Politikai fenyegetésként, a megosztó kormányzatai politika újabb megnyilvánulásaként, zsarolásként értékeli a nyugdíjszakértő, a szakszervezeti vezető, az ellenzéki politikus és egy idős-szervezet vezetője is a nemzetgazdasági miniszter Tusnádfürdőn adott interjúját, amelyben azt üzente a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tartandó népszavazást esetleg támogatóknak, hogy ezzel a mostani nyugdíjasok pénzének csökkentését szavazzák meg. Varga Mihály azt közölte az Origó munkatársával, hogy „egy ilyen döntésnek az össznyugdíjrendszerre van hatása. Így ha az oda befolyó járulékok több szereplő között oszlanak el, akkor az ellátás színvonala csökkenhet. Egy ilyen kedvezmény biztosításával minden érintett nyugdíjasnak a jövedelme csökkenhet”.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2015. július 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Varga Mihály hozzátette, hogy megkezdték a számításokat azután, hogy a Kúria úgy döntött, nem költségvetést érintő pénzügyi kérdés a népszavazási kezdeményezés a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről, hanem egy meglévő diszkrimináció feloldását célozza, és sikere esetén a kormánynak megvan a mozgástere, hogy szabadon dönthessen a kérdés megoldásáról. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója lepődött meg egyedül a miniszter sarkos üzenetén, mert mint mondja „eddig megfontolt nyilatkozónak tartottam Varga Mihályt, akkor is, ha a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosításakor ő is beállt az alaptalan kritizálók, zsarolók közé”. Barát Gábor lapunknak úgy fogalmaz, hogy a miniszter kijelentései szakmailag érthetetlenek, tehát csak zsarolásra alkalmasak.
Kordás László, a vasutas Bodnár József kezdeményezését az aláírásgyűjtések szervezésével segítő egyik szakszervezeti tömörülés vezetője szerint a kormány jól bevált megosztó politikáját alkalmazza ebben az esetben is a nemzetgazdasági miniszter, azért, hogy elbizonytalanodjanak a választók. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke visszaüzen, amikor azt mondja: megfelelő felhatalmazással Varga Mihálynak vissza kellene ülnie a tárgyalóasztalhoz a versenyszféra konzultációs fórumán, ahol május 29-én épp a nyugdíjak kérdéséről megszakadtak a tárgyalások. Tavaly decemberben állapodtak meg az egyeztetésről, amikor a szakszervezetek csak azért írták alá a terveiknél alacsonyabb, 3,5 százalékos idei béremelést, mert ugyanennek a kormánynak ugyanez a minisztere a szöveg záradékában vállalta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak, a Munka Törvénykönyve és a sztrájktörvény ügyében hajlandóak tárgyalni az érdekvédőkkel. Végül azonban Varga azzal állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy neki nincs is mandátuma a megegyezésre.
Kórozs Lajos ehhez csatlakozva azt mondja, a kormány megint zsarolja a társadalmat és az emberekkel akarja megfizettetni a 2012-ben életbe lépett merev nyugdíjszabályok árát. Az MSZP szakpolitikusa szerint a Kúria döntése valójában kényszerpályára helyezte a kormányt, valamilyen módon korrigálnia kell az elhibázott nyugdíj-döntéseket, amelyek értelmében minden átmenet nélkül csak 65 éves korban mehet el mindenki, megszüntetve a korkedvezményes, korengedményes, a rokkantsági és baleseti rokkantsági, a szolgálati, a bányász- és a művésznyugdíjakat. A népszavazást támogató ellenzéki párt úgy látja, ma tízezrek kerülnek utcára mindenféle ellátás nélkül 62-63 éves korukban, 43-44 ledolgozott év után – be kell látnia tehát a kormánynak, hogy rossz döntést hozott 2011 végén..
A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke hasonlóan fogalmaz, amikor azt mondja: „Nem ez az első alkalom, hogy fideszes politikusok olyan kijelentéseket tesznek, amelyek nem számolnak azok társadalompolitikai hatásaival, vagy ha igen, az még rosszabb, mert a cinizmusukról tanúskodnak, hisz valójában az a cél, hogy megakadályozza a férfiak 40 éves szolgálati idővel történő nyugdíjba vonulásáról szóló népszavazást.” Hegyesiné Orsós Éva a szolidaritás szétverésének szándékát látja a miniszter kijelentései mögött, hiszen a nyugdíjasok kétharmada 110 ezer forint alatti ellátást kap, ahol minden forint számít a napi megélhetéshez. Ha azzal fenyegetik, hogy még ebből is elvehetnek tőle, akkor megfontolja a most nyugdíjba készülőket segítő kérdés támogatását.
A nyugdíjas szervezet vezetője arra is emlékeztet, hogy kizárólag azok akarnának ezzel a megoldással élni, akik a 60. életévük után, ledolgozott 40 évvel a hátuk mögött elveszítik az állásukat és esélyük sincs, hogy újat találjanak, hiszen nincsenek piaci munkahelyek ennek a korosztálynak. Hegyesiné Orsós Éva azt is megemlíti, hogy a többségnek már megromlott az egészsége, a magyar ellátórendszerben pedig nehezen reménykedhet a gyógyulásban. Ezekre a problémákra adott együttes válasz a népszavazás kezdeményezése – összegzi véleményét. Ugyanebben a megoldásban gondolkodik Kórozs Lajos is.
Ezzel Barát Gábor is egyetért, amikor azt mondja, a megoldás egy „szigorú feltételekhez kötött,érzékelhető nyugdíjcsökkentés mellett igénybe vehető,előrehozott öregségi nyugdíj,természetesen nemtől függetlenül. Ez lehetőséget adna az arra jogosultnak, hogy mondjuk két évvel korábban igénybe vehesse az öregségi nyugdíjat. Ennek kidolgozására kellene helyezni a hangsúlyt, nem pedig szembe állítani a nyugdíjasokat a még aktív korosztályokkal”.
Kordás László arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a kormány változtatta át a nyugdíjjárulékot szociális hozzájárulássá, amivel eltörölte azt a kötelezettséget, hogy a beszedett összeget csak a nyugdíjak kifizetésére lehet fordítani. Mivel pedig így megnövelte saját mozgásterét, arra is lehetősége van, hogy szükség esetén a költségvetés egyéb területéről átcsoportosítson pénzeket. A MaSZSZ vezetője hozzáteszi, hogy november 2-ig gyűjtik a népszavazás kiírását igenlő aláírásokat, a kormánynak tehát november 1-ig van ideje eldönteni, hogy hajlandó-e leülni a tárgyalóasztalhoz, vagy megvárja, hogy a társadalmi igény kényszerítse oda.
