Kísérleti év a Völgyben

Publikálás dátuma
2015.07.29. 07:45
Hobo ünnepi koncertet adott a jubileum alkalmából a Gástya-árokban FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
A huszonötödik jubileumi fesztivál zajlik idén a Művészetek Völgyében. Ez alkalmat ad a visszatekintésre, a kezdetek felidézésére, de arra is, hogy a jelennel és nem mellesleg a Völgy jövőjével foglalkozzunk. A fesztivált egy új cég szervezi, idén találtak tehát befektetőt, új a programigazgató, de Márta István a sorozat elindítója továbbra is részt vesz a Művészetek Völgye életében.

Vannak elmaradhatatlan szereplői a Művészetek Völgyének, ilyen például Hobo, vagyis Földes László. Mások mellett ő jelenti az állandóságot. Ott volt már az első fesztiválon is 1989-ben - mint ahogy a mostani ünnepi koncertjén, a kapolcsi „Gástya árokban” felidézte -, akkor egy teherautó platóján játszottak. Elmesélte azt is, hogy a Kapolcsi Művészeti Napok, később a Művészetek Völgye kitalálója Márta István is megjelent akkor a koncerten és beszállt a Mata Hari című számba egy szintetizátorral.

Hobo szerint Márta csak ezt a dalt ismerte tőlük, később, amikor a fesztiváligazgatót szembesítettem ezzel a történettel, csak legyintett és mosolygott. Hobo ma is remek formában van, többször említette ugyan, hogy elmúlt hetven éves, de ehhez képest csaknem két órát énekelt. „Fő az, hogy ma este együtt vagyunk, aztán holnap ki tudja mi lesz” – kiáltotta. Mi, akik ott szorongtunk az erdővel körülvett tisztáson, a padokon arra gondolhattunk, hogy megállítjuk a pillanatot, nekünk ez jó, ahogy van.

Sokan beszéltek arról, hogy mi a titka a Művészetek Völgyének, hát például Hobo, az a közvetlenség, természetesség, ahogy ő létezik a színpadon. Ahogy eléri, hogy közösséggé váljon a közönsége. Nem csinál semmi különöset, játssza a dalait, néha szaval egy kis József Attilát, aztán Faludyt. Mi pedig azt érezzük, hogy összetartozunk. Még akkor is, ha a szomszéd színpadról áthallatszanak az Irie Maffia slágerének dallamai is. Hobo kivár egy kicsit, aztán folytatja. Az egyik régi dal kapcsán bemondja, hogy nem gondolta, hogy ez újra aktuális lesz, még pedig azért, mert új kerítések épülnek. Kapolcson azonban egyelőre még nincsenek kerítések, igaz, sok minden változott.

Valóban, olykor azt érezni, hogy túl sok az árus, kevés az információ, kicsit „szigetesedett” az egész, de a völgy létnek még ma is vonzó a szabadsága, csábító a patak, a rétek, az erdők. Igaz, aki csak a főutcán sétál, az ebből nem sokat tapasztal, mert ott hömpölyög a tömeg, egymást érik az árusok, még a főutcára néző színpadokból is csak az ott csoportosuló sokaságot lehet érzékelni. Vannak azért jó helyek, ilyen például Harcsa Veronika udvara.

Ott például valahogy nem érzi az ember a tömeget. Akár egy babzsákon hátradőlve is lehet lazítani, kiengedni. Amikor ott jártam az egyik hétvégi délután a Premecz–Gyárfás–Badics Trió játszott. Tele volt az udvar, még sem éreztem a zsúfoltságot. Amikor pedig a trió tagjai belekezdtek egy balladába, amit a tavaly tragikusan elvesztett zenésztársuk, Mohay András dzsesszdobos emlékére írtak, a könnyekkel is meg kellett küzdeni.

