A menekültek sem akarnak szemétben élni

Publikálás dátuma
2015.08.01 07:03
Keleti pályaudvar. Fáradtak a gyerekek is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az állam továbbra sem látja el feladatát a menekültekkel kapcsolatban civil szervezetek szerint, a migránsok nemcsak a menekülttáborokban, hanem a fővárosban is embertelen körülmények között, hajléktalanként élnek. Bár vannak súrlódások, egyre több budapesti lakos hajlandó segíteni is. Közben módosulnak a menekültügyi szabályok is, mától meg lehet tagadni a belépést azoktól, akik például Szerbia felől érkeznek. A jogvédők szerint az új szabályok embertelenek, azokkal Magyarország ki akar bújni a nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól.

Sem csapatokba verődött, koszos és félelemkeltő migránsokkal, sem terroristagyanús szír vagy afgán menekültekkel nem találkoztunk tegnap azon a "kukatúrán", amelyen a budapesti pályaudvarokat járhatták végig a sajtó képviselői a Migration Aid nevű, menekülteket segítő civilszervezet és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szakértői "idegenvezetésével". A kormányzati menekülthiszti mantraszerűen ismételgetett, köznéphergelő jelszavai közé tartozik, hogy a pályaudvari aluljárókban, parkokban átmenetileg "élni" kényszerülő menekült családok nagy fenyegetést jelentenek a köztisztaságra, ráadásul még betegségeket is terjeszthetnek.

Nem lehet azt állítani, hogy nincsenek akár súlyosan megbetegedett emberek is azok között, akik több ezer kilométert tettek már meg otthonukat hátrahagyva, a bokor alatt vagy agyonzsúfolt táborokban menedékre lelve, ám az MHB adatai szerint fertőző betegségeket csak nagyon kevesen hordoznak. Két napja arról szóltak a hírek, hogy a Nyugati pályaudvarról 50 hasmenésre és lázra panaszkodó menekültet "ismeretlen fertőzéssel" szállítottak kórházba - tegnap azonban kiderült, újabb rémhírrel volt dolgunk, a Napi Gazdaság szerint a kórházban egyiküknél sem találtak kóros, fertőző betegségre utaló elváltozást.

Keleti pályaudvar. Fáradtak a gyerekek is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Keleti pályaudvar. Fáradtak a gyerekek is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A pályaudvarokon az egyik legnagyobb probléma, hogy a menekült családok csak korlátozottan férnek hozzá folyóvízhez, vécékhez, s ráadásul szemetesládákból sincs elég: nyilvánvaló, hogy a kormány, a fővárosi vezetés, de a budapesti pályaudvarok sem voltak felkészülve arra, hogy - jobb híján - néhány napig egy-egy család átmeneti szállásaként működjenek. "Elsősorban az állam feladata lenne, hogy megfelelő körülményeket biztosítson a menedékkérők és velük együtt a budapestiek számára is" - mondta Somogyvári Zoltán, az MHB jogásza, hangsúlyozva: a pályaudvarok környékén mindenképpen több kukára és mobilvécék felállítására lenne szükség. A civil aktivisták szerint néha vannak kisebb súrlódások a menekültek és a lakosság között, aminek elsődleges oka a felhalmozódott szemét kezelése. A Migration Aid ezért is tekinti fontosnak, hogy legyen egyfajta mediáció a budapestiek és a menekültek között, az állam helyett a lakosság és a menekültek tájékoztatásának feladatát is a civilek látják el.

Munkájuk nem eredménytelen, ugyanis egyre több civil vesz részt a menekültek megsegítésében. A Migration Aid öt hete működik, Facebook-on már több mint 7500 taggal, közülük legalább 350-en az utcán is aktívak. "Sokszor ér minket az a vád, hogy mi biztosan valaki bábszervezete vagyunk. Ez nem így van, munkánkat a magyar emberek segítik; azok, akik nem hajlandóak gyűlölni" - fogalmazott Zsohár Zsuzsanna. Miközben gőzerővel dübörög a kormány gyűlöletkampánya, délen pedig épül a pengés kerítés, a civilszervezet sajtófőnöke szerint egyre többen akarnak segíteni, meleg ételt, ruhát hoznak, önkéntes orvosok nyújtanak segítséget - mindezt teljesen ingyen, nyári szabadságuk rovására. A pályaudvarok környékén lakók közül többen azt is megengedik, hogy a menekült családok lakásuk fürdőszobáját használják tisztálkodásra.

