Nagy Márton alelnök az unortodoxia híve

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapi ülésén 9 igen és 5 tartózkodás mellett támogatta Nagy Mártonnak, az MNB alelnök-jelöltjének a kinevezését. 

Az alelnök-jelölt 13 esztendeje dolgozik a Magyar Nemzeti Bankban - jelenleg éppen ügyvezető igazgatóként -, bizottsági meghallgatása során arról beszélt, hogy egy olyan jegybankban és jegybankért szeretne dolgozni, amely az új, hosszú távon is fenntartható, az egyensúlyt megőrző növekedési modellt támogatja minden eszközével. Ehhez elsősorban az elmúlt évek eredményeinek megőrzésére, a lefektetett alapokra történő építkezésre lesz szükség - mondta. Vagyis Nagy, mint az egyetlen jegybanki felső vezető, aki már a Simor András-féle előző elnöki periódusban az MNB-nél dolgozott vezető beosztásban, egyértelműen letette a voksot a Matolcsy György elnök által képviselt elvek mellett.

Az alelnök-jelölt utalt arra, hogy a gazdasági válság nemcsak a jegybankok szerepét, de számos alapvető közgazdasági kapcsolatot is átírt, vagy érvénytelenített. Sikeres gazdaságpolitikát csakis az új, még formálódó közgazdasági elképzelésekkel, azok ismeretében lehet folytatni, ezzel ismételten elkötelezte magát a Matolcsy György által képviselt unortodoxia mellett, ugyanis hangsúlyozta: az MNB 2013-tól lépett át az újító, a megelőző jegybankok csoportjába, és ezt a helyet a jövőben is meg kell tartania.

Nagy Márton, akit a növekedési hitelprogram atyjának tekintenek, meghallgatásakor utalt arra, hogy az árstabilitás elérése lehetővé, sőt kötelezővé tette, hogy az MNB a saját eszköztárával, konvencionális és nem konvencionális módon olyan átalakításokat hajtson végre a magyar gazdaság keretrendszerében, amelyek segítenek a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítani.

Szerző

Az autóhiteleseken a sor

Publikálás dátuma
2015.07.23. 07:24
A legfogósabb kérdés, hogy milyen árfolyamon forintosítják majd a hiteleket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nagy a valószínűsége, hogy eleget tesz a kormány annak az ígéretének, hogy az autóhitelek forintosítása révén teljes körűvé válik a devizahitelek átkonvertálása. Erre lehet következtetni Nagy Mártonnak, az MNB új alelnökének a keddi kamatdöntést követő szavaiból. A részletek még kidolgozásra várnak, az azonban bizonyos, a jelzáloghitelesektől eltérő megoldásokban gondolkodik a kormány.

A devizahitelesek megmentéséért indított kormányzati háborúban az autóhitelesek mindig mostohagyermekek voltak, holott, a jelzáloghitelesekhez képes jóval kevesebben vannak és kisebb az érintett kölcsönök összege is. Emellett - mivel ezeknek a hiteleknek a futamideje rövidebb mint az ingatlanhiteleké - a szerződések jelentős része már le is járt. Mindez nem cáfolja azonban azt a sajnálatos helyzetet, hogy súlyos teher nehezedik a devizahitelesek vállára, mert a törlesztőrészletek, a forint gyengülése miatt, akár a sokszorosára is emelkedhettek, számos autótulajdonos jogosan panaszkodik arra, hogy a bank már az autó értékének többszörösét követeli tőle.

Miután a jegybank keddi tájékoztatóján elhangzott, hogy forintosítják az autósok devizahiteleit is, mindenki a részletekre kíváncsi. Az tény, hogy az érintettek száma mintegy 162 ezer lehet, bár a jegybank 250 ezerről beszél. Az is a sajátossága ezeknek a hiteleknek, hogy az adósok mintegy fele csak a szerződés végén vállalta a tőkerész kiegyenlítését, ami egy hatalmas, esetenként akár egymillió forintos egyszeri befizetést igényel, ami feltétlenül beavatkozást igényel. Az is világossá vált - ezt maga Matolcsy György, az MNB elnöke közölte -, hogy a forintosításhoz 1,2 milliárd eurós kereten belül devizát bocsátanak a hitelező pénzintézetek részére. Az is sejthető, hogy a svájci frank alapú autóhitelek forintosításának költségét nem szeretné az MNB állni, vagyis erről a kormánynak kell majd határoznia. Az Országgyűlés őszi döntéséig pedig még számos kérdés nyitott marad. Így a részletekről, átváltási árfolyamról, illetve arról, hogy céges autókra is kiterjed-e a forintosítás vagy csak a magánszemélyekére, egyenlőre nincs döntés, várhatóan ezek a kérdések a következő hónapok egyeztetésein dőlnek el. Még azt sem lehet tudni, hogy a jelenlegi forintosítás a svájci frankos hiteleken kívül vonatkozik-e más valutákra is, vagy sem.

