Nehéz csoportban a magyarok

Publikálás dátuma
2015.07.27. 07:54
Blatter és Putyin között teljes volt az egység FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DENNIS GROMBKOWSKI
A magyar labdarúgó-válogatott Portugáliával, Svájccal, Feröer-szigetekkel, Lettországgal és Andorrával szerepel azonos csoportban a 2018-as oroszországi világbajnokság selejtezőjében – derült ki a szombaton, Szentpéterváron megtartott sorsoláson. A csoportból az első helyezett közvetlenül jut ki a vb-re, a legjobb csoportmásodikok pótselejtezőt vívnak. Bernd Storck szövetségi kapitány nem elégedetlen a sorsolással.

A FIFA-sorsolás talán legnagyobb híre az volt, hogy Sepp Blatter, a nemzetközi szövetség elnöke is megjelent az eseményen. Néhány hete jobbnak látta, ha a kanadai női labdarúgó világbajnokság fináléjában nem bukkan fel, attól tartva, hogy őrizetbe vehetik korrupció miatt. Oroszországban azonban teljes biztonságban érezheti magát, Vlagyimir Putyinnal jó a viszonya, amint ezt kettejük sajtóértekezletén demonstrálták is. Blatter kifejtette, minden támadás ellenére támogatja, hogy 2018-ban Oroszország rendezze meg a vb-t.

A magyar válogatott programja
2016. október 7.: Magyarország–Svájc
2016. október 10.: Lettország Magyarország
2016. november 13.: Magyarország–Andorra
2017. március 25.: Portugália–Magyarország
2017. június 9.: Andorra–Magyarország
2017. augusztus 31.: Magyarország–Lettország
2017. szeptember 3.: Magyarország–Portugália
2017. október 7.: Svájc–Magyarország
2017. október 10.: Magyarország–Feröer
Pótselejtezők:
első mérkőzés: 2017. november 9–11.
visszavágók: 2017. november 12–14.

„Legyenek nyugodtak” – biztatta a helyieket a FIFA elnöke a szentpétervári sorsoláson. A FIFA-botrány május végi kitörése után több nyugati sportvezető és politikus vetette fel, hogy el kellene venni Oroszországtól a rendezés jogát a 2010-es odaítélésnél történt valószínűsíthető korrupció miatt. Több szól azonban az elvétel ellen, mint mellette. A Kreml már eddig is rengeteg pénzt költött a rendezésre, igaz, az orosz rubelválság miatt többször is csökkentenie kellett a kiadásokat.

Másrészt a korrupciós vizsgálat lezárása olyan sok időt vehet igénybe, hogy nem lenne idő egy másik rendező ország „beugrására”. Blatter az ukrán válságról is szót ejtett, a FIFA-t a békeközvetítőnek állította be, mert mint a kelet-ukrajnai válságra utalva elmondta, ebben a helyzetben „különösen fontos az

együttműködés”, s a labdarúgás „hozzájárulhat a békéhez”. Putyin háláját fejezte ki Blatternek azért, hogy „a sportra koncentrált”. Hogy a 2018. június 14-től július 15-ig tartó viadalon Magyarország jelen lehet-e, annak a 2017 októberéig-novemberéig kell eldőlnie. A sorsoláson az 52 európai válogatottat hét hat- és két ötcsapatos csoportba sorsolták.

A kilenc csoportgyőztes kijut a 2018-as vb-re, míg a nyolc legjobb csoportmásodik - úgy, hogy a hat együttest számláló csoportok esetében az utolsók elleni párharcokat nem veszik figyelembe - pótselejtezőt játszik a maradék négy kiadó helyért.

A hat kiemelési kalapot a júliusi FIFA-világranglista alapján állították össze, a magyar válogatott a harmadikból várta a sorsolást. Az elsőből a portugálokat, a másodikból pedig a svájciakat kapta, míg az alacsonyabban rangsorolt együttesek közül az aktuális Eb-selejtezős sorozatban is ellenfél feröeriek, valamint a lettek és az andorraiak lettek riválisok.

Azt már korábban eldöntötték, hogy a televíziós közvetítési jogok miatt Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia válogatottja csakis hatcsapatos csoportban szerepelhet. A feszült politikai helyzet miatt Azerbajdzsán és Örményország nem kerülhetett azonos csoportba. Az európai selejtezők hivatalosan 2016. szeptember 4-én rajtolnak. A magyar válogatott első ellenfele idegenben Feröer-szigetek lesz.

