Július elején Alekszandr Zaharcsenko a „Donyecki Népköztársaság” vezetője jelentette be, hogy az ukrajnai törvények alapján október 18-án helyhatósági választásokat tartanak. A döntést a minszki egyezmények 4. és 12. pontjával magyarázta, amely előírta, hogy a nehézfegyverzet visszavonása után meg kell kezdeni a választások előkészítését, a voksolásnak pedig a hatályos ukrajnai törvények szellemében kell megtörténnie az EBESZ felügyelete alatt.
Nem indulhatnak a helyhatósági választáson a kommunista pártok, közölte az ukrán igazságügyi minisztérium. Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint három párt, az Ukrajna Kommunista Pártja, a Kommunista Párt és az Ukrajnai Parasztok és Munkások Kommunista Pártja a jövőben nem vehet részt a "politikai életben", és kilátásba betiltásukat is.
Azt azonban nem tisztázta, hogy elképzelésük kiterjed-e a „népköztársaság” vezetésére is, ő csakis a városi és járási vezetők megválasztásáról beszélt. Kijev viszont nem ismeri el a jelenleg regnáló vezetést, megválasztásukat nem tartja jogszerűnek. Néhány nappal később a luhanszki „elnök”, Ihor Plotnickij is bejelentette, hogy kiírta a helyhatósági választásokat november elsejére és nehezményezte, hogy az ukrán parlament anélkül készül elfogadni a helyi választásokról szóló törvényt, hogy arról
Kijev konzultált volna a szakadár vezetőkkel. Az ukrán vezetés azonban egyelőre nem tervezi megadni a különleges státust a két szakadár területnek, mert az elképzelések e téren továbbra is egymásnak ellentmondóak és a harcok is, bár kisebb intenzitással, de folynak a keleti frontvonal mentén. Porosenko elnök ismételten leszögezte a parlamentben, hogy nincs ilyen alkotmánymódosítási szándék Kijevben, mert „ Ukrajna egységes állam volt és továbbra is az marad”.
Ez a helyben topogás azonban nem nyerte el a minszki folyamat két kezdeményezőjének, Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande államfőnek a tetszését, akik üdvözölték ugyan Porosenko alkotmányreform-kezdeményezését, ugyanakkor felhívták a figyelmét a szeparatista régiók különleges státusa biztosításának szükségszerűségére.
Április 30 óta először, július 10-én egyeztettek újra telefonon úgynevezett normandiai formátumban, azaz Merkel, Holande, Porosenko és Vlagyimir Putyin, és ezúttal is a tűzszüneti egyezmény előírásainak tiszteletben tartását jelölték meg elsődleges feladatként, ami Donyeck és Luhansz különleges státusának biztosítását is magába foglalja.
Moszkva minszki békeszerződésbe foglalt intézkedések „paródiájának” nevezte a tervezett ukrán alkotmányreform tervét, amely szerint a különleges státust külön törvényben kell szabályozni és csak három évre szólna. A tervezet több hatáskört juttatna a megyei és városi tanácsoknak, de a várakozásokkal ellentétesen nem biztosítana félautonóm jogállást a szakadárok kezén lévő területeknek.
