Az autóhiteleseken a sor

Publikálás dátuma
2015.07.23. 07:24
A legfogósabb kérdés, hogy milyen árfolyamon forintosítják majd a hiteleket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nagy a valószínűsége, hogy eleget tesz a kormány annak az ígéretének, hogy az autóhitelek forintosítása révén teljes körűvé válik a devizahitelek átkonvertálása. Erre lehet következtetni Nagy Mártonnak, az MNB új alelnökének a keddi kamatdöntést követő szavaiból. A részletek még kidolgozásra várnak, az azonban bizonyos, a jelzáloghitelesektől eltérő megoldásokban gondolkodik a kormány.

A devizahitelesek megmentéséért indított kormányzati háborúban az autóhitelesek mindig mostohagyermekek voltak, holott, a jelzáloghitelesekhez képes jóval kevesebben vannak és kisebb az érintett kölcsönök összege is. Emellett - mivel ezeknek a hiteleknek a futamideje rövidebb mint az ingatlanhiteleké - a szerződések jelentős része már le is járt. Mindez nem cáfolja azonban azt a sajnálatos helyzetet, hogy súlyos teher nehezedik a devizahitelesek vállára, mert a törlesztőrészletek, a forint gyengülése miatt, akár a sokszorosára is emelkedhettek, számos autótulajdonos jogosan panaszkodik arra, hogy a bank már az autó értékének többszörösét követeli tőle.

Miután a jegybank keddi tájékoztatóján elhangzott, hogy forintosítják az autósok devizahiteleit is, mindenki a részletekre kíváncsi. Az tény, hogy az érintettek száma mintegy 162 ezer lehet, bár a jegybank 250 ezerről beszél. Az is a sajátossága ezeknek a hiteleknek, hogy az adósok mintegy fele csak a szerződés végén vállalta a tőkerész kiegyenlítését, ami egy hatalmas, esetenként akár egymillió forintos egyszeri befizetést igényel, ami feltétlenül beavatkozást igényel. Az is világossá vált - ezt maga Matolcsy György, az MNB elnöke közölte -, hogy a forintosításhoz 1,2 milliárd eurós kereten belül devizát bocsátanak a hitelező pénzintézetek részére. Az is sejthető, hogy a svájci frank alapú autóhitelek forintosításának költségét nem szeretné az MNB állni, vagyis erről a kormánynak kell majd határoznia. Az Országgyűlés őszi döntéséig pedig még számos kérdés nyitott marad. Így a részletekről, átváltási árfolyamról, illetve arról, hogy céges autókra is kiterjed-e a forintosítás vagy csak a magánszemélyekére, egyenlőre nincs döntés, várhatóan ezek a kérdések a következő hónapok egyeztetésein dőlnek el. Még azt sem lehet tudni, hogy a jelenlegi forintosítás a svájci frankos hiteleken kívül vonatkozik-e más valutákra is, vagy sem.

Az átváltási árfolyam a legkritikusabb pontja a forintosításnak. Mint ahogy Palkó István, a Portfólió vezető elemzője a Népszavának elmondta: az eredeti forintosítási törvény 256,47 forintos svájci frankkal számolt, ezzel szemben tegnap délután 294,53 forintot adtak az alpesi deviza egy egységért, vagyis a korábbi rögzítés óta mintegy 15 százalékot gyengült a forint. Ki állná a veszteséget - tette fel a kérdést a szakember. A jegybank hallani nem akar róla, de sem a bankok, sem az ügyfelek nem lelkesednek azért, hogy a többletterheket átvállalják. (Az ügyfelek, ha szándékukban állt volna már forintosítottak volna.) Ráadásul, mint Palkó István megemlítette, az autóhiteleseknél a forintosítás önkéntes lesz, mind a két fél szabadon dönthet róla. Sőt a bankok szelektálhatnak is az ügyelek között. A szakértő - korábbi kormányzati körökből származó nyilatkozatra utalva - elmondta, hogy az MNB akár nyomást is gyakorolhat a bankszektorra, amelyik pénzintézet nem vesz részt a forintosításban, vagyis devizahitel-maradvány lesz a mérlegében, annak tőkekövetelményeit megszigorítják.