Bár az utcákon a szemetesláda kevés, a "szemétprobléma" nem olyan hatalmas, ahogyan azt felsőbb körökben lefestik. Ottjártunkkor a Keleti pályaudvar környéke nem volt piszkosabb, mint egy "átlagos" pesti napon. Az aktivisták elmondták: a menekültek többsége nem akar úgy élni, hogy szeméttenger veszi körbe. A civilek minden este a menekültekkel együtt szedik össze a napközben eldobált hulladékokat. "Megmondjuk nekik, hogy ha látnak szemetet, szedjék fel. És meg is teszik. Nem is kell őket kérni, este jönnek maguktól és takarítanak" - mesélték az aktivisták.

A jogvédő és segítő szervezetek szerint nem az a probléma, hogy sok menekült érkezik, sokkal inkább az, hogy az állam nem tudja őket emberséges körülmények között elszállásolni. "A menekült nem probléma. Ők emberek, akik háború elől menekülnek, sokuk családját le is mészárolták a hazájukban. Olyan emberek, mint mi, és helyzetüket is emberséges módon kell megoldani" - nyomatékosította Zsohár Zsuzsanna. Somogyvári Zoltán szerint az állam nem csak köteles, de képes is lenne emberséges körülményeket nyújtani a menekülteknek. Az MHB jogásza szerint a 22 milliárdot kóstáló drótkerítés helyett új befogadó otthonokat kellene létesíteni a jelenlegi, felelőtlenül túlzsúfolt menekülttáborok mellett.

A szakember emlékeztetett: tavaly januárban Orbán Viktor operatív törzs felállítását kérte Pintér Sándor belügyminisztertől az ukrán válság miatt. Ekkor úgy számoltak, ha Ukrajna kettészakad, nagy számú menekült érkezhet Magyarországra. Az operatív törzs ülésén elhangzott: hazánk szükség esetén akár 170 ezer menekültet is be tud fogadni, Pintér akkori víziói szerint 15 ezer menekültnek akár négy órán belül is képesek lennének szálláshelyet biztosítani. "Ezt ma is meg tudnák tenni, de nem akarják. A menekülttáborokban még az alapszükségletek biztosítása sincs meg" - mondta Somogyvári.

Aludni kell valahol. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Aludni kell valahol. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A civilek munkája talán politikai oldalról sem bizonyult eredménytelennek: Budapest vezetése végre rájött, hogy valamit a fővárosban is tenni kellene menekültügyben. Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: intézkedési tervet készítenek, amely részletesen előírja majd, az ügyben melyik fővárosi cégnek, szervezetnek mi lesz a dolga. Az egyeztetések már megkezdődtek, Tarlós pedig szeptember 2-ra hívja össze a fővárosi közgyűlést, ahol önálló napirendként tárgyalják majd az "illegális bevándorlók" ügyét. Horváth Csaba MSZP-s fővárosi képviselő a Klubrádiónak azt mondta: ők azt szeretnék, a főváros a köztisztasági és a humanitárius alapfeladatait lássa el, ezért javasolta a főpolgármesternek, hogy tisztasági csomagot és utazási segítséget lehetne még nyújtani a migránsoknak. Reméljük, hogy a menekültügyi helyzet megoldásában a főváros nem a kormányzat stratégiáját fogja követni.

Valamennyi hazai és nemzetközi segély- és emberi jogi szervezet hangoztatja, hogy az Orbán-kormány hosszútávú, célravezető és humánus megoldások helyett csupán saját politikai érdekeit követi, megtévesztő propagandájával félrevezeti a lakosságot, a menekültek, valamint már hosszú éve az országban élő külföldiek ellen hangolja az embereket, a terrorizmust és a menekültügyet is egyre hangosabban mossa össze. A gyűlöletreformok működnek: szélsőségesek "menekültvadászatot" szerveznek a pályaudvarokra, menekültekre - vagy menekültnek vélt magyar állampolgárokra - támadnak, akadályozzák a segítő civilek munkáját. Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere egy gumilövedékes fegyvert is reklámozott Facebook-oldalán, amely "kiváló eszköz" lehet arra, hogy meghátrálásra kényszerítsék "a kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlót". Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért feljelentést is tett gyűlölet-bűncselekmény előkészülete miatt.