"Az én megbízatásom négy mérkőzésre szól, a világbajnoki selejtezők pedig még távol vannak, de sportigazgatóként is úgy gondolom, összességében jónak mondaható a sorsolásunk, hiszen a negyedik, ötödik és hatodik kalapból olyan ellenfeleket kaptunk, amelyek ellen nyernünk kell majd a sorozatban - idézte az mlsz.hu Bernd Storckot, a magyar válogatott megbízott szövetségi kapitányát. - Feröerrel a mostani Eb-selejtező sorozatban, Andorrával az előző vb-selejtező sorozatban voltunk egy csoportban, ezért aktuális képünk van mindkét válogatott játékerejéről.

A portugál csapat kiemelkedik a csoportból, de két éve még Svájc is a nyolcadik helyen állt a FIFA világranglistáján, tehát nem kérdés, hogy mindkét együttes előttünk jár jelenleg. Ezzel együtt hazai pályán, egy jól szervezett magyar válogatottnak egyik rivális ellen sem kell majd esélytelenül felmennie a pályára" - értékelt a szakvezető.

A csoportok
A csoport:
Hollandia, Franciaország, Svédország, Bulgária, Fehéroroszország, Luxemburg
B csoport:
Portugália, Svájc, MAGYARORSZÁG, Feröer-szigetek, Lettország, Andorra
C csoport:
Németország, Csehország, Észak-Írország, Norvégia, Azerbajdzsán, San Marino
D csoport:
Wales, Ausztria, Szerbia, Írország, Moldova, Grúzia
E csoport:
Románia, Dánia, Lengyelország, Montenegró, Örményország, Kazahsztán
F csoport:
Anglia, Szlovákia, Skócia, Szlovénia, Litvánia, Málta
G csoport:
Spanyolország, Olaszország, Albánia, Izrael, Macedónia, Liechtenstein
H csoport:
Belgium, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Észtország, Ciprus
I csoport:
Horvátország, Izland, Ukrajna, Törökország, Finnország



Szerző

Emir Kusturica feketelistán - Nem léphet be Ukrajnába

Publikálás dátuma
2015.07.27. 07:40
Emir Kusturica (elöl) Alexandar Vucic szerb kormányfő társaságában FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID SPENCER
Ukrajnában az orosz tévé- és rádióadókat, a szeparatisták által uralt területeken és az Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten pedig az ukránokat tiltották ki. Újságírók váltak persona non gratavá a testvérháború során. Legújabb, hogy Emir Kusturicát nem engedik be Ukrajnába. Rajta kívül azonban mások is feketelistára kerültek.

Nem ünnepelheti Kijevben I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem halálának ezer éves évfordulóját a világhírű szerb filmrendező. Emir Kusturicát nem engedik be Ukrajnába, mivel többszörösen nyilvánosan kiállt a Kreml politikája és a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása mellett.

Kusturica egy rendezvénysorozatra ment volna, amelyet a nagyfejedelem halálának évfordulójára rendeznek az ukrán fővárosban. Sajtóhírek szerint a kezdeményezés az ukrán kulturális minisztertől származik, aki maga kérte a belügyminisztertől és a biztonsági szervektől a szerb világhíresség belépésének megtiltását. Az ukrán kulturális élet több ismert szereplője biztosította támogatásáról a szaktárca vezetőjét.

A Kusturica elleni intézkedésről az ukrán nemzeti hírügynökség, az UNN is hírt adott. Utólag azt bejelentették, hogy elmarad az a július 28-i koncert, amelyen Kusturica több ukrán és orosz művésszel és rock zenekarával The No Smoking Orchestra együtt lépett volna fel, és énekelt volna. Kusturica közismerten Moszkva-párti, de leginkább azzal vívta ki az ukrán vezetés haragját, amikor a Krím elcsatolását helyeselte.

"Sajnos Ukrajna ugyanazon az úton jár, mint korábban Jugoszlávia. Ugyanaz a katasztrófa zajlik. Úgy vélem, Oroszország köteles megvédeni az oroszokat, akik Ukrajnában élnek és megmenteni az országot a katasztrófától " - mondta a világhírű szerb filmrendező a félsziget 2014 márciusában történt bekebelezése idején. Akkor is Oroszországban turnézott zenekarával és jelezte, hogy tervez egy ukrajnai turnét is az ott élő orosz nyelvű lakosság támogatására.