Az átváltási árfolyam a legkritikusabb pontja a forintosításnak. Mint ahogy Palkó István, a Portfólió vezető elemzője a Népszavának elmondta: az eredeti forintosítási törvény 256,47 forintos svájci frankkal számolt, ezzel szemben tegnap délután 294,53 forintot adtak az alpesi deviza egy egységért, vagyis a korábbi rögzítés óta mintegy 15 százalékot gyengült a forint. Ki állná a veszteséget - tette fel a kérdést a szakember. A jegybank hallani nem akar róla, de sem a bankok, sem az ügyfelek nem lelkesednek azért, hogy a többletterheket átvállalják. (Az ügyfelek, ha szándékukban állt volna már forintosítottak volna.) Ráadásul, mint Palkó István megemlítette, az autóhiteleseknél a forintosítás önkéntes lesz, mind a két fél szabadon dönthet róla. Sőt a bankok szelektálhatnak is az ügyelek között. A szakértő - korábbi kormányzati körökből származó nyilatkozatra utalva - elmondta, hogy az MNB akár nyomást is gyakorolhat a bankszektorra, amelyik pénzintézet nem vesz részt a forintosításban, vagyis devizahitel-maradvány lesz a mérlegében, annak tőkekövetelményeit megszigorítják.

Az igazi gondot azok jelentik, akik nem képesek törleszteni - mondta lapunk érdeklődésére Gergely Péter. A Bankráció.hu szakértője emlékeztetett rá, hogy tekintélyes részüknek az autóhitelen kívül egyéb, például rezsitartozása is van. Számukra - ha minden feltételnek megfelelnek, akkor majd a családi csődvédelem (korábbi nevén magáncsőd) intézménye jelenthet kiutat.

Szerző

Eldöntötték, eladják az állami földeket

Publikálás dátuma
2015.07.23. 07:22
FOTÓ: Népszava
Egyre nyilvánvalóbb, hogy még ebben a kormányzati ciklusban privatizálják a jelenleg bérbe adott állami termőföldeket. Hogy miként, abban viszont nincs egyetértés még az ötletet támogatók között sem. 

Az elképzelés a Magyar Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségétől (Magosz) pattant ki, amelyik elővásárlási jogot adott volna a jelenlegi bérlőknek. Ezt megtoldaná azzal, hogy a Növekedési Hitelprogramhoz hasonló, alacsony kamatozású és hosszú futamidejű hitellel támogatná a vásárlókat, a hitel biztosítéka pedig a megvásárolt föld lehetne. Az agrárkamara vezetője Győrffy Balázs már óvatosabban fogalmaz a Napi Gazdaságban megjelentek szerint: a gazdák földvásárlását a jelenlegi jogszabályok betartásával, piaci árak mellett, kedvezményesen elérhető hitelprogrammal kell segíteni - mondta. Szavai szerint senkitől sem lehet megvonni az állami földvagyon megszerzésének lehetőségét, ezért bizonyos méret felett nyilvános árverést, licites ármegállapítást kell alkalmazni.

A gazdák termőföldhöz jutásáról szóló javaslatról jelenleg is egyeztetnek a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) – jelentette ki Nagy István, a tárca politikai államtitkára a Magyar Nemzetnek, megerősítve ezzel, hogy kormányzati szintre emelkedett a még meglévő állami földterületek eladásának terve. Az államtitkár a gazdák földtulajdonlásának szükségességét gazdasági szempontból azzal magyarázta, hogy ha valaki bérelt földön dolgozik, bérleményét nem tudja a bank fedezetként elfogadni, míg ha saját földjét műveli, tud hitelt felvenni, fejleszteni. A gazdaság megújítása, élénkítése érdekében nagyon fontos, hogy kialakulhasson egy olyan gazdaréteg, amelynek megfelelő a földterülete, a tőkeereje – emelte ki.

Hozzátesszük, jelenleg a bankok a földterületre felvehető uniós támogatást tekintik fedezetnek, a földtulajdonlás korlátozása és a földforgalmazás nehézkessége miatt a termőföldet jórészt alkalmatlannak ítélik arra, hogy jelzáloggal terheljék.

Nagy István úgy véli jelenleg többen is rémhíreket terjesztenek az ügyben. Ilyen például, hogy a mostani haszonbérlőknek elővásárlási joguk lesz vagy a jelenleg bérelt földeket automatikusan megkapják. Ez egyáltalán nincs így, ahhoz, hogy ezt a programot szabályszerűen lehessen lebonyolítani, az eladandó területekre licitálni kell – jegyezte meg.

Az államtitkár szerint igen fontos, hogy a tárca a vásárlás mögé olyan banki konstrukciót tudjon nyújtani, amelyet bárki igénybe vehet és mindenki számára egyenlő esélyt biztosít a földvásárláshoz.

Szerző