Horváth András: nem ma dől el a NAV sorsa

Publikálás dátuma
2015.07.21. 18:39
Korábbi felvétel. Fotó: Népszava
Attól függ, valójában mekkora a jelentősége Vida Ildikó távozásának, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élén és meghatározó posztjain lesz-e érdemi váltás, illetve hogy a kormányzati szereplők által belengetett nagyszabású szervezeti változások kiküszöbölik-e az adóhatóság működési visszásságait - mondta lapunknak Horváth András. 

A zöld dossziét 2013 novemberében nyilvánosságra hozó volt adóellenőr szerint mindezekre nem ma és nem is holnap kapunk választ, de két-három hónapon belül mindenképpen kiderül, valójában mi a kormány terve a NAV-val. Az ugyanis, hogy Vida távozása csak egy, hosszú hónapok óta zajló színjáték látszatlezárása vagy egy valódi váltást jelentő lépés-e, kizárólag a kormányfő akaratán és a kabinet NAV-ot érintő tervein múlik.

Ha a kormány valóban eredményesebbé kívánja tenni az adóhatóságot, s fokozni az adóbevételek behajtását, akkor most kiváló lehetősége nyílik erre, az utóbbi hetek Lázár János és Varga Mihály miniszterektől elhangzott nyilatkozatai erre utaltak - mondta Horváth, felidézve ugyanakkor, hogy a NAV behajtási és ellenőrzési funkciójáról szóló kormányzati retorika tulajdonképpen egybe vág a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) idevágó javaslataival, sőt lényegében alátámasztja a, például a zöld dossziéban is föltárt működési anomáliákat érintő kritikáikat. Horváth szerint Vida „elengedése” korántsem a Simicska-Orbán konfliktus része, hiszen a végül lemondott NAV-elnök éppen annyira a kormányfő bizalmasa, mint Simicskáé.

Ennek alátámasztására az egykori revizor Orbán nyilatkozatait idézte fel, amelyekkel lényegében hitet tett Vida mellett az amerikai kitiltási botrányban. Való igaz, ha a Horváth által még 2013 őszén kirobbantott több ezer milliárdos áfacsalási botrány nem lett volna elegendő, a tavaly ősszel nyilvánosságra került, azóta sem tisztázódott amerikai korrupció gyanú, mely nemcsak magát Vidát, hanem több adóhatósági vezetőtársát is érintette, éppenséggel bőséges okot adott volna Vida Ildikó menesztésére. Ennek ellenére a kormányfő „nem akarta elengedni” emberét, s egy, a Vida lemondásának mostani körülményeihez kísértetiesen hasonló; zavaros, csúsztatásoktól és kellemetlen percektől sem mentes kormányzati kommunikációba kezdett.

Részletek a holnapi Népszavában.

Szerző

Lázár: Nem a falon, hanem az ajtón kell belépni!

Publikálás dátuma
2015.07.21. 17:30
Lázár János az Országházban 2015. július 2-án. MTI Fotó: Soós Lajos
A legrövidebb időn belül meg kell építeni a kerítést a szerb-magyar határon - erősítette meg Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés közben tartott sajtótájékoztatóján.

Kétféle határzár épül

A határtól számított 2,5 méter távolságra építik a kerítést magyar területen, az építést egyszerre több szakaszon kezdik el. Ahol a határ nehezen megközelíthető, ott más megoldást fognak alkalmazni, nevezetesen dróthengert telepítenek. Az ideiglenes határzár 1,5 méterrel a föld alatt kezdődik, a felszín felett 3 méter magas lesz a kerítés és ennek a tetejére kerül a 70 centiméteres, késes NATO-drót. A kerítésnél táblák jelzik majd, hogy hol lehet legálisan átlépni a határt.

Közfoglalkoztatottak nem vesznek részt a határzár felállításában. Csaknem 100 hektárnyi magántulajdonban lévő földet is igénybe kell venni az építéshez, egyszeri kártalanítást fizetnek a tulajdonosoknak, valamint 160-170 forintnyi használati díjat négyzetméterenként. A tulajdonosok ugyan tiltakozhatnak, bírósághoz fordulhatnak, de ezek az esetleges lépések nem akadályozzák a megvalósítást.

A miniszter elmondása szerint folyamatosan nő az illegális határátlépők száma, ami az év végére akár a 300 ezret is elérheti. Az elmúlt hónapokban Európába többen érkeztek a Balkán irányából, mint a Földközi-tenger felől Olaszországba belépve - ismertette, hozzátéve: Magyarország a legveszélyeztetettebb ország lett. 

Lázár János megismételte: az uniós belügyminiszterek találkozóján Magyarország egyetlen menedékkérő befogadását sem vállalta.

"Elterelik" a menekülteket

A miniszter szerint radikálisan csökkenni fog az illegális határátkelések száma, az embercsempészek más útvonalakat fognak választani. A kormány eltökélt szándéka, hogy az illegális határátlépés bűncselekménynek számítson, hogy ezért milyen büntetés járjon, az még kérdés, ősszel lehet módosítani a büntető törvénykönyvet.

Lázár János megismételte a korábban hangoztatott véleményt: a Magyarországra érkezők közvetlenül nem háborús övezetből jönnek, már több európai országon át kellett haladniuk, "eszünk ágában sincs beengedni őket" - mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy itt szervezett embercsempészetről van szó. Az embercsempészet csak magyar-osztrák-német-macedón és balkáni együttműködéssel valósulhat meg. Ahol Európában hasonló határzárat létesítettek, ott tizedére-hetedére esett vissza a próbálkozók száma. Lázár János szerint a menekülteket a határra szállító buszok zöme Belgrádból indul.

A magyarországi ideiglenes befogadóállomások bővítéséről, a "sátortáborokról" még tárgyal a kormány.

A Kárpátaljáról menekülő magyarokat befogadjuk

"Minden helyzetben, minden magyar állampolgárt meg fogunk védeni" - jelentette ki a miniszter az ukrajnai helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva. Kárpátalján joggal merül fel a kérdés, hogy az ott élő magyarok biztonságban vannak-mondta arra a felvetésre, hogy az ukrán külügyminiszter bekérette Magyarország ukrajnai nagykövetét a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységével kapcsolatos magyarországi kijelentések miatt.

Arra a kérdésre, hogy a magyar fél folytatott-e titkosszolgálati műveletet Ukrajnában az ország tudomása nélkül, Lázár János azt felelte: a szomszédos országok barátkozzanak meg azzal, hogy a magyar állam a világban minden magyar állampolgárt megvéd, és minden szervezeti egységének ez a dolga.

Amennyiben Kárpátalján eszkalálódik a helyzet és onnan menekülniük kell a magyaroknak, akkor Magyarország befogadja őket. Az állampolgárságot nem veszik komolyan, akik ezt másképp gondolják - emlékeztette Lázár János.

 

Szerző
Frissítve: 2015.07.21. 20:38

Lezárták a dinnyekampányt

Lezárult a magyar dinnye népszerűsítését célzó négyhetes kampány, amelynek révén húsz százalékkal nőtt a gyümölcs magyarországi fogyasztása – közölte a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Zsigó Róbert elmondta: a kampány célja az volt, hogy minél több friss magyar dinnye kerüljön a vásárlók asztalára, ami azért is fontos, mert a nemzeti dinnyeprogram beindulása, 2011 óta 11 ezer család él a gyümölcs termesztéséből. Ők évente 220-240 ezer tonna dinnyét termesztenek, és helyzetük nagymértékben függ a hazai fogyasztástól.

Szerző
Témák
FM dinnyekampány