Pontvadászat után lakáshajsza

A napokban hirdették ki a felsőoktatásba kerüléshez szükséges ponthatárokat. Ez sok diáknak nem csak megkönnyebbülést okozott, hiszen a kollégiumi férőhely szűkössége miatt, sokuknak gondoskodniuk kell az egyetemi évek alatti lakhatásukról is. Megkezdődött tehát a roham az albérletekért. Ilyenkor minden évben élénkül a fővárosi és az egyetemi városok bérlakáspiaca.

A felsőoktatás felvételi pontszámok kihirdetése után sok leendő hallgató - aki a szülői háztól távol nyert felvételt, de kollégiumi elhelyezést nem - komoly problémával szembesül: a lakhatás kérdésével. Viszonylag rövid időn belül el kell dönteniük, hogy hová költözzenek egyetemi éveik idejére.

A legszerencsésebbek azok a diákok, akiknek a szülei - akár hosszabb távú befektetésként, mind többen vannak ilyenek - lakást tudnak vásárolni, és egy-két félszobát még ki is tudnak adni társaiknak, ezzel csökkenthetik a rezsit, de akár még a lakáshitel törlesztőrészleteit is "kitermelhetik". Mint ahogyan a fiatalok többsége is (nem csak az egyetemisták) albérlet után néz. Ehhez azonban nem árt bizonyos kérdéseket tisztázni, a fiatalok helyzete ugyanis továbbra sem nevezhető egyszerűnek.

Azt már az ingatlan.com adatbázisa is jól mutatta: július 24-én - azaz a felvételi napjának időpontjában - csaknem 8,5 ezer kiadó ingatlan volt megtalálható országszerte, ám hiába a bőség, a havi 100 ezer forintnál olcsóbb albérletek száma még a 650 darabot sem érte el. Pedig a diákok többsége nem bővelkedik az anyagi javakban, sokuknak olcsó és gyorsan beköltözhető helyre van szüksége.

Az említett albérletek kétharmada egyébként a belső pesti kerületekben találhatók, így azok, akik Budán kezdenék meg tanulmányaikat - akár a BME-n, vagy a Corvinus Villányi úti campusán - könnyen lemaradhatnak ezekről az ajánlatokról. S helyzetüket az sem könnyíti meg, hogy az olcsó lakásokból ötszáz darab 50 négyzetméternél kisebb alapterületű, amivel a bérlemény megosztása is igen kényelmetlen lehet.

Nem árt tehát a nagy sietség előtt körbenézni, hogy mi is a jelenlegi helyzet a magyar ingatlan piacon. Megkerestük Borsi László ingatlanszakértőt, hogy megtudjuk, milyen folyamatok jellemzőek jelenleg a területen. Válaszában a szakember elmondta: általánosan megfigyelhető jelenség, hogy ma a piac kínálati oldala komoly növekedésnek indult. Ez azt jelenti, hogy sokkal több kiadó lakás lett elérhető. Ennek egyébként két oka lehet, elsősorban a turizmus fellendülése az egyes szórakozóhelyek környékén - erre ma már egy egész iparág épül -, illetve az egyetemek jelenléte országszerte.

Ezeken a helyeken tehát sokkal többen keresnek lakhelyet maguknak, mint máshol. Borsi szerint azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a kínálati oldal nem lendülhetett volna fel ilyen mértékben, ha a lakáspiaci helyzet az elmúlt időszakban nem javul.

A szakember által elmondottak a számokon is látszanak: szemben ugyanis a kisebb alapterületű - ámde olcsóbb - ingatlanokkal, a kiadó 3 szobás lakások száma már jelentősen megnőtt a felvételi napjára. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezek sokkal drágábbak is, bérleti díjuk négyzetméterenként 101-150 ezer forintra rúgnak. Az ingatlanszakértő szerint azonban nem kell aggódni, hiszen vannak olyan helyek szerte az országban, ahol a turizmus nem meghatározó, így ott természetesen az árak is sokkal szolidabbak.

Példaként megemlítette, hogy a XI. kerületben egy átlagosnak mondható lakásbérleti díj elérheti ugyan a havi 120 ezer forintot, de a külvárosban – a XVIII. kerületben, vagy akár Csepelen és számos vidéki városban - ennek már csak a töredékével találkozhatnak a diákok. A külső kerületekben a bérleti díj 70-80 ezer forintra apad - állította Borsi - de ez alatt az összeg alatt lakást találni szinte lehetetlen.

S hogy ez mit jelent számokban? Lapunk megkeresésére Déry Attila, az Otthon Centrum vezető-elemzője elmondta, a magas bérleti díjak általános oka, hogy jelentősen megnőtt az igény a munkahelyhez közeli lakhatásra. S mivel nem kevés emberről van szó, így verseny alakult ki a jó helyekért, vagyis a bérleti díjakat a kereslet megdobta. Az egyetemisták szemszögéből is hasonló a helyzet. A diákok rendszerint többed magukkal költöznek egy-egy bérleménybe, hogy a fix költségeket minél több részre tudják osztani - mondta Déry, hozzátéve - elsősorban a nagyobb, 2-3 szobás lakásokat keresik, az 50-60 négyzetméterestől egészen a 80-90 négyzetméteresig.

