Úgy véli, egyetlen gazdasági ág és szektor sem számíthat hasonlóan jelentős növekedésre. Nem is csoda. Az 1979-es iszlám forradalom előtt az ország a turisták Mekkájának számított. Sokan áramlottak ide. A konzervatív klérus hatalomra kerülésével, valamint az 1980-tól 1988-ig tartó Irán és Irak között dúló háborúval azonban töredékére esett vissza az államba ellátogató külföldiek száma. Amiatt is jelentős érdeklődésre számít Irán, mert az ország nagyon sok külföldön élő szülöttje tervezi azt, hogy hazalátogat a rokonokhoz. 2010-es adatok szerint legalább ötmillió iráni élt külföldön.
Irán már a nukleáris tárgyalások során deklarálta a turizmussal kapcsolatos céljait. Eszerint 2025-ig azt akarják elérni, hogy évente 20 millió turista látogasson el az országba, amely 30 millió dolláros bevételt jelentene a költségvetés számára.
Jelenleg azonban nagyon elmaradott a turizmus helyzete, hiszen évről évre mindössze körülbelül 4 millióan látogatnak el a perzsa államba, ami 6 milliárd dolláros bevételt jelent. Hasszan Rohani elnök már megválasztásának évében, 2013-ban egyik első intézkedéseként enyhített a külföldieket érintő szigorú vízumelőírásokon. Ám további könnyítéseket is tervez. Bejelentették például, hogy a külföldi látogatók számára a vízum nélküli időszakot az eddigi 14 napról egy hónapra emelik.
Mohszen Karib, az iráni turizmus befektetési társaság (ITTIC) vezetője egyenesen a külföldi vendégek szökőárjára számít. A Mehr hírügynökségnek elmondta, hazája öt nemzetközi turisztikai kiállításon is részt vesz a közeli jövőben. A legnagyobb gond azonban a turizmust érintő infrastruktúra. Tavaly tizenegy szállodát építettek. Ahhoz azonban, hogy tényleg áramoljanak a külföldiek az országba, ennek a sokszorosa kellene, s a szolgáltatásokat is jelentős mértékben kéne javítani.
A célkitűzések teljesüléséhez a következő tíz évben legalább négyszáz hotelt kellene építeni, elsősorban három- és négycsillagosokat. A teheráni kormányzat az állami hírtelevízió, a Press TV közlése szerint már legalább egy tucatnyi szállodai csoporttal vette fel a kapcsolatot, ezek közé tartozik a Rotanta, az Accor, az InterContinental, a Hyatt, a Hilton, valamint a Starwood.
Iránt vendégszerető országnak tartják, ám a turistákat különösképpen érdekelhetik az egyedülálló kulturális emlékek. Összesen 19 olyan hely létezik, amelyek az ENSZ világörökségéhez tartoznak. A legismertebb Iszfahán, amely több mint két évezreddel ezelőtt a pártusok birodalmának fővárosa volt. Virágkorát Abbász sah (1588–1629) idején élte a 16. században – írta a Wikipedia. 1598-ban Abbasz sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is.
Az északi Tebrisz bazárjáról, Dél-Irán legnagyobb városa, Siraz, ligeteiről, parkjairól ismert. A költők városának is nevezik, mert itt nyugszik Szádi és Háfiz, két imsert költő is. Jazd és környéke a Selyemút iráni ágának legfontosabb állomása. Védett óvárosa, széltornyai és csatornarendszere is ismert, s turisták sorát vonzhatja.
A világ egyik legnagyobb régészeti emlékhelye Perszepoliszban található, az egykori Óperzsa Birodalom fénypompás ünnepségeinek palotavárosa volt. Nagy Sándor Kr. e. 331-ben felperzselte a várost. Irán másfajta érdekességeket is tartogat. Az Alburz-hegységben néhány síparadicsom is található. S akkor nem szóltunk még Teheránról, amely a hatvanas-hetvenes években, Mohamed Reza Pahlavi sah uralkodása idején művészek fontos találkozóhelye volt.
Turisztikai hivatalok megerősítették, hogy az utóbbi hetekben mind nagyobb az érdeklődés a perzsa állam iránt. Bizonyos dolgokra azonban oda kell figyelni. A nőkre például szigorú öltözködési szokások vonatkoznak, s az össze nem házasodott párokat is érhetik kellemetlenségek bizonyos viselkedési előírások miatt.