Pintér Sándor belügyminiszter tízezres menekültáradattal riogat, szerinte a dublini egyezmény alapján 19 ezer menekültet küldhetnek vissza hozzánk Nyugat-Európából azért, mert itt indult meg a menekültügyi eljárásuk. Az eddigi tapasztalatok azonban mást mutatnak, az MHB szerint az elmúlt másfél évben 140 ezer menedékkérő csupán egy százalékát küldték vissza hozzánk. Mától viszont változnak a menekültügyi szabályok: egyebek mellett lerövidül az eljárási idő, s ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja, az eljárást megszüntetik. Az új szabályok értelmében a hatóságok megtagadhatják a belépést azoktól a menedékkérőktől, akik olyan országon haladtak át, amely szerepel a biztonságosnak tartott országok listáján. Egy július 21-én kiadott kormányhatározat szerint Magyarország biztonságos harmadik országnak tekinti például Szerbiát, Macedóniát, Koszovót is. Az MHB adatai szerint az idén, július 10-ig menedékért folyamodók 99 százaléka (86 ezer ember) Szerbián keresztül lépett be az országba.

Az Amnesty International (AI) szerint Magyarország a szabályok módosításával a háborúk és üldöztetések elől menekülők tízezreit veszélyezteti és "semmibe veszi kötelezettségeit az európai menekültügyi válság közepette". A nemzetközi emberi jogi szervezet közleményében arra szólít fel, hogy a törvényt sürgősen vizsgálja meg a magyar Alkotmánybíróság. "Ez a lépés egy rosszul álcázott kísérlet arra, hogy Magyarország kibújjon a menekültek segítésére és megvédésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól, akiknek globálisan elismert joguk van a menedékkérelemhez" - fogalmazott John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Jeney Orsolya, az AI Magyarország vezetője közölte: levelet küldtek a magyar országgyűlési képviselőknek, arra kérve őket, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, és kezdeményezzék a módosítás alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. "Bízunk benne, hogy a magyar képviselők megértik a helyzet súlyosságát, és az emberi jogok védelmét helyezik gondolkodásuk középpontjába".

Magyar csempészkamion Csehországban

Mintegy 80 illegális bevándorlót szállított az a magyar rendszámú kamion, amelyet péntek délelőtt tartóztatott fel a cseh rendőrség a D5-ös autópályán, Nyugat-Csehországban, a Tachov város közelében fekvő Ostrov u Stríbra településnél - jelentette a cseh közszolgálati hírtelevízió pénteken. Ivana Jelínková rendőrségi szóvivő megerősítette a hírt. A kamion Németországba tartott. Jelínková elmondta, hogy a járműben 76 külföldi állampolgár, köztük 23 gyermek volt. Az illegális bevándorlókat, akik személyi iratok nélkül utaztak, és a rendőrség szerint pakisztáni, afganisztáni és szíriai állampolgárok, kihallgatásuk és azonosításuk után menekülttáborban helyezik el. A Novinky.cz hírportál úgy tudja, hogy a kamion sofőrje magyar állampolgár, őt és a kísérőjét őrizetbe vették. 

Az osztrák helyzetet vizsgálja az AI

Az osztrák belügyminisztérium jóváhagyta, hogy az Amnesty International (AI) vizsgálja az ausztriai menekülthelyzetet. A nemzetközi jogvédő szervezet központjából a hét közepén érkezett felkérés szerint egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálná az alsó-ausztriai Traiskirchenben lévő táborban uralkodó állapotokat és az osztrák tartományok menekültbefogadásának körülményeit. Emberjogi szakértőkből, orvosokból és tolmácsokból álló csoport méri majd fel, hogy Ausztriában milyen módon zajlik a menekültek elhelyezése. Heinz Patzelt, az AI ausztriai szervezetének vezetője szerint egy demokratikus jogállamban nagyjából tíz évente fordul elő ilyen, közép-európai országok számára szokatlan vizsgálat. Elmondta: a nemzetközi megfigyelők nyilvánvalóan a traiskircheni állapotok miatt aggódnak, elsősorban amiatt, hogy a menekültek tömegesen vannak fedél nélkül. Heinz Patzelt szerint a vizsgálat várhatóan külön kitér még a kísérő nélkül érkező kiskorúak helyzetére is. A traiskircheni táborban a legfrissebb jelentések szerint már 4500-an vannak, napról-napra egyre többen, hiszen másfél hete még négyezer befogadottról szóltak a híradások. Június végén 2800 migráns lakott a táborban, közülük ötszázan aludtak a szabad ég alatt, jelenleg 2300 embernek nincs ágya. Július végi adatok szerint a befogadóközpontban 1800, 14 és 17 év közötti kísérő nélküli kiskorú él.

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.