Szinte programszerű pontossággal folytatják a szövetségesek győzedelmes és tervszerű előrenyomulásukat. Ellenállhatatlan erővel üldözik a megvert ellenséget és véresen visszaverik annak hellyel-közzel megkísérelt ellentámadásait. Az elért sikerek gyors kihasználásával mindegyre jobban letörik az ellenség védekező erejét és napról-napra újabb, fontosabbnál fontosabb eredményeket érnek el.
Galíciában, a Bug keleti részére szorított nagy orosz erők állandóan azzal kísérleteznek, hogy áttörjék a szövetségesek vonalát és így hátráltassák más helyeken folytatott hadműveleteiket. Kísérleteik azonban mindig véres kudarccal végződnek.
A szövetségesek pedig tovább nyomulnak előre és egyre szorosabban fogják össze a gyűrűt az ellenséges erők körül. Blonietől nyugatra több ellenséges állást foglaltak el és Varsótól délre rohammal bevették Ustanov, Lbiska és Jasgarzev helységeket. Ezek a helységek mintegy 25 kilométerre esnek Varsó központjától és így alig 14—15 kilométerre a vár külső érődéitől.
Galhvitz tábornok seregei Ostrolenkától Pultuskig mintegy 70 kilométeres szélességben átlépték a Narevet és Pultusktól délre a Búghoz közelednek. Pultusktól a Bug északi partja mintegy 25 kilométer. Ennek a területnek a leküzdése lőtávolságba hozza a szövetséges haderőket a Varsó—Pétervári vasútvonalhoz.
Below tábornok hadserege Kurlandban tovább harcol az ellenség utóvédjével. Eközben újabb 6000 oroszt fogott el. Kovnotól délre a Jesia mentén, valamint Suvalkitól északkeletre több orosz lövészárkot foglaltak el. A Jesia Kovnotól délre, mintegy 40 kilométerre ered és így a szövetségesek most már délről nagyon közel juthattak Kovno várához.
Az oroszok folytatják azt a kétségbeesett taktikát, hogy visszavonulásuk közben fölégetik az útjukba kerülő falvakat, hogy ezzel is megnehezítsék a szövetségesek előrenyomulását. Kétségbeesett taktika ez, mert a hadműveleteket semmiképpen sem befolyásolhatja és így hiábavaló az a rengeteg kár, amit okoznak.
Száz esztendővel ezelőtt bevált nekik ez a taktika és Napóleonnak Moszkva ellen fölvonuló hadseregét teljesen megsemmisítette. Csakhogy a mai óriási hadseregek nem dolgoznak száz esztendővel ezelőtti eszközökkel és nem élnek az elfoglalt területekből, hanem nagyszerűen szervezett szállító rendszerük és műszaki csapataik segítségével pompásan biztosítják a bázisukkal való összeköttetéseiket és a legtávolabbi területen is akadály nélkül gondoskodhatnak a csapatok ellátásáról, az utánpótlásokról és municiószállításról.
Száz esztendővel ezelőtt is csak azért válhatott be ez a pusztító taktika, mert Napóleon éppen ebben a legnagyobb szabású vállalkozásában hanyagolta el megfoghatatlan módon a hadsereg ellátásáról való gondoskodást.
Népszava 1915. július 26.
