

Botrányt kavart a kormányfőhelyettes gesztusa

Publikálás dátuma
2015.07.21. 14:41
A képen Pavel Belobrádek. FOTÓ: Martijn Beekman - Pool/Getty Images
Keresztény emberként és a cseh kereszténydemokrata néppárt (KDU-CSL) elnökeként hajtott fejet Münchenben a csehszlovákiai németek 2. világháború utáni kitelepítésének áldozatai előtt - jelentette ki Pavel Belobrádek cseh kormányfőhelyettes kedden Prágában.

Belobrádek a cseh közszolgálati televíziónak nyilatkozva az őt ért bírálatokra reagált, amiért múlt heti bajorországi látogatása alatt felkereste a kitelepített szudétanémetek szövetségének székházát, és koszorút helyezett el a kitelepítések áldozatainak emlékhelyén. 

Az ellenzéki kommunista párt azonnal elítélte a főhajtást, és hazaárulásról, a történelem meghamisításáról beszél, míg a szintén ellenzéki jobbközép TOP 09 párt elnöke, Karel Schwarzenberg viszont tiszteletet érdemlőnek minősítette Belobrádek lépését.  

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyancsak pozitívnak minősítette a kereszténydemokrata politikus gesztusát, de emlékeztetett arra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a történelmi összefüggéseket. 

"A náci Németország volt az, amely szétverte a demokratikus Csehszlovákiát, és kirobbantotta a 2. világháborút" - mutatott rá sajtóközleményében Sobotka. Kifejtette: 1945 tavaszának szomorú eseményei, tehát a németek kitelepítése és az ellenük elkövetett törvénytelenségek és erőszak, gyakran a Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény, a Hitler által kirobbantott világégés és Lidice vagy Terezín tragédiáinak a következményei voltak.

Belobrádek, aki a mindenkori cseh kormányok tagjai közül elsőként látogatott el a szudétanémet központba, a bírálatokra reagálva arra is felhívta a figyelmet, hogy a kitelepített szudétanémetek már korábban komoly gesztust tettek a csehek irányában, és lemondtak vagyoni követeléseikről.

Bár a cseh és a német kormány másfél évtizede megbékélési nyilatkozatot írt alá, amely formálisan lezárta a múltat és a hivatalos államközi vitákat a csehszlovákiai németek 2. világháború utáni kitelepítéséről, a mostani eset is jelzi, hogy ezek a viták a közvéleményben és a belpolitikában továbbra is nyitottak és igen érzékenyek.

Csehországban az utóbbi években nagyon intenzíven és részletesen igyekeznek feltárni a háború utáni, korábban többnyire elhallgatott és egyoldalúan magyarázott eseményeket, és erősödik a csehek önvizsgálata, önkritikája is. Ennek legutóbbi példája, hogy a Cseh Köztársaság második legnagyobb városa, Brünn (Brno) képviselő-testülete májusban nyilvánosan bocsánatot kért a helyi németeket a háború után ért atrocitásokért.

A 2. világháború után a korabeli csehszlovák állam kollektívan háborús bűnösöknek nyilvánította az országban élő németeket és magyarokat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá. Csehszlovákia ezért más módszerekkel igyekezett felbomlasztani a korabeli felvidéki magyar közösséget.

Szerző

Botrányt kavart a kormányfőhelyettes gesztusa

Publikálás dátuma
2015.07.21. 14:41
A képen Pavel Belobrádek. FOTÓ: Martijn Beekman - Pool/Getty Images
Keresztény emberként és a cseh kereszténydemokrata néppárt (KDU-CSL) elnökeként hajtott fejet Münchenben a csehszlovákiai németek 2. világháború utáni kitelepítésének áldozatai előtt - jelentette ki Pavel Belobrádek cseh kormányfőhelyettes kedden Prágában.

Belobrádek a cseh közszolgálati televíziónak nyilatkozva az őt ért bírálatokra reagált, amiért múlt heti bajorországi látogatása alatt felkereste a kitelepített szudétanémetek szövetségének székházát, és koszorút helyezett el a kitelepítések áldozatainak emlékhelyén. 

Az ellenzéki kommunista párt azonnal elítélte a főhajtást, és hazaárulásról, a történelem meghamisításáról beszél, míg a szintén ellenzéki jobbközép TOP 09 párt elnöke, Karel Schwarzenberg viszont tiszteletet érdemlőnek minősítette Belobrádek lépését.  

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyancsak pozitívnak minősítette a kereszténydemokrata politikus gesztusát, de emlékeztetett arra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a történelmi összefüggéseket. 

"A náci Németország volt az, amely szétverte a demokratikus Csehszlovákiát, és kirobbantotta a 2. világháborút" - mutatott rá sajtóközleményében Sobotka. Kifejtette: 1945 tavaszának szomorú eseményei, tehát a németek kitelepítése és az ellenük elkövetett törvénytelenségek és erőszak, gyakran a Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény, a Hitler által kirobbantott világégés és Lidice vagy Terezín tragédiáinak a következményei voltak.

Belobrádek, aki a mindenkori cseh kormányok tagjai közül elsőként látogatott el a szudétanémet központba, a bírálatokra reagálva arra is felhívta a figyelmet, hogy a kitelepített szudétanémetek már korábban komoly gesztust tettek a csehek irányában, és lemondtak vagyoni követeléseikről.

Bár a cseh és a német kormány másfél évtizede megbékélési nyilatkozatot írt alá, amely formálisan lezárta a múltat és a hivatalos államközi vitákat a csehszlovákiai németek 2. világháború utáni kitelepítéséről, a mostani eset is jelzi, hogy ezek a viták a közvéleményben és a belpolitikában továbbra is nyitottak és igen érzékenyek.

Csehországban az utóbbi években nagyon intenzíven és részletesen igyekeznek feltárni a háború utáni, korábban többnyire elhallgatott és egyoldalúan magyarázott eseményeket, és erősödik a csehek önvizsgálata, önkritikája is. Ennek legutóbbi példája, hogy a Cseh Köztársaság második legnagyobb városa, Brünn (Brno) képviselő-testülete májusban nyilvánosan bocsánatot kért a helyi németeket a háború után ért atrocitásokért.

A 2. világháború után a korabeli csehszlovák állam kollektívan háborús bűnösöknek nyilvánította az országban élő németeket és magyarokat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá. Csehszlovákia ezért más módszerekkel igyekezett felbomlasztani a korabeli felvidéki magyar közösséget.

Szerző