A tervezett felsőoktatási átalakítás meg sem közelíti az elmúlt 25 év jelentős átalakításait - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára tegnap a M1-en. Palkovics László kijelentette, mindössze "néhány karnak máshová helyezéséről és egy-két egyetem létrehozásáról van szó". A részletekről szólva elmondta: a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) integrációja nem úgy sikerült, ahogyan tervezték. "Azok az együttműködési hiányosságok, amik kialakultak", nem kezelhetők máshogyan, csak úgy, ha jelentősen átalakítják az egyetemet.
Semmi értelme a Corvinus felszalámizásának az érintett karok dékánjai szerint, akik szeretnének észérvekkel hatni a kormányra. Ha nem sikerült, jöhetnek a tiltakozások. Az összeolvasztás fő okaként amúgy a pénzhiányt nevezik meg, ugyanis az agrárkarok három fő támogatási formáját is megszüntették az utóbbi években (a gyakorlati képzési támogatást, a szakképzési támogatást és az innovációs járulékot). "Ám ezen nem segít a beolvasztás. Sőt, a másik lábunkat is kirúgják alólunk" - nyilatkozta a Hír24-nek Szilágyi Kinga, a Tájépítészeti Kar dékánja. Szerinte ugyanis kiváló nemzetközi együttműködéseket építettek ki, egyre több a külföldi hallgató, angol nyelvű képzéseket is terveznek indítani, de ehhez kéne a Corvinus, mint márkanév.
A tervezett változtatások értelmében az NYME soproni erdőmérnöki kara önálló intézményként működne tovább, kibővítve képzését. Szintén önállóvá válna a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ. Az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kara, valamint a győri Apáczai Csere János kar pedig a győri Széchenyi István Egyetem részeként funkcionálna.
Palkovics László megjegyezte: Debrecenben, Szegeden és Pécsen kifejezetten jól működik az egyetemek integrációja. Szólt arról is, hogy a budapesti állatorvos-tudományi kar kiválhat a gödöllői Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább.
Vajon miért fontos a kormánynak ez a „nem olyan jelentősnek” mondott átalakítás?
Valóban nem nagymértékű ez az átalakítás – válaszolta lapunk megkeresésére Manherz Károly. A volt oktatási szakállamtitkár szerint a lényeg: a kormányzat által meghatározott intézményi kapacitások miatt sokan még akkor sem kerülhettek be egyes képzésekre, ha elérték a szükséges ponthatárt. „Valakik nem akarják, hogy a felsőoktatásban sokan legyenek” - titokzatoskodott a volt államtitkár.
A kormánynak láthatóan szúrja a szemét a bolognai képzés is, ez azért érdekes, mert Pokorni Zoltán minisztersége idején csatlakoztunk a rendszerhez, igaz, a liberális Magyar Bálint idejében valósították meg. Manherz szerint az, hogy Magyarország kilépjen ebből az oktatási típusból jóformán kizárható, az EU-hoz hasonlította a volt államtitkár a helyzetet, a magyar kormány „ijeszteget”, de pontosan tudja, meddig mehet el. Manherz elképzelhetőnek tartja, hogy politikai okok is közrejátszanak a változásokban: a Fideszt zavarja, hogy Magyar Bálint, az összes hibájával együtt, egy jól működő rendszert hozott létre.
Azoknak a felsőoktatási hallgatóknak, akik 2012 szeptemberében magyar állami ösztöndíjas finanszírozási formában, négy féléves képzésben - mesterképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben - kezdték meg tanulmányaikat (vagy időközben erre a finanszírozási formára kerültek átsorolásra), az oklevélszerzési határidő 2015. augusztus 31-én lejár.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy vélte egy korábbi megszólalásában, hogy Magyarország a duális szakképzés bevezetésével jelentős előnyre tett szert a szakmunkás-utánpótlás megteremtésében, ez az ország tőkevonzó képességére is kihatással van. Parragh Lászlóval, csak részben ért egyet Manherz, hiszen szerinte számos olyan szak van, ahol egyszerűen képtelenség bevezetni a duális szakképzést és megfelelő az eddig is működtetett bolognai képzés.
A felsőoktatás átszervezéséről az egyetemekkel, főiskolákkal egyeztetve, augusztus végén dönt a szaktárca.
Megírtuk: az MSZP szerint legalább a 2010-es szintre kellene visszaállítani a felsőoktatás finanszírozását ahhoz, hogy hatékony lehessen az egyetemek és főiskolák rendszerének átalakítása. Hiller István, a szocialisták oktatási kabinetjének vezetője, volt szakminiszter elmondta, pártja kormányzásának utolsó évében 186 milliárd forinttal gazdálkodott a felsőoktatás, míg az idén csak 153 milliárd forint, jövőre pedig 165 milliárd forint lesz ugyanerre a célra. Hangsúlyozta, a kabinet által tervezett szerkezeti átalakítások csak akkor lehetnek sikeresek, ha legalább 20 milliárd forinttal növelik az ágazat állami támogatását. "Semmit róluk nélkülük!" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormánynak az érintett intézmények mellett a felsőoktatási kerekasztal, valamint a parlamenti pártok véleményét is ki kell kérnie, mivel az ágazatban végrehajtott átalakítások hosszú távon, várhatóan csak a következő országgyűlési ciklusokban fejtik ki hatásukat. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a felsőoktatásban tervezett átalakítások szakmailag megalapozatlanok, "pénzügyileg kiszámítatlanok", ráadásul az érintett oktatókkal és hallgatókkal sem egyeztettek róluk.
Nyolcász - ezer hallgatója is lehet a teljes felfutást követően a Corvinus Egyetem Székesfehérváron indítandó képzéseinek - tudta meg a feol.hu Palkovics Lászlótól. A cél az, hogy az állami fenntartásban levő Corvinus Egyetem fehérvári képzései már 2016 szeptemberében elinduljanak. Azokra a felvételt ebben az esetben már a közeli hónapokban meg kell hirdetni. Ami gyors megoldást kíván, az akkreditáció - jegyezte meg a portálnak Palkovics.
