Hetek óta tart a vita a férfiak 40 év munka utáni nyugdíjazási lehetőségéről kezdeményezett népszavazásról, amelyhez már megkezdődött az aláírások gyűjtése - ezzel is magyarázható, hogy a közvélemény kissé megfeledkezett a másik, úgynevezett rendszerbontó népszavazási kezdeményezés nyugdíjakat érintő kérdései közül azokról, amelyek az egyéni nyugdíjszámlák tartalmát akarták rögzíteni. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyan csak a kötelező kamarai tagság eltörléséről, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáról, a képviselők nyugdíjának átmeneti megvonásáról és a gyerekek ingyenes étkeztetéséről szóló kérdéseket engedte át, így július 18-tól ezek támogatására gyűjti az aláírásokat az Új Magyar Köztársaság szervezet, de nagyon tanulságos, ahogyan a nyugdíjrendszernek ehhez a technikai jellegű szeletéhez politikusok és szakértők viszonyultak az utóbbi öt évben.
Miközben 2010 októbere óta a kormány előbb nagy hangon, majd egyre visszafogottabban történelmi vívmányként próbálta eladni az egyéni nyugdíjszámlák bevezetését, a szakértők már akkor is „parasztvakításnak” tartották az ígéretet, ami csak arra kellett, hogy sok embert visszatereljenek az állami nyugdíjrendszerbe. A magán-nyugdíjpénztári befizetésekből elvett 3000 milliárd forint fejében hosszú ideig azzal hitegették az érintetteket, hogy már dolgoznak az egyéni számlavezetés szabályain, az alapvető kérdésre azonban nem tudtak válaszolni, hogy tudniillik mit tesznek azok korábbi nyugdíjpénztári befizetéseivel, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, és teljes összegű nyugdíjra váltak jogosulttá. Az államosított magánnyugdíj milliárdok 2013 végére elfogytak, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumára mutogatott, majd tavaly novemberben - a közelmúltban lemondott - Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár már úgy fogalmazott: a kormány szerint most nem prioritás az egyéni nyugdíjszámla bevezetése.
Közben 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatot írt ki az egyéni nyugdíjszámlák kialakítására, aminek beadási határideje többször módosult, de ma már lezárt pályázatként szerepel a kormány honlapján. (A tervekre vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek, a válasz megérkezése után visszatérünk a pályázatra – a szerk.) 2013 januárjától ugyan mindenki megnézheti az adóhatóságtól átvett adatokat a befizetett nyugdíjjárulékáról, ha rendelkezik ügyfélkapus belépéssel, de ez nem ugyanaz, mint amiről korábban az ígéretek szóltak.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója a Népszava érdeklődésére szakmailag és technikailag átgondolatlan és végrehajthatatlan ígérgetésnek nevezte a kormány beharangozott terveit. Alapjaiban azért, mert a végül bevezetett úgynevezett társadalombiztosítási egyéni számla pusztán a nyugdíjbiztosítás egyéni nyilvántartása, amely már hosszú ideje működik.
Barát Gábor tényként állítja, hogy 2012 előtt is létezett ilyen, tartalmazta a biztosított szolgálati idejét, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetét, a levont nyugdíjjárulékot, és más fontos egyéni adatokat is (például a korkedvezményes időszakot). Az egyéni nyugdíjszámla tehát semmivel nem több, mint az egyéni nyilvántartás. Az említett adatokat már hosszú évek óta az adóhatósághoz kell bejelenteni, illetve bevallani, a NAV pedig továbbítja azokat a nyugdíjbiztosítás adatbázisába.
A szakértő úgy fogalmaz, az állami nyugdíjrendszerben akármilyen néven vezethetnek egyéni számlát, az a lényeg, hogy milyen adatokból állapítják meg a nyugdíj összegét. Most az elismert szolgálati időből és a nyugdíjjárulék köteles keresetből áll össze minden nyugdíjba vonuló juttatása. Az egyéni számlával kapcsolatos, nyugdíjrendszertől független lépéseket, az erre vonatkozó ígérgetéseket szójátéknak tartja Barát Gábor. Ezen az sem változtatott volna, ha a NVB útjára engedi az erről szóló népszavazási kérdéseket.