Kusturica a délszláv háborúk idején is megkérdőjelezett szerepet vállalt, és megkérdőjelezhető kijelentéseket tett. Slobodan Milosevic emberének tartották. Boszniai értelmiségiek szerint miközben Szarajevó 1992 és 1995 közötti ostroma idején számos európai értelmiségi lépett fel a pusztítás ellen, a szarajevói születésű Kusturica a balkáni háborúk egyik fő kirobbantója, Milosevic akkori szerb elnök által támogatott filmeket forgatott.

Tény az is, hogy Emir Kusturica "hősként" tekintett Radovan Karadzicra, annak ellenére, hogy a volt boszniai szerb elnöknek népirtás vádja miatt kell felelnie a hágai Nemzetközi Bíróságon a srebrenicai mészárlás és a boszniai fogolytáborokban végrehajtott tömeges emberölések miatt.

Steven Seagal blueszenészként is ismert

Steven Seagal blueszenészként is ismert

Emir Kusturica a cannes-i fesztivál visszatérő vendége, s azon ritka filmrendezők közé tartozik, akik a fődíjat, az Arany Pálmát kétszer is elnyerték: 1985-ben A papa szolgálati útra ment, tíz évvel később pedig az Underground című filmjeiért kapta meg az elismerést. Ez utóbbi művét egyesek a Milosevic-rendszer apológiájának mondták. (Bár mások épp háborúellenesnek vagy épp semlegesnek minősítették.)

2011-ben két bosnyák rendező, az Arany Medve-díjas Jasmila Zbanic, valamint Haris Pasovic dokumentum- és színházrendező Kusturicának a cannes-i filmfesztiválról való kitiltását követelték. Elismerték ugyan, hogy "egy művésznek jogában áll őrültnek, elveszettnek vagy bizarrnak lennie", a bosnyák rendezők azonban azt kérték a fesztivál vezetőitől, hogy "valamennyi háborús bűnöst támogatót egyenlő bánásmódban részesítsenek, beleértve Kusturicát is". Az igazgatóság nem reagált a nyílt levélre.

Azért is érdekes, hogy Kusturica mindig, még a délszláv háborúk idején is Belgrád álláspontját tette magáévá, mert egy szekuláris muzulmán család gyermekeként nőtt fel Szarajevóban, ami akkoriban – a hatvanas-hetvenes években – természetesen még Jugoszláviához tartozott. 2005-ben Montenegróban, Herceg Novi közelében a Szent Száva kolostorban keresztelték meg, pravoszláv keresztény lett, s a keresztségben a Nemanja Kusturica nevet kapta. Akkor ezt válaszolta azon bírálóinak, akik szerint hűtlenné vált boszniai gyökereihez:

„Az apám ateista volt, s mindig is szerbnek vallotta magát. OK, rendben, talán 250 évig muzulmánok voltunk, de azelőtt pravoszláv keresztényként éltük mindennapjainkat. A vallás nem változtathat azon, mit érzünk” – jelentette ki. Amikor anyja haldoklott, megpróbált utánajárni a család származásának, s arra jutott, hogy a famíliának pravoszláv gyökerei vannak. Az is igaz ugyanakkor, hogy ő magát sosem nevezte sem bosnyáknak, sem szerbnek, sem bosnyáknak, hanem jugoszlávnak tartotta magát.

Kusturica politikai véleményei a délszláv háborúk után is nagyon megosztották az embereket. A 2007-es választások során közvetve a nacionalista kormányfőt, a Szerbia európai integrációját nem sokra tartó Vojislav Kostunicát támogatta. Ugyanebben az évben a „Koszovó Szerbia része” kampány mellett is kiállt. Ami külpolitikai, avagy Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos nézeteit illeti, 2012-ben ezt mondta: „Ha angol lennék, nagyon ellene lennék. Ha amerikai lennék, harcolnék ellene. Ám ha orosz lennék, rá szavaznék”. Kusturica jelen volt Putyin 2012 májusi elnöki beiktatásán.

Az orosz-ukrán kultúrharcnak eddig kevés külföldi érintettje volt. Év eleji adatok szerint 88 orosz újságírót tiltottak ki Ukrajnából orosz propaganda terjesztése miatt, de amint az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban elmondta, Kijev álláspontja szerint még ennél is radikálisabb fellépésre van szükség "az orosz propagandával" szemben.

