Platini bejelentette: a FIFA elnöke lenne

A 60 éves Michel Platini is indul az Nemzetközi Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökválasztásán, miután Joseph Blatter röviddel kinevezése után, június 2-án lemondott posztjáról. "Vannak idők az ember életében, amikor a saját kezébe kell vennie a sorsát. Ez egy személyes, megfontolt döntés volt, mely során a futball jövője és az én saját jövőm volt a mérleg két serpenyőjében" – közölte a futballistaként háromszoros aranylabdás Platini a 209 FIFA-tagállamával levélben és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) honlapján keresztül, mely szervezetnek 2007 óta az elnöke.

"A legutóbbi majdnem fél évszázadban mindössze két FIFA-elnök volt. Ez a hihetetlen stabilitás paradox helyzetet eredményez egy olyan világban, melyben radikális átalakulások tapasztalhatóak, illetve jelentős gazdasági változásokon megy keresztül a sport is" – utalt arra, hogy Blatter már 1998 óta volt hivatalában, többször keményen szembe ment a svájci nyilatkozataival: májusban felvetette, hogy az európai országok ne vegyenek részt a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon.

A francia sportdiplomata 2002 óta már tagja a FIFA Végrehajtó Bizottságának, célja visszaszerezni a szervezet méltóságát és pozícióját. "Közösen meg tudjuk adni a futballszeretők tízmillióinak mindazt, amire vágynak: egy olyan szövetséget, mely példaszerű, egyesített és szolidaritást mutat, egy FIFA-t, amit tisztelnek, szeretnek és mindenki sajátjának érzi."

Az ESPN honlapján a labdarúgás legbefolyásosabb személyének megválasztott Platini mellett a libériai Musa Bility és a brazil Zico is jelezte, pályázik a tisztségre, míg a FIFA korábbi dél-koreai alelnöke, Csung Mong Jun augusztusban jelentheti be, jelölteti-e magát. A májusi tisztújító kongresszuson – melyet megelőzően hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával – Blatterrel szemben alulmaradt Ali bin al-Husszein jordán herceg ugyancsak fontolgatja, hogy ismét megméretteti magát a választáson.

Ali herceg már reagált Platini indulására, szerinte a szurkolók és a játékosok jobbat érdemelnének a franciánál. A jelölteknek október 26-ig kell jelezni szándékukat, a szavazás eredményére február 26-án, Zürichben derül fény.

Szerző

Megkezdik a Győri ETO felszámolását

A Cégközlöny hirdetménye szerint július 24-én elrendelték a Quaestor-botrány áldozatául esett győri fociklub felszámolását. Ez azt jelzi, hogy a csődvédelem alatt álló győri első osztályú focit irányító gazdasági társaság vagy nem tudott megállapodni a hitelezőkkel, vagy nem törekedtek erre.

Mint az MFOR.hu írja, sejteni lehetett, hogy felszámolás lesz az ügy vége. A fizetések ugyanis már a tavalyi szezon végén is csúszásban voltak, több klubot irányító személy is távozott a helyéről, és bár az önkormányzat sokáig reménykedett abban, hogy sikerül megegyezni egy új befektetővel, aki a klubot és az ETO Parkot is átvenné, úgy tűnik, hogy ez ebben a formában nem tudott megvalósulni. Igaz, miután hatósági zár alá került az ETO Park és a stadion is, meglehetősen kevés esély volt minderre.

A Győr azután került bajba, hogy az egyesületet tulajdonló Quaestor-csoport március 9-én öncsődöt jelentett. Ennek hatására a klub főszponzora, az Audi Hungária Motor Kft. is felbontotta az együttműködési megállapodást. A klub és a Quaestor tulajdonosát, Tarsoly Csabát pedig előzetes letartóztatásba helyezték.

Szerző

Betekintést nyernének az NSA-aktákba

Alkotmányos panaszt akar benyújtani a német Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága, hogy hozzájusson ahhoz a listához, amely az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) németországi célpontjait sorolja fel. Jogászok már vizsgálják ennek a lehetőségét, egyelőre ugyanis az sem biztos, hogy jogilag megalapozottan lehet-e panaszt benyújtani – írta cikkében a Süddeutsche Zeitung. A beadványról várhatóan augusztus végén születik majd döntés – írja a német baloldali napilap.

Az egész ügy májusra nyúlik vissza. Akkor kiderült, hogy a német hírszerzés, a BND minden eddig véltnél jobban segítette a kémkedésben az amerikai titkosszolgálatot. Először a Der Spiegel rántotta le a leplet a két titkosszolgálat együttműködéséről. Eszerint a BND lehetővé tette a Nemzetbiztonsági Ügynökség számára, hogy európai üzleti és politikai célpontok ellen kémkedhessen. Az amerikaiak egyebek mellett a BND-nek köszönhetően jutottak Oszama bin Laden nyomára.

Az NSA ugyanakkor a BND rendelkezésére bocsátotta Bad Aibling-i lehallgató állomásának adatait, több ezer internetes keresésekre vonatkozó adatot, telefonszámokat, számítógépek IP címeit, legalábbis azokat, amelyekről azt feltételezték, hogy fenyegetést jelenthetnek Németország, vagy Európa számára. Bár a berlini kancellárián belül önálló részleg működik azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a BND működését, semmit sem tett az együttműködés ellen, pedig dokumentumok is alátámasztják, hogy tudott az NSA terjeszkedéséről.

Az ügy koalíciós feszültségekhez vezetett. A kisebbik koalíciós partner SPD azt követelte, hozzák nyilvánosságra azokat az objektumokat, amelyek iránt az NSA leplezetlen érdeklődést tanúsított. Erre azonban a CDU nem volt hajlandó. Sőt, a viszony már annyira elmérgesedni látszott, hogy Michael Fuchs, a kereszténydemokraták frakcióvezető helyettese figyelmeztette az SPD-t: ha politikusai továbbra is ilyen heves nyilatkozatokat tesznek a lehallgatási ügyben, akkor el kell gondolkodni a további nagykoalíciós együttműködésen.

Végül kompromisszumos megoldás született a nagykoalíció pártjai között. Ennek értelmében a Bundestag megbízna egy személyt, aki teljes betekintést nyerhetne az NSA-BND együttműködését firtató aktákba, így azt is láthatná, mely objektumokat figyeltek meg az amerikaiak. Ezt a megoldást a CDU és az SPD egyaránt támogatta.

Csakhogy nem mindenki érte be ezzel a megoldással. Az ellenzéki Zöldek és a Balpárt már kezdettől fogva ellenezte ezt a megoldást, s továbbra is azt követelték, hogy kapjanak betekintést a listába. Később a Bundestag titkosszolgálati bizottságában is kétségek merültek fel ezzel a megoldással kapcsolatban.

Szerző