Stop az adriai fúrótornyoknak

Csatlakozott a Greenpeace magyar szervezete a régió országainak (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia) aláírásgyűjtési akciójához annak érdekében, hogy megakadályozzák a horvát kormány azon tervét, mely szerint kőolaj kitermelésbe kezdenének az Adriai-tenger horvátországi szakaszán. Szerintük a helyi döntéshozóknak inkább a megújuló energiaforrásokra kellene koncentrálnia. Véleményük mellett a helyi lakosság túlnyomó többsége is kiáll.

Demonstrációval, valamint „Tiszta Adriát! Olaj helyett megújulókat!” feliratú transzparensekkel indított aláírásgyűjtést a Greenpeace szerda délelőtt Budapesten. A szervezet az Adriai-tenger horvát partjainál tervezett olajkitermelés ellen tiltakozik, mivel a horvát kormány 2015 elején öt olajipari cégnek adott engedélyt olajkitermelésre. Ezzel a döntéssel pedig hamarosan fúrótornyok lephetik el a magyar turisták által is kedvelt horvát tengerpart horizontját – írja a zöld szervezet hivatalos közleményében.

A Greenpeace célja az olajfúró tornyok létesítésének megakadályozása. Szerintük ugyanis ehelyett száz százalékban a megújuló energiaforrásoknak kellene ellátniuk energiával az Adriai-tenger horvát parti régióit. A petíciót augusztus végéig lehet aláírni a tisztaadriat.hu internetes oldalon.

S hogy a Greenpeace miért szólal fel a beruházás ellen, azzal kapcsolatban Hunyadi Réka, a szervezet klíma- és energiakampányának felelőse elmondta: az olajfúrási munkálatok komoly veszélyt jelentenek az élővilágra. Az Adria horvát szakaszán él például a mediterrán barátfóka, amely ma az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj a Földön, de 220 palackorrú delfin, teknősök, és időnként bálnafajok is felbukkannak a területen – mondta a szakértő. Hozzátette, egy esetleges baleset esetén a tengerbe kerülő olaj végzetes következményekkel bírhat rájuk nézve.

A tengeri élőlényeket egyébként már az engedélyek kiadása előtt is komoly veszélynek tették ki: a kőolaj- és földgáztartalékok felmérése érdekében engedélyt adtak ugyanis a szeizmikus vizsgálatok elvégzésére a tengerfenéken – számolt be Hunyadi, hozzátéve: ennek keretében 2013 szeptembere és 2014 januárja között 230 és 250 decibel közötti hangrobbanásokat idéztek elő, amelyek nincsenek kedvező hatással a tengeri élőlények egészségére.

A szervezet szerint megoldást egyébként csupán egyetlen dolog jelentene: ha a horvát kormány visszavonná olajkitermelési terveit, ezzel belátva, hogy az aránytalanul nagy természetvédelmi és társadalmi kockázatot jelent – hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó szakértő.

S emellett már helyi zöld szervezetek is felszólaltak, sikerrel. A legerősebb csoport, az SOS az Adriáért elnevezésű koalíció - melyet a Greenpeace Horvátország, a Zöld Fórum szövetség tagjai, valamint a WWF Adria alkot - kampányának köszönhetően ugyanis az olajfúrás terve mára a horvát nyilvánosság egyik központi témája lett. S ez alapján kiderült, a lakosság többsége ellenzi az olajkitermelést. A koalíció legutóbbi felmérésen a megkérdezettek 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ilyen horderejű ügyben népszavazást kellene kiírni, az olajkitermelést ellenzők száma pedig egy év alatt 30-ról 52 százalékra emelkedett.

Hiába viszont az eredmény, a helyi kormányt ez egyáltalán nem hatja meg. Terveik szerint 2018-tól ugyanis elindulhat az olajfúrás az Adriai-tenger horvát szakaszán – mondta Hunyadi. Hozzátette, a kiválasztott vállalatok egyelőre maximum 6 éves időszakra nyertek feltárási jogot, ha viszont találnak megfelelő mennyiségű olajat a területen, akkor akár 30 évig is végezhetnek kitermelést.

A helyzet mindenesetre érdekes lehet, már csak abból a szempontból is, hogy 2015 novemberében Párizsban az ENSZ Klíma Konferenciát tart. Az összejövetelen a globális hőmérséklet-emelkedés megakadályozásáról döntenek majd, céljuk pedig, hogy az emelkedés értéket jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a jelenlegi széndioxid-kibocsátási szintet 50 százalékkal csökkentsék, amihez hosszú távú, 100 százalékban megújuló energia felhasználásra lenne szükség – tájékoztatott a Greenpeace szakértője. Ezt pedig szerinte csak úgy lehet elérni, ha megújuló energiaforrásokat használó rendszerek épülnének, s ebbe már most elkezdene befektetni minden állam.

Ezt egyébként a horvátok is támogatnák, csaknem 90 százalékuk értene egyet a megújuló energiaforrások használatával. A szomszédos országban pedig lenne is értelme a beruházásnak, mivel ott 30 százalékkal magasabb a napsütéses órák száma, mint például Németországban. Az adriai ország mégis az egyik legelmaradottabb EU-tagállam a napenergia hasznosítása terén.

Zöldek az olajkitermelés ellen

A Greenpeace 1971-es fennállása óta rengeteg olajkitermelés magakadályozásában vett részt. Jelenleg az egyik legnagyobb mozgósítással bíró projektjük a Shell északi-sarkörön túli olajkitermelését igyekszik megakadályozni. Bár a kampány nem egy közkedvelt tengerpart közelében lévő olajkitermelés ellen folyik, egy nagy – több mint 1000 hordónyi – olajkiömlésnek az USA belügyminisztériuma szerint is 75% lenne az esélye. Ez katasztrofális hatásokkal bírna.

Egy esetleges baleset során a jégtáblák alá ömlő olaj szinte eltávolíthatatlan lenne és az Északi-sark rendkívül érzékeny ökoszisztémáját örökre tönkretenné. Az olajkitermelés a turisták által közkedvelt tengerpartokon nem ismeretlen jelenség. Ki kell emelni azonban, az Adriai-tengeren nem ismeretlen a fúrótornyok okozta látvány. Az olasz szakaszon majd hatvan éve, 1960 óta folyik olajkitermelés, amely projekt ellen a Greenpeace már évek óta és jelenleg is kampányol. S hogy a kőolaj kitermelése milyen károkat tud okozni, azzal kapcsolatban elég, ha 2010-es Mexikói-öbölben felrobbant fúrótoronyra, a Deepwater Horizonra gondolunk – mondta a lapnak Hunyadi.

Hozzátette, itt 1500 méteres mélységben mintegy 760 milló liter olaj ömlött a tengerbe. A hatóságok azt állítják, hogy ebből körülbelül 1 millió hordónyi olaj van máig is az öbölben 3200 négyzetkilométernyi területen, réteges sávokban elhelyezkedve. Ez pedig folyamatosan károsítja a környék ökoszisztémáját, továbbá a partvidék halászatból és turizmusból élő lakosságát is.