Márta István azt ígérte, hogy a „TörzsKávéház a 25 évhez – Mártapista udvar” programjain nem lesz könnyes nosztalgia. Ezt többé, kevésbé be is tartotta. Művészeket, fesztiválalapítókat, újságírókat "völgytanúkat" látott vendégül, akik felidézhették a kezdeteket. Azt például, hogy a Kapolcsi Művészeti Napok egy civil kezdeményezésből nőtt ki huszonöt évvel ezelőtt, a helyiek, köztük Márta István, aki a nyolcvanas években vásárolt a faluban házat, azt szerették volna, hogy a kiszáradt meder helyébe újra legyen patakjuk. Izgalmas beszélgetést hozott, amikor a fesztivál alapítói ültek a törzskávéházban. Azt kérdeztem, mit csinálnának ma másként.

Egyikük azt válaszolta, talán abban hibáztak, hogy nem állították meg a bővülést, gondolva arra, hogy volt, amikor hat falu is részt vett a sorozatban. És előfordult, hogy a látogatószám elérte a kétszázhatvanezret. Aztán persze inkább a kedves emlékek következtek és később szóba került a jövő is. Abban mindenki egyetértett, hogy bár a Művészetek Völgye alapfilozófiájának meg kell maradnia, mégis kellenek az újabb elemek. Horváth Jenő, korábbi kapolcsi polgármester azt is felvetette, kérdés, lesz-e a helybéliek közül olyan, aki a következő generációt képviseli, de magénak érzi a Művészetek Völgye eredeti szellemiségét.

Ha már az újdonságokat említjük, idén először van jelen saját udvarral a Völgyben a Momentán Társulat. Az improvizációra építő színházi csapat az egyik este Palya Beát látta vendégül a Főhős című új sorozatukban. A produkció lényege, hogy a főhős személyiségére és történeteire improvizáltak. Igencsak kellemes este kerekedett belőle, tele humorral, frissességgel. Én többek között idén a Völgyből ennek az estének az emlékét vittem magammal. Benne Palya Bea önfeledt, szenvedélyes nevetését. És ezt már lehet nyugodtan völgyérzésnek nevezni. Ebben a szellemben jövőre elkezdhetjük a következő huszonöt évet.

Új cég, új szervezőcsapat
Szervezeti és személyi változást is hozott a jubileumi fesztivál a Művészetek Völgye szervezésében. Eddig az 1989-ben indult Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet szervezte a fesztivált. Tavaly azonban létrehozták a Művészetek Völgye Nonprofit Kft.-t, amelyben ettől az évtől az egylet mellett az Oszkó Péter volt pénzügyminiszter által alapított Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány ötvenszázalékos tulajdonos. Oszkó 2007 óta szájharmonikásként rendszeres fellépője a rendezvénynek.
A fesztivál szervezésébe már korábban bekapcsolódott a jelenlegi marketing és programigazgató Oszkó-Jakab Natália, Oszkó Péter felesége, aki egy új marketing és sajtó csapatot hozott a Völgybe. Megújította a fesztivál honlapját. A helyi völgymunkásokat idén önkéntesek váltották fel, ez a változás bizonyos feszültséget is gerjesztett a helyi lakosokkal. Ezt Oszkó-Jakab Natália is elismerte, de hozzátette, hogy a megtakarítást a programhelyszínek bővítésére tudják fordítani, illetve így tudták újraindítani a taliándörögdi Klastromot.
Az új vezetés szeretné továbbra is bevonni a helyieket, de az eddig megszokottól elérően, például helyi termékek fejlesztésével, vagy év közbeni programokkal úgy, hogy ne váljanak a fesztiválnak kiszolgáltatottá és merjenek önállóan kezdeményezni, melyhez a Művészetek Völgye katalizátorként szolgálhat. Márta István alapító elmondta, hogy 2012-ben tudatosan szeretett volna fiatalokat bevonni a szervezésbe és a fesztivál menedzsmentjébe.
Kíváncsi volt arra, hogy az új szervezőcsapat miként tud működni, ezért fesztiváligazgatóként az idén nem vett részt a rendezvény előkészítésében. Szeptemberben azonban az új cég tulajdonosai értékelik a munkát, és ha kell, változtatnak bizonyos tartalmi kérdésekben. Márta István szerint szükség van a megújulásra, de a fesztivál alapértékeihez továbbra is ragaszkodni kell.



