A monetáris tanács kedden újabb történelmi mélypontra, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot és egyúttal véget ért az idén márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklus.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője emlékeztetett: a monetáris tanács június 23-i kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvében arra utalt, hogy az inflációs cél eléréséhez további kismértékű kamatcsökkentésre lehet szükség, ami jelezhette, hogy véget ér a kamatcsökkentési ciklus. Álláspontja szerint az alapkamat tartósan alacsony maradhat, 2017 előtt nem számít a 3 százalékos inflációs cél elérésére. Hozzátette: a kamatemelés igen fokozatos és mérsékelt lehet, legkorábban a jövő év őszén lehetséges, 2016 végére pedig 1,75 százalékos alapkamat esélyes.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy vélte, az inflációs dinamikától függ, hogy meddig lehet alacsony szinten tartani az alapkamatot, ha a jelenlegi pályán halad a fogyasztói árindex, akkor 2016-ban igazítani kell a kamatszintet.
Az iráni konfliktus megoldása például csökkentheti az energiaárakat, ami ismételten lefelé módosítaná az inflációt, így nehéz megjósolni mikor normalizálódik a fogyasztói árindex. Az elemző szerint a mostani kamatcsökkentés kedvez például a beruházásoknak - az alacsonyabb finanszírozási költségek miatt -, továbbá csökken a lekötött bankbetétek kamata, ami élénkítheti a fogyasztást, ezáltal felpörög a kereslet, és hosszabb távon élénkül az infláció. Ugyanakkor a kamatdöntésnek közvetlenül csak marginális hatása van a reálgazdaságra.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a jegybank kihasználja nagyobb mozgásterét, kamatdöntésének inkább politikai üzenete van: "annak ellenére, hogy Magyarország nem befektetésre ajánlott kategória, a lengyelnél is alacsonyabb alapkamata van". Korábban zavart okozott volna az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tervezett kamatemelése a Magyarországhoz hasonló feltörekvő régiókban, mivel az elmúlt években rengeteg külföldi tőke áramlott be ezekre a piacokra, és ez könnyen elszivároghatna az amerikai kamatemelés miatt.
Azonban Magyarország külső sérülékenysége - egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja, a jegybanki eszköztár átalakítása által - fokozatosan csökkent, a magyar gazdaság és monetáris politika egyre kevésbé függ a külföldi szereplőktől. Mindez lehetővé teszi, hogy a jegybank alacsony szinten tartsa az alapkamatot mindaddig, amíg az amerikai alapkamat emelkedése miatt nem jelentkezik az állampapírpiacon veszélyes tőkekiáramlás.
A Nézőpont Intézet elemzői szintén úgy vélik, hogy a Fed várható év végi kamatemelése, a görög válság megoldása körüli bizonytalanság rövid időn belül megfordíthatja a monetáris politika irányát. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjuk szerint a piaci szereplők alacsony inflációs várakozásai és a tartósan alacsony költségkörnyezet - az olaj, az élelmiszer és a tartós fogyasztási cikkek alacsony ára - következtében a kamatcsökkentési ciklus folytatása érthető, bár a piaci várakozásokhoz képest a monetáris tanács döntése mégis meglepetés. Az Európai Unióban is megfigyelhető, hogy a továbbra is visszafogott keresleti környezet szintén laza monetáris kondíciókat vetít előre - írták.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az előzőktől eltérően értékelte, hogy a magyar 1,35 százalékos kamatszint alacsonyabb a 1,5 százalékos lengyel kamatszintnél. Rámutatott, hogy az úgynevezett hosszú lejáratú - például a tízéves - lengyel állampapírok hozama mintegy 70 bázisponttal elmarad az azonos futamidejű magyar papírokétól, és ez azt jelzi, hogy Lengyelországot kevésbé tartják kockázatosnak a befektetők. A lengyelnél alacsonyabb kamatszint azt a kockázatot növeli, hogy ha nemzetközi sokk következik be, akkor a forint jobban gyengülhet a lengyel zlotynál. A nyomott kamatok miatt ugyanis eladási hullám alakulhat ki a magyar eszközök, különösen a rövidebb futamidejű - 5 éven belüli - állampapírok piacán - hangsúlyozta az elemző. A keddi kamatcsökkentésben szerepet játszhatott egyebek között, hogy a magyar jegybank nem lát jelentősebb kockázatokat a nemzetközi porondon - vélekedett az elemző. Az MNB döntése utal arra is, hogy várakozásai szerint az infláció 2017-ben éri el a kitűzött 3 százalékos célszintet.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője kifejtette: a befektetők arra rendezkedtek be, hogy a monetáris tanács keddi döntése volt az utolsó lépés a márciusban újraindult kamatvágási ciklusban. A magyar kötvénypiac esetében a banki önfinanszírozási program továbbra is nyomás alatt tartja a diszkont kincstárjegyek hozamát, míg a hosszabb kötvények (3-5-10 év futamidő) esetében a globális hangulat marad a meghatározó. A görög helyzet részleges rendezésével az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja, illetve a Fed monetáris szigorítása vált a fő mozgatórugóvá a kötvénypiacon.