Ugyanakkor a brit Guardian múlt héten azt közölte, hogy Kijev feketelistáján 567 nemzetkzi személyiség neve szerepel. A Vlagyimir Putyinnal közismerten baráti viszonyt ápoló Gérard Depardieu-t például „a nemzetbiztonságra nézve veszélyes” személyiségnek minősítettek,mert „Ukrajna szuverenitása ellen foglalt állást”. A hírt a kijevi kulturális minisztérium is megerősítette az orosz Pravdának.

Depardieu, aki orosz útlevelet is beszerzett, hogy ne otthon, Franciaországban kelljen adóznia, már régóta nagyon jó viszonyban van Putyin elnökkel. Miután 2013-ban orosz állampolgár lett, Putyint Szent János Pál pápához, illetve Francois Mitterrand volt francia elnökhöz hasonlította. A feketelistán több más neves színész, és művész neve is szerepel. Köztük Steven Seagal akciófilm-hősé, és blues zenészé, akit annyira kedvel Putyin elnök, hogy közvetítőnek akarta megtenni Moszkva és Washington között. Azzal a merész ötlettel is előállt, hogy Seagal legyen hazája kaliforniai és arizonai tiszteletbeli konzulja.

Seagal magát orosz gyökerűnek nevezi, s való igaz, tényleg vannak orosz felmenői. Nagyanyja az orosz távol-keleti Vlagyivosztokból származott. Állítólag kapcsolatban is áll az orosz rokonokkal. (Bár rossz nyelvek szerint közelebb áll az olasz maffiához.) Tavaly márciusban egy orosz újságnak márciusban adott interjúban kijelentette, hogy jogosnak tartja Putyin elnök szándékát a Krímben élő oroszok „megvédésére”. Sokatmondó az is, hogy tavaly augusztusban a Krím-félszigeten adott koncertet, s kinyilvánította: támogatja Putyin elnököt.

A koncerten a színpadot a „Donyecki Népköztársaság” zászlaja díszítette. Seagalt egyébként az oroszbarát szeparatizmus támogatása miatt már egy sor európai fesztiválról kitessékelték. Akkor egyébként a színész a Zvezda televíziónak egyenesen azt mondta, „orosz vagyok”. Kreml-közeli politikusokkal találkozva Steven Seagal tavaly azt is felajánlotta, hogy az orosz fegyverkereskedők kijáróembere lesz Washingtonban.

A művészek nevét felsoroló ukrán feketelistán megtalálhatjuk a szerb énekes, Goran Bregovic nevét is. A szerb zenész márciusban szintén fellépett a Krím-félszigeten, ami miatt áprilisban lemondták egy lengyelországi koncertjét. Április elején hasonló okokból lefújták Bregovic májusra tervezett kijevi koncertjét is. Az ukrán szervezők indoklása szerint a zenész megsértette az ukrán törvényeket azzal, hogy az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget területére lépett és Szevasztopolban koncertet adott.

Az orosz televízió adókat a háború kitörése óta sorra tiltják be, mert az indoklás szerint ukrán-ellenes propagandát folytattak és nem a valóságnak megfelelően tudósítottak az ukrajnai eseményekről. Tavaly november végéig 20 orosz tévé közvetítését tiltották be Ukrajnában. A donyecki és luhanszki szakadár területeken az ukrán televíziókhoz való hozzáférést tette lehetetlenné a vezetés, különösebb indoklás nélkül. Az immár Oroszországhoz tartozó Krímben ugyancsak betiltották az ukrán adókat.