Szerző
Frissítve: 2015.07.28. 22:32

Különleges köztéri kiállítás a belváros szívében (fotók)

Publikálás dátuma
2015.07.28. 16:38

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Kazinczy utcában nemrégiben nyílt Café Tel-Aviv szervezésében került sor az izraeli magyarok sokszínű életét dokumentáló Új Kelet című napilap címlapjaiból összeállított szabadtéri tárlat megnyitására. A rendhagyó köztéri kiállítás az Új Kelet és a Népszabadság korabeli tudósításait felhasználva összehasonlítást enged különböző jelentős történelmi események szentföldi és magyarországi sajtómegjelenései közötti különbségekbe, egyúttal végigvezeti a látogatót Izrael államának 1948-as megalakulása óta eltelt fordulatos évtizedein. A kiállítási anyag kitér az 1956-os magyar forradalom izraeli és magyarországi médiavisszhangjára, valamint korabeli, könnyedebb témákat is feldolgoz. A képre kattintva galéria nyílik!

Az egyetlen magyar nyelven a mai napig megjelenő izraeli napilap címlapfotói-cikkei az EMIH és a Café Tel-Aviv jóvoltából válnak első ízben elérhetővé a főváros szívében. Az Új Kelet legérdekesebb cikkeiből és címlapjaiból összeállított egyedülálló kordokumentumot 6 darab, nagyméretű installációból álló szabadtéri tárlat mutatja be a történelmi zsidónegyeden szívében.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija hangsúlyozta: „Azt szokták mondani, hogy aki kisebbségben él, gazdagodik, hiszen mind a többségi mind a kisebbségi kultúrát magáénak tudja. Ugyanakkor gazdagítja azt a társadalmat is, melynek tagja.  Mindez sok szempontból igaz a magyarországi zsidóságra is. Ennek a lenyomata az Új- Kelet napilap is, mely eredetileg Kolozsváron került kiadásra 1918-ban, mint kisebbségi magyar nyelvű – de egyben – cionista napilap, és a sors iróniájából a 1940-es évek elején a magyar hatóságok szüntették meg a kiadást. Izrael államnak megalapítása környékén már itt jelent meg a napilap, majd hamarosan több mint 100 ezer olvasója lett a kiadványnak. Talán ez a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a zsidó lét fenntartása, a magyar-zsidó kultúra ápolása közös felelősségünk. Az Új Kelet archívumot ezért vásároltuk meg, ezért hívtuk életre a kiállítást, és reméljük, hogy hamarosan digitálisan is elérhető lesz az archívum azok számára, akiket érdekel Izrael és Magyarország történelme. Végezetül szeretném megköszönni a helyi önkormányzat segítségét a kiállítás létrejöttében, illetve Izrael államnagykövetének a jelenlétét.”

Az Új Kelet című napilap teljes archívuma nemrég került az EMIH tulajdonába. A közösség azzal a céllal vásárolta meg az egyedülálló gyűjteményt, hogy egyrészt megóvja a több évtizedes kordokumentumokat, másrészt pedig a későbbiekben akár a hazai történészek számára is elérhetővé, kutathatóvá tegye a több ezer oldalnyi anyagot.