Az igazi gondot azok jelentik, akik nem képesek törleszteni - mondta lapunk érdeklődésére Gergely Péter. A Bankráció.hu szakértője emlékeztetett rá, hogy tekintélyes részüknek az autóhitelen kívül egyéb, például rezsitartozása is van. Számukra - ha minden feltételnek megfelelnek, akkor majd a családi csődvédelem (korábbi nevén magáncsőd) intézménye jelenthet kiutat.

Szerző

Eldöntötték, eladják az állami földeket

Publikálás dátuma
2015.07.23. 07:22
FOTÓ: Népszava
Egyre nyilvánvalóbb, hogy még ebben a kormányzati ciklusban privatizálják a jelenleg bérbe adott állami termőföldeket. Hogy miként, abban viszont nincs egyetértés még az ötletet támogatók között sem. 

Az elképzelés a Magyar Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségétől (Magosz) pattant ki, amelyik elővásárlási jogot adott volna a jelenlegi bérlőknek. Ezt megtoldaná azzal, hogy a Növekedési Hitelprogramhoz hasonló, alacsony kamatozású és hosszú futamidejű hitellel támogatná a vásárlókat, a hitel biztosítéka pedig a megvásárolt föld lehetne. Az agrárkamara vezetője Győrffy Balázs már óvatosabban fogalmaz a Napi Gazdaságban megjelentek szerint: a gazdák földvásárlását a jelenlegi jogszabályok betartásával, piaci árak mellett, kedvezményesen elérhető hitelprogrammal kell segíteni - mondta. Szavai szerint senkitől sem lehet megvonni az állami földvagyon megszerzésének lehetőségét, ezért bizonyos méret felett nyilvános árverést, licites ármegállapítást kell alkalmazni.

A gazdák termőföldhöz jutásáról szóló javaslatról jelenleg is egyeztetnek a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) – jelentette ki Nagy István, a tárca politikai államtitkára a Magyar Nemzetnek, megerősítve ezzel, hogy kormányzati szintre emelkedett a még meglévő állami földterületek eladásának terve. Az államtitkár a gazdák földtulajdonlásának szükségességét gazdasági szempontból azzal magyarázta, hogy ha valaki bérelt földön dolgozik, bérleményét nem tudja a bank fedezetként elfogadni, míg ha saját földjét műveli, tud hitelt felvenni, fejleszteni. A gazdaság megújítása, élénkítése érdekében nagyon fontos, hogy kialakulhasson egy olyan gazdaréteg, amelynek megfelelő a földterülete, a tőkeereje – emelte ki.

Hozzátesszük, jelenleg a bankok a földterületre felvehető uniós támogatást tekintik fedezetnek, a földtulajdonlás korlátozása és a földforgalmazás nehézkessége miatt a termőföldet jórészt alkalmatlannak ítélik arra, hogy jelzáloggal terheljék.

Nagy István úgy véli jelenleg többen is rémhíreket terjesztenek az ügyben. Ilyen például, hogy a mostani haszonbérlőknek elővásárlási joguk lesz vagy a jelenleg bérelt földeket automatikusan megkapják. Ez egyáltalán nincs így, ahhoz, hogy ezt a programot szabályszerűen lehessen lebonyolítani, az eladandó területekre licitálni kell – jegyezte meg.

Az államtitkár szerint igen fontos, hogy a tárca a vásárlás mögé olyan banki konstrukciót tudjon nyújtani, amelyet bárki igénybe vehet és mindenki számára egyenlő esélyt biztosít a földvásárláshoz.

Szerző

Egy kicsivel csökken a benzin ára

Publikálás dátuma
2015.07.22. 17:13
Fotó: Népszava
Csökkenti bruttó 2-2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI.

Így a 95-ös benzin literenkénti átlagára 381-382 forintra, a gázolajé pedig 363-364 forintra csökken.
Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor bruttó 9 forinttal csökkent a 95-ös benzin, és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára.

A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015. január között mintegy 100 forinttal csökkent, az elmúlt hét hónapban fokozatosan több mint 60 forinttal emelkedett.

A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta csaknem 20 forinttal lett magasabb.
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Szerző