De milyen árakra számíthatnak? A legmagasabb díjakkal a vidéki egyetemekre felvételt nyertek Sopronban találkozhatnak, ahol egy használt, téglaépítésű, belvárosban található átlagos bérelhető lakás négyzetméter ára 2100 forint/hó - rezsi nélkül. Az itteni „csillagászati” árral pedig csupán egyetlen vidéki nagyváros, Győr versenyez, ahol mindezen feltételek teljesülésekor 2 ezer forintot kell fizetniük a fiataloknak négyzetméterenként. Déry Attila szerint azonban szinte minden más vidéki nagyvárosban jobban járhatnak a diákok. Szegeden például már 1400 forintos négyzetméterenkénti ár, míg a Debrecenbe költözőket 1350 forintos bérleti díj fogadja. A legjobban mégis a Pécsre felvettek jártak nekik a belvárosban csupán ezer forintban kell gondolkodniuk egy négyzetméterért.

A számok tehát sok mindenre rávilágítanak, nem árt azonban tisztában lenni azzal sem, hogy tavalyhoz képest a bérleti díjak 10 százalékos emelkedést értek el – fűzte hozzá az adatokhoz Borsi. S ez a jövőben sem lesz másképp, a növekedési folyamat ugyanis a szakértő szerint nem áll meg. S hogy jellemzően milyen albérletet keresnek a diákok? Borsi szerint ez nagyban függ a pénztárcától. Fontos kritérium még, hogy a bérlemények lehetőleg a városok központjaihoz közel legyenek, vagy újépítésű negyedben helyezkedjenek el.

Lakás kereső kisokos

El kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is.

Tisztázandó a közös költség összetétele és mérete. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi a hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.

Minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést. Előfordulhatnak ugyanis olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitára kerülne sor.

A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amelyet a bérlőnek még beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetnie. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.

Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák, például az elromló műszaki berendezések, esetleges csőtörés javításának kérdését is. A bérleti szerződésbe ezeket a kérdéseket is bele kell foglalni, a bérlő ugyanis csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel.

Fontos rész a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke, amelyre akkor is szükség van, ha a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé az állapotukat is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fénykép is jól jöhet az esetleges viták miatt.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét pedig érdemes hatvan napban megjelölni. Ha azonban a bérlő teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Aki valóban hosszú távra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér.

Végül az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy neki kelljen kifizetni a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat.

Forrás: Duna House

Olcsó a kolesz, de kevés

Miután az albérletárak az egekben vannak, az egyetemekre, főiskolákra frissen felvételt nyert hallgatók közül sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy lakást vagy szobát béreljenek, és akik nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy szüleik által bérelt vagy vásárolt lakásban lakhatnak, azok számára egy járható út marad: kollégiumba jelentkeznek.

A felsőoktatási intézmények kollégiumai minden évben népszerűnek bizonyulnak - igaz, sokan anyagi helyzetük miatt "kényszerülnek bele" a kollégiumi életbe -, a túljelentkezés jellemzően minden évben 30-40 százalékos, éppen ezért a bejutás sem egyszerű, így nemcsak a megfizethető albérletekért, de a kollégiumi férőhelyekért is sorba kell állni. A jelentkezés az egyetemek elektronikus rendszerén (Neptun vagy ETR) keresztül történik, a határidő intézménytől függően augusztus első vagy második hete.

Az országban jelenleg mintegy száz állami és egyházi fenntartású kollégium működik, ezekben körülbelül 20-22 ezer férőhely áll rendelkezésre a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) tájékoztatása szerint. A szervezetnek a magánkézben lévő kollégiumokra nincs rálátása, ám becslések ezekkel együtt olyan 50 ezer kolis férőhely lehet az országban. Hegedűs Imre, a FEKOSZ elnöke lapunknak elmondta: a túljelentkezés elsősorban a fővárosi kollégiumoknál jellemző. Az elnök szerint Budapesten 10 ezer körülire tehető a férőhelyek száma, amit mintegy 30 fővárosi kollégium biztosít. "Vidéken azonban megesik, hogy nincsenek kihasználva a kollégiumok, Nyíregyházán például előfordult, hogy a kollégium felét sem tudták feltölteni" - mondta Hegedűs.

Ugyanakkor a kollégiumi élet legnagyobb előnye, hogy jóval olcsóbban meg lehet úszni, mint akár egy 3-4 lakótársas albérletet, s ráadásul a klasszikus négyágyas szobáktól a kétszobás apartmanig van miből válogatni. A koliszobák árai országszerte hasonló szinten mozognak, a legolcsóbb, többágyas szobák már 8-9 ezer forinttól elérhetőek, a drágább, általában egyágyas szobákért akár 30-35 ezer forintot is elkérhetnek.

Fontos: a kollégiumok többségébe csak nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak, és az is előfordulhat, hogy az önköltséges képzésen tanulóknak valamivel többet kell fizetniük. Ha valakinek egyszerre több helyen tanul, csak abban az intézményben kaphat kolis elhelyezést, ahol előbb létesített hallgatói jogviszonyt. Ha valaki jelentkezését elutasítják, még mindig próbálhat lakást keresni a Felvi.hu albérletkereső szolgáltatásán keresztül, ahol sokszor lehet találni olcsó, kifejezetten egyetemistáknak kínált lakásokat.