Veszteséges patikaügyeletek

A gyógyszertári ügyeleti és készenléti rendszer mainál pontosabb szabályozását kéri a kormánytól a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és az alapvető jogok biztosa is, mert ma nincs Magyarországon olyan gyógyszertár, amely ügyeleti időben ne veszteségesen működne. A jelenlegi rendszerben csaknem 2 milliárd forintos állami támogatás kellene a munkadíjak és rezsiköltségek kompenzálására.

A gyógyszertári ügyeleti és készenléti szolgálat szabályozásának és ellentételezésének teljes körű felülvizsgálatát kérte az emberi erőforrások miniszterétől Székely László. Az alapvető jogok biztosa egy panaszos kérésére vizsgálta meg az ellátás mostani szabályait és arra jutott, nem lehet pontosan tudni, miből kellene fenntartania az ügyeletet annak a patikatulajdonosnak, akit a terület tiszti főgyógyszerész erre kötelezett. A kérdés rendezését a múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentéstől függetlenül kezdeményezte az MGYK még tavaly ősszel, mert - mint az egészségügyi államtitkársághoz elküldött terveik bevezetőjében írták -, évtizedek óta probléma, hogy a szabályozás nem normatív és "míg az orvosi ügyeletek fenntartására jelentős állami és önkormányzati forrás áll rendelkezésre, addig a gyógyszertári ügyeleti rendszer fenntartása a gyógyszertári vállalkozások kizárólagos terhe".

A kamara elnöke a Népszava érdeklődésére megerősítette, ma törvények nem, csak alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg, mikor beszélünk ügyeletről és mikor készenlétről. Hankó Zoltán szerint gondot okoz az is, hogy az ország egyes térségeiben más és más gyakorlat alakult ki az ügyeleti nyitva tartással kapcsolatban: sokfelé zárástól másnap reggel nyitásig, máshol csak zárástól este 10-11 óráig tart az ügyelet. Nincs pontos szabály arra sem, hogy milyen távolság fogadható el a lakosságnak két ügyeletes patika között. A gyógyszerészek köztestülete ráadásul úgy látja, a patikai ügyelet nem része a sürgősségi betegellátásnak, a zárás utáni folyamatos gyógyszerellátás részben egészségügyi, részben pedig kényelmi szolgáltatás.

Az MGYK azt kezdeményezi, hogy ügyeletben egy patika valamennyi termékét megvehessék a vásárlók, a készenlét azonban csak orvosi kezdeményezésre legyen elérhető. Azt is javasolják, hogy Budapesten 4-500 ezer lakosonként tartson ügyeletet legalább egy gyógyszertár, minden megyei jogú, vagy 50 ezer fő fölötti városban is legyen egy állandóan elérhető patika, a kisebb településeken pedig körzetenként együttesen 80-100 ezer fő legyen a kiszolgálandó lélekszám nagysága. Ez azt is jelenti, hogy a fővárosban 5-10 kilométeren belül, vidéken 25-30 kilométeres körzetben legyen egy ügyeletes gyógyszertár. Budapesten és minden 100 ezer lakos fölötti településen zárástól nyitásig, ünnepnapokon reggel 8-tól másnap reggel 8-ig, máshol viszont egységesen csak zárástól este 10-ig és ünnepnapokon is csak reggel 8-tól este 10-ig kellene ügyeletet adni. Hankó úgy látja, ha javaslataik alapján egységesítenék az ügyeletet önként vállaló vagy arra kötelezett patikák működését, akkor a mostaninál kevesebb is elég lenne belőlük: zárástól nyitásig folyamatosan ügyelő patikából országosan 23, Budapesten 5 kellene, a csak késő estig elérhető ügyeletre pedig 98 gyógyszertárat kellene kijelölni.

Ennél nagyobb gond az ügyeletek finanszírozása. Az ombudsman jelentése kimondja, hogy a patikák ingyen kötelesek ezt a munkát végezni, ami sérti az egyébként nyereségérdekelt vállalkozások szabadságát, és nem veszi figyelembe a patikák eltérő teherbíró képességét. A kamara kifejezetten úgy látja, ma nincs Magyarországon olyan gyógyszertár, amely ügyeleti időben ne veszteségesen működne. Emlékeztettek rá, hogy az utóbbi években egyre csökken az éjszakai és hétvégi forgalom és kevesebb az indokolatlan esetekben elkérhető 300 forintos díjakból származó bevétel is. Ezért rendelkezésre állási díjat kérnek az államtól, vagyis azt, hogy ha a folyamatos egészségügyi ellátás részeként elvárás az ügyeleti szolgálat, akkor azt finanszírozza is a költségvetés. Hankó lapunknak hozzátette azt is, hogy a mostani működési rend alapján 1,8-2 milliárd forint kellene a személyi és dologi költségek fedezésére, de ha megvalósulna a fentiekben vázolt átszervezés, akkor ennél kisebb összeg is elég lenne. Javítana a helyzeten az is, ha feloldanák az indokolatlan vásárláskor fizetendő díj rögzítését, maximális díjat határoznának meg, de az alatt a gyógyszerész szabadon dönthetné el, hogy mennyit kér a kényelmi szolgáltatásért. A kamara felveti az önkormányzatok esetleges hozzájárulását is az ügyeletek finanszírozására.

Az MGYK elnökétől megtudtuk, áprilisban már tárgyaltak a tervekről az egészségügyi államtitkársággal és az egyeztetést az ombudsman ajánlásait is figyelembe véve a nyári szabadságok után, kora ősszel folytatják. Így akár 2016 januárjától új rendben szervezhetik meg az országban a gyógyszertári ügyeletet, de ebből a lakosság Hankó szerint csak annyit érez majd, hogy a mainál átláthatóbb, kiszámíthatóbb és így biztonságosabb lesz a munkaidőn túli gyógyszerellátás.

Segítség a kispatikáknak

A vidéki gyógyszerellátást akarja javítani a kormány egy napokban megjelent egészségügyi kormányrendelet egyik intézkedésével. Az Egészségbiztosítási Alap gyógyszer-támogatási keretéből évente egyszer minden patika kaphat előleget, ha olyan településen vagy elkülönülő településrészen működik, ahol legfeljebb három gyógyszertár van, míg korábban ez a lehetőség csak ott jelent meg, ahol a patika egyedül működött. A pénzt később havi részletekben visszaveszi az OEP, de a gyógyszerkészlet feltöltéséhez az egyszeri nagyobb összeg nagy segítség a patikáknak. A településeket egyedül ellátó kis forgalmú patikák esetében a működést segítő állami támogatás összegét is emelik, továbbá a fiókgyógyszertár működtetése után is több pénzt lehet igényelni.