Jugoszlávok nemzetisége
Kusturica jugoszlávnak vallotta magát, ami nem számított egyedinek a délszláv térségben. A második világháború után különösen Bosznia területén volt magas azok aránya, akik egyik nemzetiséghez sem kívántak tartozni, ezért amikor azt a kérdést tették fel nekik, milyen népcsoporthoz tartoznak, a jugoszlávot jelölték meg. Amikor 1953-ban népszámlálást rendeztek a titói Jugoszláviában, 998 698-an válaszoltak úgy, hogy jugoszlávok, közülük 891 800-an Bosznia területén éltek.
Ez azt jelzi, hogy ekkor még nem alakult ki igazán a bosnyák nemzettudat.Az ötvenes években az ortodox jugoszláv belügyminiszter, Aleksandar Rankovic azt vallotta, hogy létre kell hozni az egységes jugoszláv nemzetet, ezt azonban a horvát, szlovén és macedón tagköztársaságok is elutasították.Ettől függetlenül folyamatosan növekedett más köztársaságokban is azok aránya, akik jugoszláv nemzetiségűeknek vallották magukat.
Különösen magas lett az arányuk a Vajdaságban, ahol 1981-ben még 8,2, 1992-ben pedig 8,4 százaléknyi jugoszláv élt. Boszniában az 1981-es 7,9 százalékról 1991-re 5,5 százalékra csökkent az arány, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a kialakuló háborús feszültség miatt egyre többen akartak valamelyik nemzetiséghez tartozni.
Ez a folyamat különösen Horvátországban szembetűnő, hiszen míg 1981-ben még 8,2 százalék vallotta magát jugoszlávnak, ez az arány tíz évvel később már csak 2,2 százalék volt. A visszaesésben nagy szerepe lehetett Tito halálának. Bár ma már sok horvát nem szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre, a marsallnak óriási kultusza volt Horvátországban. Apja, Franjo Broz is horvát volt, szülőhelye, Kumrovec pedig a horvát Krapina-Zagorje megyében található.
A horvát lakásokban megszokott volt, még a Zágrábbal hagyományosan szemben álló Dalmáciában is, hogy Titót ábrázoló szőtteseket, képeket helyeztek el a szobákban, s ez nem is külső nyomásra történt.



Szerző

Vége a tűzszünetnek

Publikálás dátuma
2015.07.27. 07:36
Egyre több a rendőr a dél-törökországi városokban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN SAHIN
Hétvégén is folytatta a török hadsereg légicsapásait a dzsihadista Iszlám Állam (IS) szíriai állásai ellen. Ugyanakkor az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt (PKK) is a törökök célkeresztjébe került, amivel a kormányzat azt a benyomást keltheti, hogy elfogulatlanul lép fel a terroristák ellen. Miután a törökök a PKK iraki bázisait lőtték, a kurd radikális párt bejelentette, hogy ezzel véget ért a tűzszünet.

Hogy a helyzet a térségben egyre vészesebbé válik, az is mutatja: a DHA hírügynökség szerint Diyarbakirban két katona meghalt, négy további megsérült egy bombamerénylet során. A helyi kormányzó közlése szerint az áldozatok egy katonai járműben haladtak szombaton késő este, amikor bekövetkezett a nagy erejű detonáció: gépkocsiba rejtett pokolgép lépett működésbe. A merényletért egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, Ankara azonban annyit közölt, hogy „terroristák” állnak a merénylet mögött. Ezt az esetek nagy részében a kurd PKK aktivistáira alkalmazzák. A tartományban sok kurd nemzetiségű él.

Az Európai Unió felszólította az ankarai kormányt arra, folytassa a török-kurd békefolyamatot. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, kerülni kell minden olyan cselekményt, amely veszélybe sodorná a két nemzetiség közötti közeledés folyamatát. Mogherini előzőleg Mevlut Cavusoglu külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetést. A főképviselő úgy fogalmazott, hogy Törökország az elmúlt években nagyfokú bátorságról tett tanúbizonyságot a békefolyamat során, s e tekintetben továbbra is számíthat Brüsszel támogatására. Hozzátette, az Európai Unió támogatja Ankarát az IS, illetve „mindenfajta terrorizmussal szembeni harcában”.

Teherán és Berlin bírálta a török fellépést. Marzijeh Afham iráni külügyi szóvivő szerint a térség országainak közös fellépése hatékonyabb lenne a törökök egyéni akciójánál. Ursula von der Leyen német hadügyminiszter pedig a PKK-val szembeni fellépés kapcsán a Bild am Sonntagban felszólította Ankarát, ne térjen le a béke felé vezető útról.

Tegnapi közlések szerint a török légicsapásokkal együtt a szárazföldi erők is lőtték török területről az IS szíriai és a PKK iraki állásait. Ahmet Davutoglu kormányhivatala szerint egyebek mellett fegyverraktárakat céloztak. Az eddigi közlések szerint egy PKK harcos vesztette életét, öten megsérültek, köztük két polgári személy.

Törökországban emellett folytatták a razziákat a feltételezett terroristák ellen, eddig 590 személyt tartóztattak le. Közben a török rendőrség erőszakkal oszlatott fel egy ankarai tüntetést. Mintegy ezren demonstráltak az IS ellen. Összecsapások voltak Isztambulban is. Országszerte elérhetetlenné tették a kurd internetes oldalakat.

Szerző