Izrael nagykövete, Ilan Mor a kiállítás megnyitóján kifejtette: „Tel-Aviv számomra különösen sokat jelent, hiszen itt születtem és sokáig is éltem ebben a városban. Ezért is különleges számomra a mai esemény, hiszen egyrészt mögöttünk található a Tel-Aviv kávézó, a zsidó gasztronómia egyik fontos budapesti helyszíne, másrészt az Új Kelet címet viselő napilapot is Tel-Avivban adták ki sokáig, így a mostani kiállítás ebből a szempontból is különösen kedves a számomra. Az Új Kelet évtizedeken keresztül töltött be egyfajta hidat a Magyarországról Izraelbe távozó emberek számára, és meggyőződésem, hogy a most kiállított installációk is fontos szerepet töltenek be a magyar-izraeli kultúra bemutatásában, egyúttal azt is mutatja, hogy a zsidó kultúrának megkérdőjelezhetetlenül van helye Magyarországon.”

Dr. Vető Marietta, a VII. kerület alpolgármestere is örömmel üdvözölte a kerület életét felpezsdítő kezdeményezést, véleménye szerint: „Ahhoz, hogy a jövőtől ne féljünk, fontos, hogy megismerjük a múltunkat is. Fénykorában az Új Kelet a világ minden pontjáról tudósított. Az, hogy az izraeli zsidóság magyar nyelven is megismerhette az aktuális eseményeket, az internet kora előtt elképzelhetetlenül fontos volt az itt élők számára. Erzsébetváros önkormányzata most is, és a jövőben is támogat minden olyan kezdeményezést, mely az eltérő kultúrák közötti kapcsolatok elmélyítését, egymás megismerését segíti elő.

Szerző
Témák
Új Kelet

Mégsem fenyegeti bezárás az Örökmozgót?

Publikálás dátuma
2015.07.28. 15:13
Forrás: Facebook/Örökmozgó
A Budapest Film Zrt.közleménye szerint nincs szó a mozi bezárásáról. Az üzemeltető Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) korábban közleményt adott ki, miszerint az eddigi általa fizetett bérleti díj kétszeresét ajánlotta fel a Budapest Film Zrt.-nek a filmszínház további működtetésére, a cég azonban annak hétszeresét kérte tőlük. 

A mozi tulajdonosaként a Budapest Film Zrt. kedden azt közölte az MTI-vel, hogy egy éve kezdte meg a tárgyalásokat a MaNDA-val a hamarosan lejáró bérleti szerződés meghosszabbításáról vagy az ingatlan megvásárlásáról. A MaNDA az elmúlt 15 évben egyáltalán nem fizetett tényleges bérleti díjat a tulajdonosnak, mivel a bérlő 15 évvel ezelőtt mintegy 33 millió forintos felújításért cserébe kapta meg a jogot az üzemeltetésre. Ha a felújítás összegét 15 éves viszonylatban havi összegekre bontják, akkor a MaNDA jelenlegi ajánlata a 15 évvel ezelőtti bérleti díjnak csupán 55 százaléka.

A vállalat azt állítja, hogy a MaNDA első és utolsó "ultimátumszerű" konkrét ajánlata ez év július 13-án hangzott el százezer forintról, ezt azonban a tulajdonos nem tudta elfogadni, tekintettel arra, hogy ez a 15 évvel ezelőtt kalkulált bérleti díj összegét sem éri el, ezért azt kérte, gondolják át újra és erősítsék meg írásban az új ajánlatot. Ez a Budapest Film közlése szerint eddig nem történt meg.

Ez ügyben a tulajdonos pár órával a MaNDA közleményének megjelenése előtt is kereste telefonon a bérlőt, aki további halasztást kért, majd kiadta az ismert közleményt. "Ebben a helyzetben, amikor a jelenlegi bérlő irracionális szóbeli ajánlata az egyetlen, természetes, hogy más cégek ajánlatát is fontolóra kell venni" - írja a Budapest Film. Arról, hogy közülük kivel köt szerződést a cég, még nem született döntés, de az biztos, hogy az ingatlanban továbbra is artmozi fog működni.

A cég szerint az artfilmek eljuttatása a közönséghez nehezen működhet nyereségesen, ezzel minden mozinak és forgalmazónak, így a Budapest Film Zrt.-nek is meg kell küzdenie.

Szerző
Témák
Örökmozgó