Előfizetés

Forma 1 - Bianchira emlékeztek a rajt előtt

Publikálás dátuma
2015.07.26. 16:13
Philippe és Christine Bianchi, a július 18-án elhunyt Jules Bianchi Forma-1-es pilóta szülei, valamint testvére Tom Bianchi (b)
A múlt pénteken elhunyt Jules Bianchira emlékeztek a 30. Forma-1-es Magyar Nagydíj vasárnapi futamának rajtja előtt.

A Hungaroring rajtrácsa előtt kiterített vörös szőnyegen a Marussia 25 évesen életét vesztett pilótájának családja egyesével fogadta a mezőny versenyzőinek részvétnyilvánítását, ezt követően mindenki körbe lehelyezte bukósisakját, a végén pedig a francia sportoló fejvédője került középre.

A résztvevők egyperces csenddel adóztak Bianchi emléke előtt.

A 2015. július 18-án elhunyt Jules Bianchi Forma-1-es pilótára emlékeznek a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság 30. Magyar Nagydíján a mogyoródi Hungaroringen július 26-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A 2015. július 18-án elhunyt Jules Bianchi Forma-1-es pilótára emlékeznek a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság 30. Magyar Nagydíján a mogyoródi Hungaroringen július 26-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Jules Bianchi tavaly október 5-én a Japán Nagydíjon szenvedett balesetet, amikor nekicsúszott a német Adrian Sutil autóját mentő darunak. November közepéig a jokkaicsi Mei kórház intenzív osztályán ápolták, majd miután képessé vált az önálló légzésre, a nizzai egyetemi kórházba szállították. Megműtötték, majd kómába esett. Haláláról családja múlt szombaton értesítette a nyilvánosságot, kedden szülővárosában, Nizzában helyezték végső nyugalomra.

 MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

"A medve nem játék, Orbán nem mindenható, Európa nem illiberális"

Nagyívűnek hirdették meg Orbán Viktor újabb tusványosi beszédét, de a rezsim fenntartásában láthatóan megfáradt miniszterelnök nem mondott sem újat, sem nagyívűt. Egyszerűen csak azt hazudta, ami az aktuális érdekének épp megfelelt. Ahogyan szokta - írja közleményében Ujhelyi István az MSZP alelnöke.

"Ezúttal az európai közösség mélyebb intergációja ellen, a nemzetállami szuverenitás mindenekfelettiségéről szónokolt. Ugyanis ennek van most divatja. Pedig Orbán mondott korábban mást is, egy alig néhány éve publikált cikkében azt írta: "balgaság lenne a teljesen szuverén nemzetállamok Európájáért kardoskodnunk". Ugyanitt arról értekezett, hogy egy "erős, szolidáris és összehangoltan cselekvő Európai Unió sokkal jobban helyt tud állni a globális versenyben, és hatékonyabban tud szembenézni a jelenlegihez hasonló jelentős kihívásokkal, mint a tagállamok külön-külön." Mondta nemrég ezt az az Orbán Viktor, aki például a bevándorlás valóban feszítő problémája esetén nem az erős, szolidáris és összehangolt cselekvést, hanem a különutas uszítást választja. Mert, a rövidtávú hatalmi érdekéből ez most a legmegfelelőbb.

Európa a nagy világégések óta talán a legkomolyabb válságát éli. Ez igaz. Hamarosan elválik, hogy a nyugatos fejlődést és békét biztosító közösségünk mivé fordul: kétsebességes Európa lesz mag-országokkal és leszakadó perifériás államokkal vagy újra megerősödő alapokon tovább építkező hatalom. Orbán saját bevallása szerint is egy olyan regattában ül, amelynek evezősei nem látnak előre, csak a múltat ismerik. Ideje lenne hát felütnie a történelemkönyveket és újraolvasni: mit hozott Európának az ego-nacionalista és erőszakos nemzetállamiság a múltban. Ez nem lehet a jövőnk. Mi azt valljuk: lehet büszke magyarnak és európainak egyszerre lenni. Orbán láthatóan és vállaltan nem az európai értékeket vallja. Magyarsága is kimerül a kérkedésben és mások magyarságának végtelenül gerinctelen megkérdőjelezésében. Ez egy megfáradt, egykor nagyívű, de mára végletesen tévútra jutott politikus végjátéka.

8436 órával vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden vasárnap figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Ötvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő"

Jövő nyáron szavazhatnak a britek az EU-tagságról

Publikálás dátuma
2015.07.26. 14:46
Fotó: Thinkstock
David Cameron brit miniszterelnök jövő nyárra szeretné kiírni a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazást egy vasárnapi brit lapértesülés szerint. A The Independent on Sunday című liberális vasárnapi brit lapnak kormányforrások azt mondták, hogy Cameron 2016 júniusában kívánja megtartani a referendumot, és a dátumot a kormányzó Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusán be is jelenti.

Cameron tervei szerint legkésőbb 2017 végéig kell megtartani a népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e, de addig a brit kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.

Az EU-népszavazás törvénytervezete be is került a Konzervatív Párt által váratlan fölénnyel megnyert májusi parlamenti választások után alakult új brit kormány idei törvényalkotási programjába, de a referendum pontos dátuma hivatalosan egyelőre nem ismert.

A The Independent on Sunday kormányzati forrásai szerint azonban Cameron már "beírta naptárába" a jövő júniusi időpontot. A lapnak nyilatkozó bennfentesek szerint a Downing Street számításait a referendum időpontjával kapcsolatban befolyásolta a görögországi válság is, elsősorban az az összehangolt erőfeszítés, amelyet az euróövezeti tagországok a görög euró- és EU-tagság fenntartása érdekében kifejtettek. A brit kormány stratégái ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy ha Brüsszel ilyen mértékben vonakodik egy tagország távozásának lehetővé tételétől, akkor a London által a további brit EU-tagság fejében igényelt uniós reformokat is el lehet érni - idézi forrásait a vasárnapi brit lap.
A The Independent on Sunday által idézett illetékesek hangsúlyozták, hogy a legutóbbi felmérések alapján a brit választók körében negyedszázada nem volt olyan magas a brit EU-tagság fenntartásának támogatottsága, mint most.
Az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által nemrégiben elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy ha most tartanák a népszavazást a brit EU-tagságról, a választók 66 százaléka voksolna a bennmaradásra, és csak 22 százalék adná szavazatát Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból.
A 12 százaléknyi bizonytalan szavazó kiszűrésével 75:25 a brit EU-tagságot, illetve a kilépést támogatók arányának megoszlása.
Független londoni elemzőházak is azt jósolják, hogy a brit kormány nem várja meg a 2017 végében megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással.
Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői minapi előrejelzésükben 2016 második felének elejét nevezték a referendum legvalószínűbb időpontjának. A ház szerint e korai dátummal minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit népszavazás "összeakadjon" a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.